Lilith alakját évszázadokon át démonizálta a patriarchátus: olyan történeteket találtak ki róla, mint például csecsemők vérét issza, sőt meg is eszi őket, az ördöggel hál együtt, és naponta több száz démont szül. Noha alakját manapság egyre többen ismerik, nevét még mindig gyakran csupán a szexualitással hozzák kapcsolatba. Lilith azonban sokkal több ennél: a zsidó folklór szerint
ő volt az első nő a Földön, Ádám felesége, aki egyenlő porból vétetett.
Amikor Ádám megpróbálta alárendelni akaratának, Lilith nemet mondott, és elhagyta őt.
Az 1970-es években a feminizmus rehabilitálta, és az emancipációs mozgalom egyik hősévé tette : így vált az önálló és független nő archetípusává.
Ilyen és hasonlóan érdekes történeteket ismerhet meg, aki megnézi a Bécsi Zsidó Múzeum „Love me Kosher. Szerelem és szexualitás a zsidóságban” című kiállítását.
A Dorotheergasséban látható tárlat a Teremtés utáni paradicsomi állapotból indul, és
a Tóra soraival támasztja alá, hogy a szexualitás az élet természetes része.
Ráadásul a zsidóknál – a többi vallás értelmezésével ellentétben – a szex nemcsak a szaporodást, hanem az örömszerzést is szolgálja, méghozzá mindkét fél számára. Válóok, ha ez nem működik.
A Kabbala a szexualitásnak egyaránt tulajdonít spirituális és kozmikus dimenziót.
A férfi és nő közti kapcsolat bölcsesség és értelem egyesülése, ami felismerést szül. A házasság pedig olyan szent esemény, amely tökéletessé teszi az embert. Az „így szeretnek ők”, házasság és válás témakör mellett a kiállítás bemutatja olyan művészek ezzel a témával foglalkozó alkotásait, mint Marc Chagall, Eva Schlegel, Benyamin Reich és Hundertwasser. Emellett
a nemzetiszocializmus kegyetlenségeit, hogy miként alkalmazták a szexualitást a megalázás és megsemmisítés kíméletlen fegyvereként.
A kényszersterilizálás, az orvosi kísérletek, az alultápláltság és a kínzás sok túlélő szexuális életére nyomta rá örökre a bélyegét.
A tárlat emellett kitér
Bécsre mint a modern szexuáltudományok fellegvárára a késő 19. században,
hiszen itt született meg Sigmund Freud pszichoanalitikus iskolája, Sofie Lazarsfeld pedig mai szempontból is rendkívül haladó házassági, szexuális és családtervezési tanácsadást működtetett a 20-as, 30-as években. Ugyanakkor a városra egyszerre volt jellemző a bigottság is, így Leo Schidrowitz 1933-ban például rögtön be is zárhatta a Kohlmarkton nyitott szexuáltudományi intézetét.
A Love me Kosher. Szerelem és szexualitás a zsidóságban című kiállítás (Fotó/Forrás: David Bohmann / Bécsi Zsidó Múzeum)
A „Love me Kosher” című kiállítás foglalkozik a homoszexualitás kérdésével is.
Míg a férfiak számára a zsidó vallás tiltja a homoszexuális aktust, addig a nőket nem említi a Tóra.
Ebből adódik, hogy az ortodox zsidókkal ellentétben a konzervatív és liberális közösségek sokkal nyitottabbak, a Kibbutz Klub 2013-as megnyitásával pedig Bécsben is egy nyitottabb szemlélet terjedt el tel-avivi mintára.
A kiállítás 2022. november 13-ig látható. A tárlathoz a múzeum egy playlistet is összeállított, amely a Spotify-on is elérhető.
Fejléckép: Pablo Picasso, Batsheba im Bad © JMW / Isabelle Racamier
hírlevél
