A Miniszterelnökség, a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. és a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány együttműködése révén létrejött kiállítás megnyitóján L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára elmondta: nemrég zárult a Várbazár Csók István-tárlata, a Honvéd Főparancsnokság épületében látható Csontváry életmű-kiállítás látogatottsága pedig már 82 ezer fölött jár.

Koszta József: Kukoricatörés, 1910-es évek második fele (Fotó/Forrás: Magángyűjtemény)

Koszta Józsefnek utoljára 1948-ban nyílt gyűjteményes tárlata Budapesten, így régi adósságot törleszt a minőségében és mennyiségében is óriási életművet áttekintő kiállítás - emlékeztetett.

koszta1 (Fotó/Forrás: F. Tóth Gábor)

Az államtitkár hozzátette: a tárlat kurátora, Szinyei Merse Anna művészettörténész régóta szorgalmazta ennek az adósságnak a törlesztését, most azonban minden korszakból emblematikus erejű művekkel találkozhatnak a Várkert Bazár látogatói.

Koszta József 1861-ben Brassóban született, egyszerű környezetből emelkedett ki rendkívüli tehetségének és elhivatottságának köszönhetően. Ecsethasználata, témaválasztása, a magyar vidék mindennapjainak egyéni hangulatú bemutatása jól megkülönbözteti kortársaitól; a 20. század első felében anélkül tudta ábrázolni a nehéz mezőgazdasági munkából élők mindennapjait, hogy hamis mázzal fedte volna világukat.

L. Simon László hangsúlyozta, hogy Koszta egyszerre ízig-vérig magyar, hiszen ragaszkodott az alföldi gazdák világához, saját nemzeti közösségének legnehezebb sorsú tagjaihoz, és egyszerre európai, mert progresszív volt és képes olyan újításokra, amelyek messze túlmutattak az általa ábrázolt figurák gyötrelmein.

koszta2 (Fotó/Forrás: F. Tóth Gábor)

Fertőszögi Péter, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány kuratóriumának elnöke, a kiállítás társkurátora hozzátette: Koszta József művészete témavilágában tősgyökeresen magyar, festészeti nyelve azonban a korában legmodernebb nyugat-európai festészeti formanyelvet tükrözi.

A Brassóban született mester az Alföldet választotta hazájának, előtte Bécsben, Pesten, Münchenben tanult, közben végig igyekezett fontos műveket alkotni. Munkái már korán nagy közgyűjteményekbe kerültek, nyertek el komoly díjakat, ezeket azonban mindig tanulmányaira fordította.

Koszta József: Eső után (Vihar előtt), 1909 (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

A művészettörténész elmondása szerint Kosztának önálló elképzelése volt akár a történelmi tablók, akár a magyar táj, a magyar emberek megfestéséről; sokféle stiláris hatásból szűrte le azt az elementáris erejű művészetet, amely az 1910-es évektől sajátjává vált.

Az április 17-ig látható tárlat alsó szintje a pályakezdéstől az érett korszakig tekinti át Koszta művészetét, a felső emeleten pedig az érett Kosztával ismerkedhet meg a közönség.

Koszta József: Párizsi kirakat, 1911 (Fotó/Forrás: Magángyűjtemény)

Fertőszögi Péter kiemelte, hogy az alapítvány a Várgondnoksággal kötött megállapodás értelmében a következő három évben nyolc hasonló kiállítást rendez majd a Várkert Bazárban.