Vizuál

Központi ködösítés és strandopera

Velencei biennále
2019.06.03. 13:40
Ajánlom
A velencei biennále nem csak akkor izgalmas élmény, ha naprakészek szeretnénk lenni a világ kortárs képzőművészetében. A kétévente megrendezett képzőművészeti seregszemle olyan helyeket is megnyit a közönség számára, ahova az utazó egyébként nem léphetne be.

Már a két fő helyszín, a Giardini és az Arsenale is kívül esik az átlagos velencei turistaútvonalakon. Előbbi a fő sziget keleti csücskén elhelyezkedő kerteket jelenti, amelyeknek sokan a létezéséről sem tudnak.

A Szent Márk térről tizenöt perces tengerparti sétával megközelíthető zöldövezetet Napóleon álmodta ide a 19. század elején, hogy legyen a városnak közparkja.

A területet 1895-ben kezdték el fesztiválhelyszínként használni. Mára harminc ország pavilonja áll a Giardiniben, az adott ország művészei az egyes nemzetek saját kiállítótermében mutatkoznak be. A magyar pavilon az elsők közt épülhetett fel 1909-ben. A Maróti Géza tervei alapján készült historizáló épület eozinmázas cserepeivel és mozaikjaival különleges színfolt – szó szerint is – a különféle korszakok építészeti jegyeit mutató, modernebb szomszédjai között.

További fotókért kattintson a képre:

Az Arsenale az egykori hajóépítő műhelyeket rejti, ahova a biennálén kívül csak vezetett túra keretében lehet bejutni. Fénykorában kétezer munkás dolgozott a területen, ahol a Velence tengeri hatalmát biztosító hajóhadat építették vagy javították. Mára a hely eredeti funkciója szinte teljesen visszaszorult, a terület részben a rendőrség és a hadsereg kezelésében van. Az ipari csarnokokban mára több ország kiállítóterme is helyet kapott.

Emellett a városban és a környező szigeteken is számos palota, használaton kívüli villa vagy templom is megnyitja termeit a kísérőkiállításoknak. A Velence és a biennálé jelképének számító szárnyas oroszlán a bejárat előtt elhelyezett piros papíroszlopokon jelzi, hol találhatóak a kapcsolódó kiállítások, esetleg a fő helyszíneken kívüli nemzeti pavilonok. 

IMG_20190509_174143-100803.jpg

Palazzo Bembo (Fotó/Forrás: Várhegyi András / Fidelio)

A velencei biennále hivatalos programjával párhuzamosan fut a városban a Personal Structures elnevezésű fesztivál is, amely a European Cultural Center szervezésében számos galériának és alkotónak biztosít bemutatkozási lehetőséget, szintén palazzók és egyéb alternatív kiállítóhelyek sorát kínálva az idelátogatóknak. Az egyik legjelentősebb a Rialto lábánál található Palazzo Bembo.

A háromszintes palota minden szobájában más kortárs alkotó munkái láthatóak, ami tökéletes kontrasztot alkot a hely történelmi atmoszférájával, az üvegcsillárokkal vagy a kilátással az erkélyekről.

A városban Bruno Catalano jellegzetes hiányos szobrait is felfedezhetjük, de Mihail Barisnyikov táncfotókat bemutató tárlatára is benézhetünk.

A 2019-es biennále mottója egy ősi kínai mondás, amely áldásnak hangzik, de valójában átok: May you live in interesting times, vagyis Élj meg érdekes időket.

A kiállító művészek a világ politikai, gazdasági, ökológiai és etnikai szempontból feszült helyzetére reagálva idén komorabb, szikárabb válogatást hoztak össze. Kevesebb a játékos, könnyed és a természetet középpontba állító munka. A borongós hangulatot a Giardini főépületének tetejéről folyamatosan fújt pára is fokozza. A kézenfekvő hasonlatként működő ködösítés olyan intenzív, hogy néha pár méterre is alig látni el a környéken.

A Giardiniben – a magyar pavilonon kívül természetesen – érdemes betérni

a japánokhoz, ahol felfújható kanapéra ülve szólaltathatjuk meg a látogatótársainkkal együtt a terem különböző pontjain elhelyezett klarinétokat és fuvolákat, ezzel sajátos harmóniákat létrehozva.

A belgák a fesztivál különdíját is elnyerő Mondo Cane (Kutyavilág) kiállításában groteszk panoptikumot hoztak létre életnagyságú mozgó bábukkal. Jos de Gruyter és Harald Thys művészek tárlatában a középső teremben hagyományos mesterségeket végeznek a bábuk – ők képviselik az utópiát. A rácsokkal leválasztott oldalsó szobákban pedig elrettentő példák állnak: „zombik, költők, pszichopaták, különcök”. A két világ együtt, de egymás létezéséről mit sem tudva létezik.

A látogatók körében népszerű volt a brazil pavilon is, ahol tulajdonképpen egy táncfilmet vetítettek két szembefordított képernyőn. Bárbara Wagner és Benjamin de Burca Swinguerra című alkotásában a hagyományok és a popkultúra, a nemzetközi és a nemzeti tradíciók kapcsolatát vizsgálja, de rákérdez a nemek és a szexualitás kérdéseire is.

Épp a Giardini bejáratán kívül található az új-zélandiak kiállítóhelye, ahol a Post hoc című projektet mutatják be. A villa kertjébe mesterséges fenyőket állítottak fel, amelyek wifin kommunikálnak egymással, az üres könyvtár közepén pedig egy nyomtató köp ki végtelen papírszalagot az eltűnő dolgok, kihaló fajok, befulladt projektek listájával.

A hajóépítő műhelyeken kívül található a fesztivál nagydíját elnyerő litván pavilon is. Lina Lapelyte, Vaiva Grainyte és Rugile Barzdziukaite Sun & Sea (Marina) című kiállítása a globális felmelegedés veszélyeire figyelmeztet. A homokos parton napozó emberek egy operát adnak elő háromórás etapokban. Az alkotók szerint a világ ilyen szépen, lassan fog véget érni az érdektelenség és a cselekvés hiánya miatt, nem pedig egy látványos robbanással.

Az Arsenale válogatása idén több figyelemre méltó alkotást tartogat különösen a főépület válogatásában.

A kikötői dokkok között az Acqua Alta – magas víz – közeledtére figyelmeztető szirénák hangjából komponált sajátos hangzásvilágot Tomás Saraceno.

Szintén szabadtéren található a seregszemle legvitatottabb műve is, amelynek művészi értékét megkérdőjelezik. Christoph Büchel Barca Nostra című projektjében a menekültválságra reagálva a Lampedusa mellett ezer menekülttel a fedélzetén elsüllyedt hajó roncsát állította ki a parton. A több száz ember halálát okozó jármű kiállítását többen kegyeletsértőnek érzik.

A velencei biennále május 11. és november 24. között látogatható.
A magyar pavilonban kiállító Waliczky Tamással készült interjúnkat a júniusi Fidelio magazin 56. oldalán olvashatják.

Képzelt kamerák a Velencei Biennále magyar pavilonjában

Kapcsolódó

Képzelt kamerák a Velencei Biennále magyar pavilonjában

Szegedy-Maszák Zsuzsanna kurátor és Waliczky Tamás újmédiaművész képviselik Magyarországot jövőre a 58. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennálén.

Elzavarták a Szent Márk térről a festményeit áruló Banksy-t

Elzavarták a Szent Márk térről a festményeit áruló Banksy-t

A Biennále miatt május eleje óta az egész művészvilág Velencére figyel, mégis mindenki elsiklott az ismert street artist felbukkanása felett. Pontosabban elsétált mellette, ahogy ez a most posztolt videójából kiderül.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Vizuál

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Fidelio Tours

A Gyógyítókerttől a Pajtaszínházig – Partitúra az Őrségben

Az Őrségben kalandozik a Partitúra kulturális felfedezőműsor szeptember 26-án, szombaton 14.30-tól a Duna tévén. Egyébként az Őrség onnan kapta a nevét, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.
Jazz/World

Frissítette minden idők legjobb 500 albumának listáját a Rolling Stone

Tizenhét évvel első kiadása után napra kész állapotba hozta a Rolling Stone magazin minden idők legjobb 500 albumának listáját, amelynek élén Marvin Gaye What's Going On című albuma felváltotta a Beatles együttes Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band című albumát.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Október 1-jén indul a Szemrevaló Filmfesztivál

A nyitófilm Burhan Qurbani társadalmi kérdéseket feszegető mozija, az idei Berlinale egyik versenyfilmje, a Berlin, Alexanderplatz lesz.
Vizuál hír

100 millió dollárért is elkelhet Botticelli portréja a Sotheby's árverésén

Az alkotás egyike az itáliai reneszánsz mester mindössze tucatnyi portréjának, amelyek fennmaradtak.
Vizuál hír

Elhunyt Goran Paskaljevic szerb filmrendező

A szerb szerzői film egyik legjelentősebb rendezője és forgatókönyvírója pénteken halt meg Párizsban, 73 évesen.
Vizuál lapszemle

Horvát Lili új filmjét dicséri a rangos Variety

Szeptember 24-én mutatták be itthon Horvát Lili megjegyezhetetlen című filmjét. A Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című alkotásról a Variety közölt méltató kritikát.
Vizuál hír

Már forog Deák Kristóf első nagyjátékfilmje, Az Unoka

Deák magyar alkotóként elsőként, a Mindenki című produkciójáért nyert élőszereplős rövidfilmes Oscar-díjat. AZ UNOKA című mozifilm forgatása 40 napot vesz igénybe, producere Zákonyi S. Tamás, aki a BÚÉK! és a Szabadság, szerelem című nagysikerű filmeket is jegyzi.