Vizuál

Közeleg az ország legnagyobb kulturális bulija

2015.06.15. 11:45
Ajánlom
Idén június 20-án rendezik meg a Múzeumok Éjszakáját. Az egész országot lefedő rendezvény újdonságairól és célkitűzéseivel Hoppál Péterrel beszélgettünk.

- Miért jó éjszaka múzeumba járni?

- Azért, mert olyan felfedezésre ad alkalmat, amilyenre egy átlagos hétköznap kevéssé van lehetőség. Egyrészt egy ilyen ünnepen más arcát mutatja "az ünnepelt", így kulturális intézményeinknek nyitott és izgalmas oldalát ismerhetjük meg. Másrészt: ez az éjszaka egy országos kulturális buli. Aki részt vett már benne, tudja, miről beszélek: kisgyerekes családok, párok vagy baráti társaságok járják a várost helyszínről helyszínre, fotókiállításról irodalmi előadásra, onnan komoly- vagy könnyűzenei koncertre, fáklyás tárlatvezetésre, éjféli tűzugrásra tartva. Karszalagot viselő ismeretlenek mosolyognak egymásra az utcán, az egész város a kultúra lázában ég. Ezt nagyon jó átélni.

 - 2003 óta van Magyarországon Múzeumok Éjszakája. Mennyit változott a kezdetekhez képest a rendezvény, és hol érhetőek tetten ezek a változások?

- Az első Múzeumok Éjszakáján még csak néhány fővárosi intézmény vett részt, szerény programkínálattal. Mára a rendezvénysorozat a hazai közgyűjteményi világ legfontosabb programjává nőtte ki magát, melyben mintegy 400 intézmény 2000-nél is több programmal várja a látogatókat. Igazi sikertörténet született, melyet később mások is követendő példának tekintettek, elég csak a Színházak Éjszakájára, a Kutatók Éjszakájára, a Fürdők Éjszakájára vagy épp a nemrégiben zajlott Kórusok Éjszakájára gondolni. Ez azt is bizonyítja, hogy múzeumaink nemcsak vitrinekben őrzött, érinthetetlen kincseket rejtenek, hanem óriási kreatív energiáik révén a megújulás kezdeményezői voltak.

- A Múzeumok Éjszakájának idén először lesz egy kiemelt tematikája. Miért épp Erdélyre esett a választás?

- Még egy jól ismert, népszerű rendezvény esetében is hasznosak az új szempontok, új lehetőségek - annál is inkább, mert a látogatók többsége visszatérő vendég. Tavaly az volt a fő cél, hogy a fővárosról a vidéki kulturális intézményekre irányítsuk a figyelmet: azt szerettük volna elérni, hogy azok, akik már több ízben részt vettek Budapesten a Múzeumok Éjszakáján, kerekedjenek fel, és fedezzenek fel egy-egy vidéki várost ebből az alkalomból, hiszen ott is rengeteg értéket őriznek intézményeink. Idén úgy gondoltuk, egyetlen vidéki várost, Egert emeljük fókuszba, ugyanakkor keresünk egy olyan témát is, amely révén a látogatók még jobban megtapasztalhatják: a múzeumok mennyire sokfélék, mennyire másként nyúlnak hozzá - profiljuk szerint - egy témához. Az apropót a Magyar Nemzeti Galériában augusztus végéig látható, Sors és jelkép. Erdélyi magyar képzőművészet 1920-1990 című kiállítás, illetve a Néprajzi Múzeum A székely kaputól a törülközőig című tárlat adta. Az „Élő Erdély" témához felhívásunkat követően több tucat részt vevő intézmény csaknem félszáz más programmal kapcsolódott. A kiemelt téma arra is lehetőséget nyújt, hogy az intézmények újabb kapcsolódási pontot találjanak egymással és a téma iránt érdeklődő közönséggel.

- Az idei év másik újdonsága, hogy <i>TE IS..?</i> címmel egy alkotópályázatot hirdettek meg. Miről szól ez a pályázat, és milyen műveket várnak

- Három pályázatot hirdettünk kétmillió forintos keretösszeggel: fotó-, videó-, illetve termékfejlesztési pályázatokon várjuk a művészek, kulturális intézmények és a rendezvény kedvelőinek pályaműveit. Reklámszpot-pályázatunkra az idei Múzeumok Éjszakáján készült programról várunk rövid, figyelemfelkeltő filmet. A fotópályázatra az elmúlt 12 év múzeumok éjszakáján készült, olyan képekkel lehet jelentkezni, amelyek visszaadják a rendezvény különleges hangulatát. Végül pedig van egy termékfejlesztési pályázatunk is, amely azokat szólítja meg, akik az eseményhez kapcsolódó, vagy az által inspirált termékek megalkotására vállalkoznak.  

- A Múzeumok Éjszakája jelenleg az ország egyik legnagyobb kulturális rendezvénye. Milyen fejlesztéseket terveznek az elkövetkező évekre?

- Valóban, mintegy 400.000 látogatója van évente a rendezvénynek, és immár nem is feltétlenül az a cél, hogy minden évben látogatói rekord szülessen. Sokkal inkább az, hogy a kínálat minél színvonalasabb legyen, a látogatók minél elégedettebbek legyenek, és azok, akik eljönnek ezen az éjszakán valamelyik programra, és megtapasztalják azt a kulturális és közösségi élményt, amit nyújtani tud, kapjanak kedvet ahhoz, hogy más alkalommal is visszatérjenek a múzeumokba.

 - Ön hol fogja tölteni a Múzeumok Éjszakáját?

- Korábban többnyire Pécsett töltöttem a Múzeumok Éjszakáját, de idén aznap utazni fogok az országon keresztül, így Kecskemét-Budapest-Győr rendezvényeiből lesz módom magánemberként válogatni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

A nő vagy szent anya, vagy prostituált? – Interjú Hidas Judit íróval

Könyv egy negyvenes nőről, aki keresi önmagát, mert úgy érzi, szép lassan eltűnik abban, hogy megfeleljen a környezete elvárásainak. Hidas Judit Boldogság tízezer kilométerre című novellafüzérének főhőse, Anna, a hagyományos női szerepek és a karrier közt őrlődik. S vajon hányan vagyunk hasonló helyzetben? Mikor vesszük észre – vagy egyáltalán észrevesszük-e –, hogy apránként föladjuk magunkat? Fájdalmasan sokakat érintő problémákról és tabukról beszél ez a könyv, ami láthatóvá teszi a társadalmi elvárások mögött szenvedő egyént: a nőt. A könyv szerzőjével, Hidas Judittal beszélgettünk.
Zenés színház

Nem hajlandó örmény énekesnővel énekelni az azeri tenor, illetve dehogynem, semmi baja vele

Sok mindent nem tudunk biztosan, mivel mindenki másra mutogat. És már az örmény külügy is megszólalt a témában.
Klasszikus

Bach billentyűs szvitjeit viszi egy általános iskolába Fejérvári Zoltán

Fejérvári Zoltán szólóestjével indul az alsógödi Belépés családostul klasszikus zenei sorozatának 2020-as évada. A művész Bach Francia szvitjeit adja elő január 25-én a Búzaszem Általános Iskola aulájában. Utána pedig a Zeneakadémiára viszi a műsort.
Vizuál

A mádi Rákóczi-kúriában Erhardt Gábor építésszel

A Partitúra zempléni adásában a stáb ellátogatott a mádi Rákóczi-kúriába, lenyűgözve sétáltak az évszázados falak között. Az épület átalakításának és bővítésének tervezőjét, Erhardt Gábort Tokaj-hegyalja építészeti hagyományairól kérdeztük.
Klasszikus

Gustavo Dudamel folytatja Los Angelesben

Újabb négy évre meghosszabbították a szerződését a Los Angeles-i Filharmonikus Zenekar élén, 2026-ig maradhat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál interjú

A mádi Rákóczi-kúriában Erhardt Gábor építésszel

A Partitúra zempléni adásában a stáb ellátogatott a mádi Rákóczi-kúriába, lenyűgözve sétáltak az évszázados falak között. Az épület átalakításának és bővítésének tervezőjét, Erhardt Gábort Tokaj-hegyalja építészeti hagyományairól kérdeztük.
Vizuál hír

Filmes hiányszakmák képzését támogatja a Filmintézet

Most először lehet pályázni sminkes és fodrász kisegítő, jelmezkivitelező, mikrofonos és öltöztető képzések programjával is. Március 2-ig várja a Filmintézet a szakmai képzéseket szervező intézmények pályázatait összesen 12 szakterületre. 
Vizuál Film

A legjobban várt januári filmek

Hűvös, szürke januári estéken jó dolog moziba járni, mostanában különösen, mert fontos és izgalmas filmek érkeznek, legtöbbjük számos kategóriában Oscar-díjra jelölt. Szubjektív válogatásunkból a francia szerzői film és egy különleges dokumentumfilm sem maradhatott ki. 
Vizuál magazin

Rubens mesterien csempészett rejtett üzeneteket a képeire

Profin és gyakran ironikusan vegyítette munkáiban más mesterek stílusjegyeit, megújította az egyházi festmények nyelvét és még a flamand kárpitművészet felélesztésére is maradt ideje.
Vizuál iparművészeti múzeum

Drágakőre készült festményre bukkantak a múzeumi raktárban

Hamarosan a közönség is megtekintheti a 17. századi Antonio Tempesta egyik különleges alkotását. Az elmúlt évek kutatásai tisztázták a műtárgy múzeumba kerülésének, majd leltárból való törlésének történetét. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a drágakő lapra (lápisz lazuli) festett mű körültekintő restaurálása is. Az alig egy milliméter vastag kőlap mindkét oldalán egy ószövetségi jelenet látható.