Vizuál

Kortárs művészet alulról szerveződve – Somogyi Hajnalka és az OFF-Biennále

2018.11.14. 15:10
Ajánlom
Az egyre népszerűbb OFF-Biennále az egyik legnagyobb alulról szerveződő, államtól független civil kezdeményezés Magyarországon. A kezdeményezés alapítója, projektvezetője és kurátora, Somogyi Hajnalka Kult50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Somogyi Hajnalka az ELTE-n diplomázott művészettörténetből, majd két évig tanult kurátornak a New York-i Bard College-ban. 2001 és 2006 között a Trafó galériavezetője, 2006-ban az Impex – Kortárs Művészeti Szolgáltató társalapítója, 2009 és 2013 között pedig a Ludwig Múzeum kurátora volt, de dolgozott az Artmagazin szerkesztőjeként is.

_DSC1110-143919.jpg

Somogyi Hajnalka, OFF-biennale (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

2013-ban állt elő az OFF-Biennále Budapest ötletével, amelynek alapítója, projektvezetője és kurátora is egyben. „Meg szerettük volna nézni, hogyan tudnak a kortárs képzőművészeti kultúrában érdekelt aktív szereplők több lábon álló, vagyis fenntartható új modellt építeni” – magyarázta a Magyar Narancsnak a kezdetekről. Kezdeményezésének sarokkövei az állami támogatások elutasítása, illetve az önkéntes munka. A programok helyszínéül sem választanak állami intézményt. Ennek eredményeként az eseménysorozat terei közt találunk üres üzleteket, kereskedelmi galériákat, ipari épületeket, obszervatóriumot, több alkotás pedig közterekre került.

A szervezők és a résztvevők valamennyien díjazás nélkül vesznek részt a projektben.

Az alulról, hálózatosan szerveződő program megvalósításához szükséges közel 40 millió forintot rendszerint külföldi kulturális alapítványok pályázatain nyerik el, illetve magánadományokból és gyűjtők segítségével teremtik elő. „Sosem dolgoztam gazdag intézményben. A logisztikailag ambiciózus kiállítások megvalósításának így mindig egy alapja volt: az a csapat, akikkel együtt dolgoztam. A bizalom, hogy együtt meg tudjuk csinálni, akár pénz, idő, tapasztalat híján is” – árulta el a Műértőnek.

Az első OFF-Biennálét 2015. április 24. és május 31. között rendezték.

A Budapest-központú eseménysorozat a főváros mellett vidéken és külföldön összesen 136 helyszínen kínált 200 programot. A rendezvényre 35 ezer látogató volt kíváncsi. A kiállítók között ott találjuk Csákány Istvánt, Csörgő Attilát, Dan Perjovschit, Forgács Pétert, a Kis Varsót, Kokesch Ádámot, Maurer Dórát és Németh Hajnalt. Somogyi hangsúlyozta, hogy a programok szervezésekor, a művészek kiválasztásánál semmilyen szerepet nem játszottak politikai kérdések.

„A megszólításukhoz nem értünk, a kultúracsinálásban viszont otthon vagyunk.

Az OFF önmagában már kultúrpolitikai állítás. Demonstrálja, hogy képesek vagyunk megszervezni önmagunkat.”

(Magyar Narancs)

A kezdeményezés kivívta magának a nemzetközi figyelmet: az alapító New Yorktól Bécsig tart rendszeresen előadásokat az OFF-ról. 2016-ban az Igor Zabel Kultúra és Elmélet Díj bizottsága ösztöndíjban részesítette a biennálét. „Láthatóságot, energiát és szakmaiságot mutatott fel, amelyek segítségével művészeti szakemberek válaszokat tudtak megfogalmazni arra a nemzeti politikára, amely kedvezőtlenül hatott a kortárs művészet nemzetköziségére és kritikai természetére” – áll a Kulterben közölt indoklásban.

Míg az első alkalommal maga az OFF-Biennále volt a téma, a második, 2017. szeptember 29. és november 5. között megrendezett eseménysorozat már formális címet és tematikát is kapott. A Gaudiopolis 2017 – Az öröm városa nemcsak a rendezvény témája, de működésmódjának modellje is lett.

Az OFF-ra tehát egy nagyon rugalmas keretként gondolunk, ami attól válik önazonossá, hogy mindig arrafelé töri az utat, amerre haladni szeretnénk

 – világított rá Somogyi Hajnalka az ArtKartellnek adott interjúban. A kurátorok nem találják ki a programokat, csupán tematikával szolgálnak, együttműködéseket kezdeményeznek, és a kereteket adják meg. A résztvevők önállóan valósítják meg elképzeléseiket.

ValaholEuropabanCentralisGaleriafotovegeldanielcom2-144002.jpg

Valahol Európában - Centrális Galéria (Fotó/Forrás: Végel Dániel)

Az OFF időközben át is alakult, és önálló, civil szervezeti formában működik tovább. Ma ez a legnagyobb alulról szerveződő, az államtól és az állami forrásoktól független civil kezdeményezés Magyarországon. „Az, hogy deklaráltuk, állami pénzt nem akarunk felhasználni, nem jelenti, hogy a kultúra lemondhat az állami pénzről.

Nem gondoljuk ugyanis, hogy az államnak nem feladata ennek a területnek a támogatása. De ahhoz, hogy elkezdődjön a szemléletváltás, mélyvíz-helyzetet kellett magunknak produkálni. Meg kellett mutatni, hogy tudunk úszni, és nem vagyunk kiszolgáltatottak.” (Népszabadság)

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Jazz/World

A 88 éves Omara Portuondo fogja beragyogni a tavaszt

A Buena Vista Social Club egykori énekese, a kubai Edith Piafnak is nevezett örökifjú díva május 18-án és 19-én két koncertet is ad a MOM Sportban, Last Kiss turnéja keretében.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Könyv

Radnóti üzenetet küldött a Messengeren: Vesd le ruhádat, már esik is kinn ;)

Magyar költők verseinek részletei kerülnek plakátokra. Segít vajon a modernizálás a fiatalok irodalmi érdeklődésének felkeltésében?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Picassót vagy egy applikációt könnyebb restaurálni?

Ezen a héten nyílik a Ludwig Múzeum 30 éves fennállását ünneplő kiállítássorozat második, Eszközök című tárlata, amely az elmúlt 20 év médiaművészeti alkotásait mutatja be a múzeum gyűjteményéből.
Vizuál galéria

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Vizuál magazin

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Vizuál hír

Hallott már a Mediciek titkos folyosójáról?

A firenzei Palazzo Vecchiót a Pitti-palotával összekötő Vasari-folyosó különleges építmény, amelynek segítségével a nagyhatalmú Medici család észrevétlenül kikémlelhette, mi történik Firenze belvárosában.
Vizuál hír

Új Van Dyck-festmény a Szépművészeti gyűjteményében

Anthonis Van Dyck (1599-1641) flamand festő Stuart Mária Henrietta hercegnőt ábrázoló portréjával gyarapodott a Szépművészeti Múzeum gyűjteménye. Ez az intézmény utóbbi száz évének legnagyobb, 2,1 milliárd forint értékű műtárgybeszerzése.