Vizuál

Közülük kerül majd ki a Leopold Bloom Díj idei nyertese

Képzőművészet a nemzetköziség jegyében
2019.04.28. 09:25
Ajánlom
A 2011 óta kétévenként, azaz immár ötödik alkalommal meghirdetett Leopold Bloom Díj célja, hogy a hazai képzőművészek nemzetközi karrierépítését támogassa. A tízezer euró díjazású elismerés nyertesét idén június 15-én, vagyis a nemzetközi Bloomsday ünnepének előestéjén hirdetik ki a Ludwig Múzeumban, ahol a díj döntőseinek munkái is megtekinthetőek lesznek.

A díjra a korábbiakhoz hasonlóan idén is félszáz pályázat érkezett, közülük választotta ki a háromfős nemzetközi zsűri azt a hat alkotót, akik ezzel a júniusi díjátadó döntősei, kiállítói lettek.

A 2019-es Leopold Bloom Díj finalistái: Asztalos Zsolt, Ember Sári, Erdei Krisztina, Kútvölgyi-Szabó Áron, Molnár Zsolt és Tranker Kata.

A díjat az ír házaspár, Mary McLoughlin és John Ward műgyűjtők, a Maurice Ward szállító és műtárgyszállító cég tulajdonosai alapították. A díj elnevezése a huszadik századi világirodalom egyik alapművéből, James Joyce Ulysseséből ered: annak magyar származású főhősén, Leopold Bloom figuráján keresztül hirdeti a független és újító művészet, a nemzetközi kulturális kapcsolatok fontosságát. Joyce az Ulysses cselekményének egyetlen napjaként 1904 június 16-át választotta, az egykori fiktív napból mára pedig valódi nemzetközi ünnepnap lett, ehhez igazodtak idén a díjátadó szervezői is. A díj nyertese egy külföldi kiállítás létrehozására kap támogatást.

A díj egyik különlegessége, hogy korhatár nélküli. Angol nyelvű pályázataikat április elejéig adhatták le a magyarországi képzőművészeti közegben aktívan jelenlevő alkotók. A pályázati anyagnak a tervezett kiállítás koncepciója mellett tartalmaznia kellett a művészek digitális portfolióját, szakmai életrajzát, valamint a works.io nevű online portfólió platformra kellett feltölteni a jelentkezőknek egy tetszőlegesen választott külföldi kiállítóhely befogadói szándéknyilatkozatát is. Ez utóbbi feltétel voltaképpen a pályázat egyik fő üzenetét, a hálózatépítés nélkülözhetetlenségét hangsúlyozta. A shortlist kialakítása után válik a zsűritagok munkája még érdekesebbé, személyesebbé, a díjátadó előtt Budapestre érkező szakemberek ugyanis személyes műteremlátogatások során ismerkednek meg a díj döntőseivel, s rajtuk keresztül a kortárs magyarországi képzőművészettel.

Az is a Leopold Bloom Díj különlegessége, hogy alapítói és szervezői semmiféle módon nem vesznek részt a döntésben, egyetlen kitételük, hogy ők kérik fel a nemzetközi zsűri ír elnökét.

A 2019-es zsűri elnöke Paul O’Neill a Helsinkiben működő PUBLICS kurátori ügynökség, rendezvényhelyszín és könyvtár művészeti vezetője. 2013 és 2017 között a Center for Curatorial Studies doktori programjának igazgatója volt a Bard College-on. Munkássága széles körben ismert, sokan az egyik legfontosabb kutatás-orientált kurátorként, illetve a kurátori gyakorlat, a köztéri művészet és a kiállítástörténet egyik legfontosabb szaktekintélyeként hivatkoznak rá. A zsűri további tagjai: Gabriela Kotiková és Noor Mertens. Gabriela Kotiková a Prágai Kortárs Művészeti Központ munkatársa, s hosszú évek óta a feltörekvő cseh művészeti közeg egyik a legfontosabb kiállítóhelyének, a Jeleni Galériának a vezető kurátora. Noor Mertens 2016-ig az egyik legjelentősebb hollandiai múzeum, a rotterdami Museum Boijmans Van Beuningen modern és kortárs művészeti, valamint városi gyűjteményének kurátora volt, jelenleg pedig a németországi Kunstverein Langenhagen igazgatónője.

A díj finalistáinak névsora izgalmas együttállásokat sejtet, és az biztosan kijelenthető, hogy a kiállítás uralkodó műfaja az installáció lesz.

Asztalos Zsolt, aki 2013-ban a Velencei Képzőművészeti Biennálén a Kilőtték, de nem robbant fel című alkotásával képviselte Magyarországot, a konceptuális irányzatot képviseli, az emlékezés kérdéseit vizsgálja. Az utóbbi időszak egyik legaktívabb, legtöbbet utazó képzőművésze, Ember Sári a portréfotó felől jutott el az emberi fej absztrakciójához, redukciójához, és a legkülönfélébb művészi médiumok (papírkollázs, márványszobor) használatához. Erdei Krisztina finom humorú, poétikus fényképei a szociálisan elkötelezett művészet lehetőségeit vizsgálják, az eredetileg szobrász végzettségű Kútvölgyi-Szabó Áront a posztigazság korának dilemmái érdeklik. Molnár Zsolt a képgrafika felől jutott el az installációkig, művei az absztrakció és a funkció közös játékterében rendezkednek be, jellemzőjük az izgalmas és talányos vonatkozási rendszer, az utóbbi időszakban leginkább a mezőgazdaság. Tranker Kata kisméretű elemekből építkező, részletgazdag, finom munkái intimitást sugallva foglalkoznak mindennapjaink általános kérdéseivel, az efemer anyagok, a sérülékeny, finom illesztések és összeállítások a törékenység, ideiglenesség fogalmait idézik.

A korábbi évekhez hasonlóan a döntősök műveiből a Ludwig Múzeumban látható kiállítás.

Milliomosbőrbe bújó művész és a végtelen lakótelepi életkép a Bálnában

Kapcsolódó

Milliomosbőrbe bújó művész és a végtelen lakótelepi életkép a Bálnában

Németh Hajnal nyerte a 2017-es Leopold Bloom Képzőművészeti díjat - ő egy erős politikai dal ironikus átiratával és egy kvázi musical-castinggal képviselteti magát az elismerés finalistáinak munkáiból válogató kiállításon, de egyedi festményeket, kollázsokat és installációkat is láthatunk az Új Budapest Galériában.

Zenével nyerték meg a képzőművészeti díjat

Zenével nyerték meg a képzőművészeti díjat

Németh Hajnal lett a negyedik alkalommal odaítélt Leopold Bloom Képzőművészeti Díj nyertese; a 10 ezer euró összegű díjat a győztes egy külföldi kiállítás, az ahhoz kapcsolódó költségek és külföldi jelenlétének biztosítására használhatja fel.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Klasszikus

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Restaurálták a Barcsay-mozaikokat

Az alkotás eredetileg az 1974-ben megnyitott Újpesti Gyógyfürdő és Uszoda emeleti várakozó terének két szemközti falát díszítette, megújult formájában a Csillaghegyi Strandfürdő éke lett.
Vizuál videó

Osztálytalálkozó a Roxfortban – újra együtt a Harry Potter szereplői

20 évvel ezelőtt gördült ki a 9 és háromnegyedik vágányról a Roxfort Expressz, amely elrepítette Harry Pottert, és vele együtt egy egész generációt J. K. Rowling varázslatos világába. A HBO Max most arra vállalkozott, hogy még egyszer összehozza a kultfilm szereplőit.
Vizuál előzetes

Az élet a fontosabb, vagy a szerelem? – Hamarosan a mozikban a West Side Story

Még néhány nap, és egy év kényszerű várakozás után bemutatják Steven Spielberg szerelem-projektjét, a West Side Story filmváltozatát. A rendező gyerekkori álmát valósította meg Leonard Bernstein klasszikusának filmre vitelével. A legújabb előzetes is sokat ígér. 
Vizuál magazin

KÉP-regény: Kutyaszorítóban

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal arról ír, mennyi munka rejlik egy tökéletes fotó elkészítése mögött.
Vizuál premier

5 érdekesség az új Woody Allen-filmről

A 86 éves örökifjú Woody Allen újra elbűvölő filmet készített. A filmtörténeti hommage-nak és keserédes vígjátéknak is egyaránt kiváló filmje, a Rifkin fesztiválja az év vége egyik legjobb moziélményének ígérkezik.