Vizuál

Koszta József kiállítás nyílt a Várkert Bazárban

2015.12.11. 13:53
Ajánlom
Gyűjteményes kiállításon mutatja be Koszta József (1861-1949) életművét a Várkert Bazár Testőrpalotájában december 10-én megnyílt kiállítás.

A Miniszterelnökség, a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. és a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány együttműködése révén létrejött kiállítás megnyitóján L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára elmondta: nemrég zárult a Várbazár Csók István-tárlata, a Honvéd Főparancsnokság épületében látható Csontváry életmű-kiállítás látogatottsága pedig már 82 ezer fölött jár.

Koszta József: Kukoricatörés, 1910-es évek második fele

Koszta József: Kukoricatörés, 1910-es évek második fele (Fotó/Forrás: Magángyűjtemény)

Koszta Józsefnek utoljára 1948-ban nyílt gyűjteményes tárlata Budapesten, így régi adósságot törleszt a minőségében és mennyiségében is óriási életművet áttekintő kiállítás - emlékeztetett.

koszta1

koszta1 (Fotó/Forrás: F. Tóth Gábor)

Az államtitkár hozzátette: a tárlat kurátora, Szinyei Merse Anna művészettörténész régóta szorgalmazta ennek az adósságnak a törlesztését, most azonban minden korszakból emblematikus erejű művekkel találkozhatnak a Várkert Bazár látogatói.

Koszta József 1861-ben Brassóban született, egyszerű környezetből emelkedett ki rendkívüli tehetségének és elhivatottságának köszönhetően. Ecsethasználata, témaválasztása, a magyar vidék mindennapjainak egyéni hangulatú bemutatása jól megkülönbözteti kortársaitól; a 20. század első felében anélkül tudta ábrázolni a nehéz mezőgazdasági munkából élők mindennapjait, hogy hamis mázzal fedte volna világukat.

L. Simon László hangsúlyozta, hogy Koszta egyszerre ízig-vérig magyar, hiszen ragaszkodott az alföldi gazdák világához, saját nemzeti közösségének legnehezebb sorsú tagjaihoz, és egyszerre európai, mert progresszív volt és képes olyan újításokra, amelyek messze túlmutattak az általa ábrázolt figurák gyötrelmein.

koszta2

koszta2 (Fotó/Forrás: F. Tóth Gábor)

Fertőszögi Péter, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány kuratóriumának elnöke, a kiállítás társkurátora hozzátette: Koszta József művészete témavilágában tősgyökeresen magyar, festészeti nyelve azonban a korában legmodernebb nyugat-európai festészeti formanyelvet tükrözi.

A Brassóban született mester az Alföldet választotta hazájának, előtte Bécsben, Pesten, Münchenben tanult, közben végig igyekezett fontos műveket alkotni. Munkái már korán nagy közgyűjteményekbe kerültek, nyertek el komoly díjakat, ezeket azonban mindig tanulmányaira fordította.

Koszta József: Eső után (Vihar előtt), 1909

Koszta József: Eső után (Vihar előtt), 1909 (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

A művészettörténész elmondása szerint Kosztának önálló elképzelése volt akár a történelmi tablók, akár a magyar táj, a magyar emberek megfestéséről; sokféle stiláris hatásból szűrte le azt az elementáris erejű művészetet, amely az 1910-es évektől sajátjává vált.

Az április 17-ig látható tárlat alsó szintje a pályakezdéstől az érett korszakig tekinti át Koszta művészetét, a felső emeleten pedig az érett Kosztával ismerkedhet meg a közönség.

Koszta József: Párizsi kirakat, 1911

Koszta József: Párizsi kirakat, 1911 (Fotó/Forrás: Magángyűjtemény)

Fertőszögi Péter kiemelte, hogy az alapítvány a Várgondnoksággal kötött megállapodás értelmében a következő három évben nyolc hasonló kiállítást rendez majd a Várkert Bazárban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Minden hang a helyén volt” - Balázs-Piri Soma sikere Londonban

Aki meghallja zongorázni a mindössze tizenöt éves Balázs-Piri Somát, a Virtuózok felfedezettjét, laikusként érzi, szakmabeliként pedig tudja, hogy különleges kincset talált.
Klasszikus

Bartók Bangkokban is Bartók

„Ez egy olyan zenekar, amely a koncerten mindent odatesz” – mondja Keller András. A Concerto Budapest turnéjának első, bangkoki koncertje után a karmestert arról kérdeztük, miért nem barbaro Bartók zenéje, és miért rezonálhat rá bárki, aki emberből van.
Tánc

„Szeretek az utcán sétáló balerina lenni” – Interjú Felméry Lilivel

Ősszel kezdte tizedik évadát a Magyar Állami Operaházban, előtte a Vaganova Akadémián és a londoni Royal Ballet Schoolban is tanult. Kapott szerződésajánlatot Londonban is, de ő mégis hazajött. 2019-ben elnyerte a Harangozó Gyula-díjat. Felméry Lilit ezúttal a mindennapokról kérdeztük.
Tánc

Akkor mostantól a néptánc is versenysportág lesz?

4077 csapással 2 percen belül világrekordot döntött a Fricska Táncegyüttes, és ezzel együtt megszületett a #NeptancSport hashtag az interneten. A Fricska világrekordjának önmagán túlmutató jelentősége van, és talán egy tendenciát is jelez a néptánc műfaján belül.
Tánc

Hihetetlen: Próba nélkül vették fel az egyik leghíresebb filmes táncjelenetet

Annak idején majdnem kivágták, végül a filmtörténet egyik leghíresebb táncjelenete lett a Nicholas Brothers szédületes sztepptánc koreográfiája, amit a fáma szerint első próbálkozásra vettek szalagra.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Saját nászútja fotózásával indult a karrierje - Araki Nobujosi a Mai Manóban

A Japán fotográfia egyik legismertebb alkotója, Araki Nobujosi életművét kiállítás nyílik a budapesti Mai Manó Házban, a Fotóhónap 2019 kortárs fotográfiai fesztivál keretében.
Vizuál ajánló

Szendrey Júlia saját szobát kapott

Megújult a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) 2011-től létező állandó Petőfi Sándor-kiállítása. Új multimédiás pontokat alakítottak ki, külön szobában mutatják be felesége, Szendrey Júlia írói életművét és családját.
Vizuál Film

A magyar film vörös démona - Mezei Mária

A búgó hangú végzetasszonya filozófiát hallgatott az egyetemen mielőtt a színpadot és a filmet választotta. 1909. október 16-án született Kecskeméten Mezei (Mezey) Mária színésznő.
Vizuál ajánló

Fenségesen élni - Mozi a Vigadóban

A Magyar Művészeti Akadémia 2012-től szervezi 52 perces portréfilmek és „In memoriam” összeállítások készítését akadémikusokról. A Ferencz István építészt, az MMA rendes tagját bemutató film október 15-én 18.00 órától látható a Pesti Vigadóban.
Vizuál Film

Új tagok a Filmalap Filmszakmai Döntőbizottságában

Kedden tartja az első ülését a Filmalap megújult Filmszakmai Döntőbizottsága, amely egyetlen női szakembert sem választott tagjai közé. Az ötfős testület dönt a filmes támogatásokról.