Több mint 170 alkotás érkezett be a MANK által tavaly decemberben kiírt nyílt alkotói pályázatra, mellyel arra invitálták a kortárs alkotókat, hogy járuljanak hozzá Petőfi Sándor kortárs recepciójához, fogalmazzák újra hős költőnk alakját a mai kor számára. A beérkezett műveket mind egy-egy, a művészek által megnevezett Petőfi-idézet inspirálta. A nagy számban beérkezett pályaművek közül szakmai zsűri, köztük Baksai József Munkácsy Mihály-díjas festőművész, Sipos Tünde művészettörténész, a kiállítás kurátora és Thimár Attila irodalmár, a Magyar Irodalomtudományi Tanszék egyetemi docense választotta ki azt a harminchárom képző- és iparművészt, akinek munkáit a jelen tárlaton láthatnak a látogatók.
Nagy örömmel adjuk át a MANK Galériát Petőfi élő emlékezetének, ma is aktív inspiráló hatásának vizuális lenyomatait, kiemelkedő tehetségű, kortárs művészeink saját Petőfi-élményeinek dokumentumait
- mondta Tardy Anna, a MANK ügyvezetője a kiállítás kapcsán, majd hozzáfűzte, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója olyan alkalom a magyar kulturális életben, mely új lendületet adhat nem csupán az irodalmi életnek, de a kortárs vizuális művészetek területén alkotóknak is.
A tárlat gazdag anyaga pedig ékes példája annak az alkotói lendületnek és szellemiségnek, melyet Petőfi Sándor idézett meg a kiállító művészekben. Sipos Tünde, a kiállítás kurátora úgy véli, a pályázatra érkezett alkotásokból világos kirajzolódik, milyen meghatározó az első találkozás, az első élmény, ami Petőfi Sándorhoz kötődik. A kurátor kifejtette:
Bár közvetlenül nem, kortársainak memoárjaiból és feljegyzéseiből mégis ismerjük Petőfit. Mit is tudunk ezen meghatározás alapján ma Petőfiről? Bizonyosan sokszínű egyéniségként gondolunk rá, sokunk számára ő egy személyben bátor hazafi, szerelmes hős, lázadó ifjú és nem mellesleg zseniális költő is.”
A sokszínűség pedig visszaköszön a kiállított alkotásokban is, hiszen egyaránt találkozhatunk interaktív, kísérletező jellegű alkotásokkal és olyanokkal, melyek a videóinstalláció és a konvencionális grafika ötvözéséből jöttek létre. Mindezek mellett többször köszön vissza az ősfényképnek nevezett Petőfi-dagerrotípia a vásznakról, ugyanakkor egyes alkotók átvitt értelmezésben, absztrakt festmények, fotográfia, szobor vagy éppen faliszőttes formájában asszociálnak Petőfi egy-egy költeményére.
A híres ősfénykép, a daguerrotipia, mely sok alkotót megihletett (Fotó/Forrás: Wikipedia)
A MANK Galériában egészen 2022. április 23-ig látogatható A velünk élő Petőfi című kiállítás, azonban a tárlaton bemutatott alkotásokat hosszútávon is élvezheti a közönség reprezentatív katalógus formájában. A kiadványt átlapozva a műtárgyak mellett Petőfi Sándor versei közül kevéssé ismert és örökzöld sorokat is olvashatunk. Olyan szövegeket, melyekkel ma is könnyen lehet azonosulni, és melyekhez a kortárs művészet vizuális nyelvezete is érzékletesen kapcsolódik, ezáltal is tovább örökítve a bennünk és velünk élő Petőfit.
Fejléckép: Szarka Hajnalka MANK Galériában szereplő alkotásán is jól kivehető az ősfénykép, a daguerrotipia hatása (Fotó /Forrás: MANK)
hírlevél
