Vizuál

Kortárs művészet alulról szerveződve – Somogyi Hajnalka és az OFF-Biennále

2018.11.14. 15:10
Ajánlom
Az egyre népszerűbb OFF-Biennále az egyik legnagyobb alulról szerveződő, államtól független civil kezdeményezés Magyarországon. A kezdeményezés alapítója, projektvezetője és kurátora, Somogyi Hajnalka Kult50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Somogyi Hajnalka az ELTE-n diplomázott művészettörténetből, majd két évig tanult kurátornak a New York-i Bard College-ban. 2001 és 2006 között a Trafó galériavezetője, 2006-ban az Impex – Kortárs Művészeti Szolgáltató társalapítója, 2009 és 2013 között pedig a Ludwig Múzeum kurátora volt, de dolgozott az Artmagazin szerkesztőjeként is.

_DSC1110-143919.jpg

Somogyi Hajnalka, OFF-biennale (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

2013-ban állt elő az OFF-Biennále Budapest ötletével, amelynek alapítója, projektvezetője és kurátora is egyben. „Meg szerettük volna nézni, hogyan tudnak a kortárs képzőművészeti kultúrában érdekelt aktív szereplők több lábon álló, vagyis fenntartható új modellt építeni” – magyarázta a Magyar Narancsnak a kezdetekről. Kezdeményezésének sarokkövei az állami támogatások elutasítása, illetve az önkéntes munka. A programok helyszínéül sem választanak állami intézményt. Ennek eredményeként az eseménysorozat terei közt találunk üres üzleteket, kereskedelmi galériákat, ipari épületeket, obszervatóriumot, több alkotás pedig közterekre került.

A szervezők és a résztvevők valamennyien díjazás nélkül vesznek részt a projektben.

Az alulról, hálózatosan szerveződő program megvalósításához szükséges közel 40 millió forintot rendszerint külföldi kulturális alapítványok pályázatain nyerik el, illetve magánadományokból és gyűjtők segítségével teremtik elő. „Sosem dolgoztam gazdag intézményben. A logisztikailag ambiciózus kiállítások megvalósításának így mindig egy alapja volt: az a csapat, akikkel együtt dolgoztam. A bizalom, hogy együtt meg tudjuk csinálni, akár pénz, idő, tapasztalat híján is” – árulta el a Műértőnek.

Az első OFF-Biennálét 2015. április 24. és május 31. között rendezték.

A Budapest-központú eseménysorozat a főváros mellett vidéken és külföldön összesen 136 helyszínen kínált 200 programot. A rendezvényre 35 ezer látogató volt kíváncsi. A kiállítók között ott találjuk Csákány Istvánt, Csörgő Attilát, Dan Perjovschit, Forgács Pétert, a Kis Varsót, Kokesch Ádámot, Maurer Dórát és Németh Hajnalt. Somogyi hangsúlyozta, hogy a programok szervezésekor, a művészek kiválasztásánál semmilyen szerepet nem játszottak politikai kérdések.

„A megszólításukhoz nem értünk, a kultúracsinálásban viszont otthon vagyunk.

Az OFF önmagában már kultúrpolitikai állítás. Demonstrálja, hogy képesek vagyunk megszervezni önmagunkat.”

(Magyar Narancs)

A kezdeményezés kivívta magának a nemzetközi figyelmet: az alapító New Yorktól Bécsig tart rendszeresen előadásokat az OFF-ról. 2016-ban az Igor Zabel Kultúra és Elmélet Díj bizottsága ösztöndíjban részesítette a biennálét. „Láthatóságot, energiát és szakmaiságot mutatott fel, amelyek segítségével művészeti szakemberek válaszokat tudtak megfogalmazni arra a nemzeti politikára, amely kedvezőtlenül hatott a kortárs művészet nemzetköziségére és kritikai természetére” – áll a Kulterben közölt indoklásban.

Míg az első alkalommal maga az OFF-Biennále volt a téma, a második, 2017. szeptember 29. és november 5. között megrendezett eseménysorozat már formális címet és tematikát is kapott. A Gaudiopolis 2017 – Az öröm városa nemcsak a rendezvény témája, de működésmódjának modellje is lett.

Az OFF-ra tehát egy nagyon rugalmas keretként gondolunk, ami attól válik önazonossá, hogy mindig arrafelé töri az utat, amerre haladni szeretnénk

 – világított rá Somogyi Hajnalka az ArtKartellnek adott interjúban. A kurátorok nem találják ki a programokat, csupán tematikával szolgálnak, együttműködéseket kezdeményeznek, és a kereteket adják meg. A résztvevők önállóan valósítják meg elképzeléseiket.

ValaholEuropabanCentralisGaleriafotovegeldanielcom2-144002.jpg

Valahol Európában - Centrális Galéria (Fotó/Forrás: Végel Dániel)

Az OFF időközben át is alakult, és önálló, civil szervezeti formában működik tovább. Ma ez a legnagyobb alulról szerveződő, az államtól és az állami forrásoktól független civil kezdeményezés Magyarországon. „Az, hogy deklaráltuk, állami pénzt nem akarunk felhasználni, nem jelenti, hogy a kultúra lemondhat az állami pénzről.

Nem gondoljuk ugyanis, hogy az államnak nem feladata ennek a területnek a támogatása. De ahhoz, hogy elkezdődjön a szemléletváltás, mélyvíz-helyzetet kellett magunknak produkálni. Meg kellett mutatni, hogy tudunk úszni, és nem vagyunk kiszolgáltatottak.” (Népszabadság)

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Modigliani napi száz rajzot is készített, de ugyanilyen tempóban meg is semmisítette műveit

1920. január 24-én, alig 36 évesen hunyt el Amedeo Modigliani olasz festő, szobrász. A szegénységben élő művész jellegzetes elnyújtott alakjai ma már csillagászati összegekért kelnek el az árveréseken.
Vizuál

Az első önarckép, amely tükrözte Van Gogh elmeállapotát

Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.
Klasszikus

Egy nő nem csupán a gitárját tudja behangolni, hanem akár zenét is írhat

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a nők legalább annyira értenek a zenéhez, mint a férfiak. De milyenek a lehetőségeik, és mennyi terük van alkotni? Erről kérdeztük Barna Emília szociológust.
Könyv

A Tüskevár írója volt gazdatiszt, de uszálykísérő, patkányirtó és napszámos is

Bár elsősorban ifjúsági és "állatregényíróként" emlegetik, még utóbbi köteteiben is - csak úgy mellékes könnyedséggel - zseniális emberábrázoló. 1900. január 25-én született Fekete István író.
Jazz/World

Visszakapta az ellopott hegedűjét Lajkó Félix

Sajtónyilvánosság előtt kapta vissza ellopott hegedűjét Lajkó Félix január 23-án, csütörtökön, Újvidéken.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Claude Lanzmann monumentális Shoah filmje is látható a holokauszt nemzetközi emléknapján

75 éve, 1945. január 27-én szabadította fel a Vörös Hadsereg az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábort. A holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából az Izraeli Kulturális Intézet és az Uránia Nemzeti Filmszínház vetítéssorozataiból ajánlunk.
Vizuál BIDF

„Nincs izgalmasabb, mint ott lenni és látni"

Müller Péter Sziámi, a BIDF zsűritagjaként a valóságéhség és a filmezés összefüggéseiről, a dokumentumfilm fontosságáról beszél, a K polgártárs, a Bukjon minden! és Az underground kórház című filmek kapcsán. 
Vizuál vincent van gogh

Az első önarckép, amely tükrözte Van Gogh elmeállapotát

Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.
Vizuál buszmegálló

Kortárs festményekkel találkozhat a buszmegállókban

Az irodalom már meghódította a tömegközlekedést a megállókban olvasható novellákkal és a könyvautomatákkal, most a képzőművészeten a sor!
Vizuál gyász

Elhunyt A kockásfülű nyúl alkotója

Televíziós sorozatok, egész estés tévé- és mozifilmek, gyermeknek készülő produkciók egész sora kötődik nevéhez. Generációk nőttek fel az általa készített A kockásfülű nyúl és a Kíváncsi Fáncsi kalandjain. Richly Zsolt rajzfilmrendező 79 éves volt.