A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:
Somogyi Hajnalka az ELTE-n diplomázott művészettörténetből, majd két évig tanult kurátornak a New York-i Bard College-ban. 2001 és 2006 között a Trafó galériavezetője, 2006-ban az Impex – Kortárs Művészeti Szolgáltató társalapítója, 2009 és 2013 között pedig a Ludwig Múzeum kurátora volt, de dolgozott az Artmagazin szerkesztőjeként is.
Somogyi Hajnalka, OFF-biennale (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)
2013-ban állt elő az OFF-Biennále Budapest ötletével, amelynek alapítója, projektvezetője és kurátora is egyben. „Meg szerettük volna nézni, hogyan tudnak a kortárs képzőművészeti kultúrában érdekelt aktív szereplők több lábon álló, vagyis fenntartható új modellt építeni” – magyarázta a Magyar Narancsnak a kezdetekről. Kezdeményezésének sarokkövei az állami támogatások elutasítása, illetve az önkéntes munka. A programok helyszínéül sem választanak állami intézményt. Ennek eredményeként az eseménysorozat terei közt találunk üres üzleteket, kereskedelmi galériákat, ipari épületeket, obszervatóriumot, több alkotás pedig közterekre került.
A szervezők és a résztvevők valamennyien díjazás nélkül vesznek részt a projektben.
Az alulról, hálózatosan szerveződő program megvalósításához szükséges közel 40 millió forintot rendszerint külföldi kulturális alapítványok pályázatain nyerik el, illetve magánadományokból és gyűjtők segítségével teremtik elő. „Sosem dolgoztam gazdag intézményben. A logisztikailag ambiciózus kiállítások megvalósításának így mindig egy alapja volt: az a csapat, akikkel együtt dolgoztam. A bizalom, hogy együtt meg tudjuk csinálni, akár pénz, idő, tapasztalat híján is” – árulta el a Műértőnek.
Az első OFF-Biennálét 2015. április 24. és május 31. között rendezték.
A Budapest-központú eseménysorozat a főváros mellett vidéken és külföldön összesen 136 helyszínen kínált 200 programot. A rendezvényre 35 ezer látogató volt kíváncsi. A kiállítók között ott találjuk Csákány Istvánt, Csörgő Attilát, Dan Perjovschit, Forgács Pétert, a Kis Varsót, Kokesch Ádámot, Maurer Dórát és Németh Hajnalt. Somogyi hangsúlyozta, hogy a programok szervezésekor, a művészek kiválasztásánál semmilyen szerepet nem játszottak politikai kérdések.
„A megszólításukhoz nem értünk, a kultúracsinálásban viszont otthon vagyunk.
Az OFF önmagában már kultúrpolitikai állítás. Demonstrálja, hogy képesek vagyunk megszervezni önmagunkat.”
(Magyar Narancs)
A kezdeményezés kivívta magának a nemzetközi figyelmet: az alapító New Yorktól Bécsig tart rendszeresen előadásokat az OFF-ról. 2016-ban az Igor Zabel Kultúra és Elmélet Díj bizottsága ösztöndíjban részesítette a biennálét. „Láthatóságot, energiát és szakmaiságot mutatott fel, amelyek segítségével művészeti szakemberek válaszokat tudtak megfogalmazni arra a nemzeti politikára, amely kedvezőtlenül hatott a kortárs művészet nemzetköziségére és kritikai természetére” – áll a Kulterben közölt indoklásban.
Míg az első alkalommal maga az OFF-Biennále volt a téma, a második, 2017. szeptember 29. és november 5. között megrendezett eseménysorozat már formális címet és tematikát is kapott. A Gaudiopolis 2017 – Az öröm városa nemcsak a rendezvény témája, de működésmódjának modellje is lett.
Az OFF-ra tehát egy nagyon rugalmas keretként gondolunk, ami attól válik önazonossá, hogy mindig arrafelé töri az utat, amerre haladni szeretnénk
– világított rá Somogyi Hajnalka az ArtKartellnek adott interjúban. A kurátorok nem találják ki a programokat, csupán tematikával szolgálnak, együttműködéseket kezdeményeznek, és a kereteket adják meg. A résztvevők önállóan valósítják meg elképzeléseiket.
Valahol Európában - Centrális Galéria (Fotó/Forrás: Végel Dániel)
Az OFF időközben át is alakult, és önálló, civil szervezeti formában működik tovább. Ma ez a legnagyobb alulról szerveződő, az államtól és az állami forrásoktól független civil kezdeményezés Magyarországon. „Az, hogy deklaráltuk, állami pénzt nem akarunk felhasználni, nem jelenti, hogy a kultúra lemondhat az állami pénzről.
Nem gondoljuk ugyanis, hogy az államnak nem feladata ennek a területnek a támogatása. De ahhoz, hogy elkezdődjön a szemléletváltás, mélyvíz-helyzetet kellett magunknak produkálni. Meg kellett mutatni, hogy tudunk úszni, és nem vagyunk kiszolgáltatottak.” (Népszabadság)
Mi ez a sorozat?
Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.
Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>
hírlevél
