Vizuál

Kreatív hangsúlyok – interjú Zurbó Dorottya filmrendezővel

2018.11.02. 10:00
Ajánlom
Egymást követik a dokumentumfilm fesztiválok, új forgalmazók, újszerű, alternatív módszerekkel juttatják el a közönséghez a sokszor a játékfilmeknél is izgalmasabb alkotásokat. Zurbó Dorottya rendezővel beszélgettünk, aki egyszerre két első-filmmel mutatkozott be az elmúlt hetekben.

Egy szomáliai menekült lány, Kafiya életét dolgozza fel az art mozikban látható Könnyű leckék című filmje, amelynek világpremierje augusztusban a Locarnoi Filmfesztivál Kritikusok Hete szekciójában volt és amely a Filmalap legelső Inkubátor Programjában készült. Az ő nevéhez fűződik az első magyar-butáni dokumentumfilm is, A monostor gyermekei, amelyet Arun Bhattarai-al közösen rendezett, és amely Amszterdamban a neves IDFA fesztiválon mutatkozott be. Zurbó Dorottyával a kreatív dokumentumfilmekről, munkamódszerekről, kultúraváltásról, és generációs különbségekről is beszélgettünk.

ZurboDorottya_c_Albert_Alianna-195114.jpg

Zurbó Dorottya (Fotó/Forrás: Albert Alianna)

Két dokumentumfilmed került szinte egy időben forgalmazásba, melyiket tartod első filmednek?

Egyszerre készült a két film, így nehéz megmondani, a Könnyű leckék nagyobb felelősség volt, mert azt egyedül vittem a vállamon, míg A monostor gyermekeit, közösen rendeztük Arun Bhattarai-al, volt osztálytársammal, de mindkettőt, egy picit az első filmemnek tartom.

Kafiya, a Szomáliából menekült lány magyarországi életét követi a Könnyű leckék, a történet fordulatosabb, mélyebb, mint sok játékfilmé. Számítottál arra, hogy ilyen meglepetésszerű lesz a főszereplő sorsa? 

Nagyon sok mindenre nem számítottam, ami végül megtörtént. A kitalálás fázisában még sokkal inkább a beilleszkedés, a magyar tanulás, az érettségire készülődés, az asszimiláció első lépéseire gondoltam, de aztán szép lassan, ahogy Kafiya beengedett minket az életébe, egyre intimebb lett a film. Például azt sem tudtam volna kitalálni, hogy jön egy fiú, az első szerelme, és megismerteti vele a kereszténységet. Kafiya nagyon vallásos közegből származik, többször mondta nekem, hogy hit nélkül nem tud élni, így ez a lépése is érthető volt.

Ahogy változnak a hangsúlyok az életben, úgy kell filmkészítés közben újra és újra átgondolni a dramaturgiát, vagyis az élet újraírja a dokumentumfilmeket.

Zurbo_Dorottya_Konnyu_leckek_17_kicsi-195021.jpg

Kafiya a Könnyű leckék című filmben (Fotó/Forrás: Elf Pictures)

Ezt jelenti a kreatív dokumentumfilm készítés?

A kreatív dokumentumfilm inkább arra utal, hogy a dokumentumfilm, ugyanúgy, mint a fikciós film, használja az összes filmnyelvi eszközt. A kreatív vágást, a zenét, a dramaturgiát, a képi kompozíciót és ugyanolyan katarzist tud kiváltani, mint egy fikciós történet, sőt, néha sokkal nagyobbat, mert hitelesebb. Azért fontos ezt hangsúlyozni, vagy ráakasztani ezt a jelzőt, hogy megértsük:

a dokumentumfilm is moziba való, mert történeteket mesél, érzéseket kelt, elgondolkodtat.

Milyen módszerrel dolgozol, hogyan közelítesz a szereplőkhöz?

Általában nagyon sok időt töltök velük, rengeteget beszélgetünk a forgatáson kívül, nagyon sok hétköznapi helyzetben találkozunk, látom, hogy mivel küzdenek, és közben gondolkodom a dramaturgián. Soha nem kreálok helyzeteket, de provokálni szoktam. Például ha tudok egy információról, ami még nem derült ki a filmben, de jó lenne, ha elmondaná a szereplő, akár kamerán kívül is elkezdek beszélgetni róla, picit stimulálva őt, hátha szóba hozza, amikor forgatni kezdünk. A filmkészítés egy önreflexív folyamat is, a szereplők is tudják ezt.

Zurbo_Dorottya_the_next_guardian_02-195644.jpg

Gyembó és Tashi A monostor gyermekei című filmben (Fotó/Forrás: Soldivision)

A monostor gyermekei Butánban játszódik, az utolsó buddhista királyságban. Amikor néztem, végképp azt éreztem, mintha egy mesében lettem volna.  

Zurbo_Dorottya_Monostor2-195022.jpg

Arun Bhattarai és Zurbó Dorottya (Fotó/Forrás: Soldivision)

A butáni film vizualitásában a táj és a monostor festői szépségére próbáltunk ráerősíteni, és valóban, a dramaturgia szempontjából több benne a történés. A szituatív forgatást alkalmaztuk, azért mert a két testvér, akiről a film szól, akkor tudtak igazán elfeledkezni rólunk és természetesen viselkedni a kamera előtt, amikor egymással voltak interakcióban.

A Könnyű leckék inkább a belső útra, a vallomásosságra figyel, hiszen Kafiya esetében már maga a film készítése is egy tabu abban a kinyílási folyamatban, amin végigmegy.

Kafiya leckéi cseppet sem „könnyűek” miért választottad ezt a címet?

Picit ironikus a cím, arra is reflektálni akartunk, hogy Kafiya rengeteg jelenetben nyelvet tanul. Valójában az élet leckéiről van szó, az ő döntéseiről, a felnőtté válásról. Ami nekünk európai szemmel esetleg könnyűnek is tűnhet, például felmászni egy kötélen, levetkőzni az uszodában, vagy modellkedni, az neki mind-mind lelkiismereti konfliktus. De ő bátor és kíváncsi, és vágyik arra, hogy megmutassa önmagát. Idén ősztől már egyetemre jár, három műszakban dolgozik, hogy támogatni tudja a családját, tovább modellkedik, és egyre több fotózásra hívják.

A témaválasztásnál még te sem gondolhattad, hogy a menekültkérdés milyen fénytörésbe kerül az elkövetkező években. Ebben a filmben, mégis mindenki segíteni akar Kafiyának.

Kafiya maga nagyon ambiciózus, karizmatikus és elbűvölő személyiség, és ha akar valamit, akkor addig küzd, amíg el nem éri. Azt érzem, hogy ő váltotta ki a környezetéből, hogy ilyen sokan segítsenek neki. Annyira intelligens és okos, a gyermekotthoni közegben is unikális volt. Ő volt az, aki tanulni akart, de neki is megvoltak a küzdelmei. Amikor elkezdtük a filmet, már beszélt magyarul, az asszimiláció legelső lépései tehát már megtörténtek. Éppen ezért

a felnövés történetének utolsó szakaszát akartam megmutatni, amikor elindul az életbe, ami nem más, mint egy kulturális identitásváltás. Ezért kezdtünk inkább a belső konfliktusra, a belső démonokra fókuszálni.

Zurbo_Dorottya_Kafiya-202650.png

Könnyű leckék (Fotó/Forrás: Elf Pictures)

Kétszer jelenik meg a hidzsáb a filmben, az elején és a végén. Miért tartottad fontosnak visszahozni ezt a motívumot?

Kafiya számára a legnagyobb váltás, hogy családban nőtt föl, a mamája nevelte őt és hét testvérét. A testvérei voltak a barátai, iskola után mindig haza kellett mennie, mindent együtt csináltak, ebből a szoros létezésből kellett hirtelen kiszakadnia és egy alapvetően másmilyen kultúrában megtalálnia önmagát. Egyszer hallottam, amikor édesanyjával beszélgetett, hogy szinte semmit nem mertek elmondani egymásnak az életükről, mert nem akarták nyugtalanítani a másikat. Kafiya elképzelni sem tudta, hogy a mamája onnan megérthetné, hogy mi mindenen megy keresztül, ahhoz, hogy asszimilálódni tudjon. A hidzsáb egy látszat, amit valamennyire meg kell őriznie, ha édesanyjával beszél.

Zurbo_Dorottya_Monostor-195023.png

Tashi, A monostor gyermekei című film jelenetében (Fotó/Forrás: Elf Pictures)

A butáni testvérpár, Gyembó és Tashi története szintén a kultúraváltásról szól, bár nem ennyire szélsőséges helyzetben. Ott inkább a generációváltás, tradíciók továbbvitele a film központi kérdése. A ti jelenlétetek mennyire befolyásolta a szereplők életét?  

Az egész film aköré a konfliktus köré szerveződött, hogy ki veszi át a családi monostor vezetését. Gyembó vajon akarja-e, vagy mer-e lázadni a papája által rákényszerített szerepek ellen.

Annyit boncolgattuk, annyit kérdezgettük erről őket, hogy amikor levetítettük nekik a kész filmet, a papa meg volt rökönyödve, hogy sosem látta a gyerekeit ennyire őszintén megnyílni egymásnak.

Rá pár hónapra kiderült, hogy a Gyembó két év haladékot kapott a szerzetes iskolába vonulás előtt, befejezheti a középiskolát, és ebben talán a mi jelenlétünk is benne van.

Meglepő volt, hogy a nyugati kultúra milyen erőteljesen megjelent a butáni gyerekek között.

Ott a modernizáció egy felülről érkező termék, a televízió és az internet drasztikus hatással van a hagyományosan elszigetelt világrendjükre. Óriási az eltérés aközött, ahogyan a mai gyerekek és egykor a szüleik felnőttek, és nincs nagyon kommunikáció közöttük. A fiataloknak egészen más álmaik, vágyaik és jövőképük van, de közben a családon belüli hierarchia olyan erős, hogy nincsenek mintáik a lázadásra, egyszerűen nincs benne a kultúrában az önmegvalósítás. Minden változik, a hagyományos Bután, szerintem nem fog tudni megmaradni.

Zurbo_Dorottya_IMG-6699-195021.jpg

Jelenet a Könnyű leckék című filmből (Fotó/Forrás: Elf Pictures)

A Könnyű leckék végén egy hangstúdióba viszed el a főszereplődet. Miért? 

Mert akartam, hogy legyen egy vallomás a filmben. Bementünk a hangstúdióba, vittem egy kis gyertyát, leoltottam a villanyt, hogy intim legyen, és azt kértem Kafiyatól, hogy meséljen az életéről, a mamájáról, és beszéljen azokról a dolgokról is, amiket nem tud elmondani neki. Nagyon meglepődtem azon, hogy ennyire megnyitotta a helyzet, szinte egy picit terápiává vált.

Én csak ültem ott, hallgattam a beszéde dallamát, de nem értettem mit mond.

Hosszú folyamat volt, de eljutottunk odáig, hogy képes volt a legbelsőbb gondolatait, érzéseit, fájdalmait elmondani. Később Kafiya fordította le nekünk, az nagyon szép pillanat volt, amikor érteni kezdtem, hogy miről beszélt.

Könnyű leckék - Producer: Éclipse Film, Ugrin Julianna, Forgalmazó: Elf Pictures

A monostor gyermekei - Producer: Éclipse Film, Ugrin Julianna, Forgalmazó: Soldivision

Címlapkép: Zurbó Dorottya, Kafiya, Ugrin Julianna, Fotó: Albert Alianna

 

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.
Zenés színház

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.
Klasszikus

Chaplin, az elfeledett zeneszerző zseni

Legtöbb filmjéhez maga komponált zenét, pedig nem tudott kottát olvasni. Egy időben sehova nem ment a hegedűje nélkül, és zeneszerzőként Oscar-díjat is nyert. Chaplin kevéssé ismert arca a muzsikusé.
Jazz/World

Budapesten játszik John McLaughlin, a gitárlegenda

John McLaughlin, olyan zenészóriásokkal játszott együtt, mint Miles Davis, Jimi Hendrix, vagy Jaco Pastorius, az ő nevéhez fűződik az első jazz-rock album, és a szimfonikus zene, a jazz és az indiai zene legelső fúziója. Ezúttal a The 4th Dimension nevű zenekarával lép fel április 20-án.
Tánc

Így fog kinézni a kibővített Trafó előtere és kávézója!

A szeptemberben induló évadban új terekkel, kávézóval, pénztárral, ruhatárral várja látogatóit az intézmény. A tavaszi időszakban pedig a Liliom utca felől tudják megközelíteni a házat az érdeklődők.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál tűz

Kimentették a Notre-Dame festményeit

Az utolsó festményeket, 15 darab 17. századi képet is átszállították pénteken a tűzvész pusztította párizsi Notre-Dame-ból a Louvre múzeumába, miután a műkincseket és ereklyéket már az elmúlt napokban kimenekítették a katedrálisból.
Vizuál morphoto

KÉP-regény: A Notre-Dame lángjai

Ezt az egészet igazándiból sosem akartam megírni, de most olyan helyzetet teremtett az élet, hogy egyszerűen muszáj! 1992 nyarát Párizsban hédereltem végig egy cimbimmel, és ez megváltoztatta az egész életemet. Előtte ugyanis szerelmes voltam, utána meg már nem. Miközben állítólag Párizs a szerelmesek városa. Hát, nekem sikerült ezt is inverzben lehozni!
Vizuál Cannes 2019

A nagy visszatérők fesztiváljának ígérkezik Cannes

Jim Jarmusch zombifilmjével nyílik a 72. cannes-i fesztivál május 14-én. Visszatér és versenybe száll az Arany Pálmáért Pedro Almodóvar, Ken Loach, Xavier Dolan, Terrence Malick és a Dardenne fivérek is, a zsűri elnöke Alejandro González Inárritu lesz.
Vizuál fényképTár

Róbert bácsi – jótevő vagy csaló?

A nagylelkű adakozót mindenki csak így ismerte Budapesten: Róbert bácsi. A városhoz tartozó egyik jellegzetes figura volt ő. Hogy ki is ő valójában, az már a kortársaknak is komoly fejtörést okozott, sőt rendőrségi nyomozás is volt az ügyben..
Vizuál interjú

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel.