A 61. Nemzetközi Képzőművészeti Kiállítást május 9. és november 22. között rendezik meg Velence több pontján, köztük a nemzeti pavilonoknak helyet adó Giardini parkban, az Arsenale területén, valamint a város palotáiban. Az idei kiállítás kurátora a 2025 májusában váratlanul elhunyt Koyo Kouoh, akinek koncepcióját a Biennále – családja támogatásával – változatlan formában viszi tovább. A nemzetközileg elismert szakembert 2024 decemberében nevezték ki, és már kinevezését követően kidolgozta a kiállítás elméleti keretét, kiválasztotta a résztvevő művészeket, meghatározta a vizuális arculatot és a kiállítás építészeti koncepcióját. A tematika hivatalos bemutatóját 2025. május 20-ára tervezték Velencében, de erre már csak Koyo Kouoh nélkül kerülhetett sor.
Elképzelése szerint a Velencei Képzőművészeti Biennále nem pusztán egy látványos seregszemle, hanem a kor szellemének lenyomata.
Az In Minor Keys az emberi léptéket, a közösségi tudást, a spiritualitást és a kapcsolati hálókat állítja középpontba.
Kouoh globális perspektívában gondolkodott, hitt a művészet közösségformáló erejében. A művészeket olyan „látnokoknak” tekintette, akik segíthetnek újragondolni a jelenünket, és új világokat elképzelni.
A központi kiállítás 111 meghívott alkotót – egyéni művészeket, kollektívákat és művészeti szervezeteket – vonultat fel. Kouoh nem földrajzi vagy nemzeti alapon válogatott, hanem a művészeti gyakorlatok közötti lehetséges kapcsolódási pontokat kereste: a műalkotásokat úgy állította párbeszédbe egymással, hogy azok között koncepció-beli párhuzamok rajzolódjanak ki. Ezáltal a kiállítás egyfajta „kapcsolati térképet” is kirajzol, amely szorosan kapcsolódik Kouoh egész életművén átívelő, személyes és szakmai találkozásain alapuló, hálózatszerű gondolkodáshoz.
A kiállítás nem tematikus szekciók mentén épül fel, hanem visszatérő motívumok köré szerveződik. Ilyen például a „Shrines” (szentélyek) koncepciója, amely két meghatározó alkotó, Issa Samb és Beverly Buchanan munkásságának állít emléket, a „Procession”, amely a közösségi részvételre helyezi a hangsúlyt, valamint a „Schools”, azaz a művészet társadalmi felelősségvállalását középpontba állító, közösségi tudásmegosztó modellek. Kouoh inspirációi között irodalmi művek is szerepeltek, többek között két irodalmi Nobel-díjas szerző, Toni Morrison és Gabriel García Márquez regényei, amelyek a mágikus realizmus és a történelmi emlékezet rétegein keresztül hatottak a koncepcióra.
A Velencei Biennále elnöke, Pietrangelo Buttafuoco szerint a kiállítás „az autentikus művészet örömét” közvetíti, és
újra az embert helyezi a középpontba a mai túlfogyasztásra épülő, arányérzékét vesztett világban.
A Magyar Pavilonban Cserhalmi Luca kurátor és Koronczi Endre Munkácsy Mihály-díjas képzőművész Pneuma Cosmic című alkotása lesz látható. A projekt alapja egy fiktív kutatás, amely a világ egészét kitöltő, légmozgásként megmutatkozó kozmikus lehelet megjelenési formáit tárja fel. A kiállítás a légmozgás és a gondolati világ között állít párhuzamot, felhívva a figyelmet a környezetünk intuitív megéléséből fakadó tapasztalatok komplexitására.
Fejléckép: Koyo Kouoh (fotó/forrás: Mirjam Kluka / Courtesy Zeitz MOCAA / La Biennale di Venezia)


hírlevél









