Vizuál

Kukla Krisztián: "Az összevonás sok mindent tönkretett"

2015.02.03. 06:58
Ajánlom
A debreceni MODEM az alapítása óta eltelt nyolc év alatt az egyik legjelentősebb hazai modern és kortárs művészeti kiállítóhellyé nőtte ki magát. Hiába azonban a számos szakmailag és a közönség által is elismert kiállítás, a városi közgyűlés döntése értelmében a Déri Múzeum viszi tovább az intézményt. Kukla Krisztiánnal, a MODEM ügyvezető igazgatójával az éppen záró tárlatokról és a várható jövőről beszélgettünk. INTERJÚ

- Az elmúlt évek során hogyan igyekeztek fenntartani, hogy a MODEM a hazai kulturális decentralizáció meghatározó helyszíne legyen?

- A kiállítási programunk és a társművészeti rendezvényeink hátterében kimondatlanul is mindvégig ez az igyekezet munkált. A MODEM már a 2006-os indulása óta remek adottságokkal rendelkező kortárs művészeti központ, nemzetközi rangú intézmény, generációk találkozóhelye és még sorolhatnám tovább. A realitásokkal számot vető elképzelések és víziók metszéspontján fogalmaztuk meg folyamatosan önmagunkat. A kulturális decentralizáció szükségességét pedig másrészről semmi sem jelzi jobban, mint a gyakran félszegen nekem szegezett, mosolyt fakasztó kérdés, hogy "jó-jó, de miért itt, s nem a fővárosban?"

- Erwin Olafért versengenek a jelentős kiállítóhelyek. Hogyan sikerült megnyerni őt a MODEM számára?

- A debreceni tárlattal közel egyidejűleg Chilében, Santiagoban, New Yorkban és Madridban rendeztek önálló kiállítást Erwin Olaf műveiből, a New York-i Aperture kiadó friss albumát pedig még a világszintű terjesztés kezdete előtt megkaptuk. Egy tavaly év eleji hollandiai látogatással indult a szervezés, amelyen a Mondriaan Alapítvány jóvoltából vehettem részt. A Holland Nagykövetség segítsége és támogatása végig nagyon fontos volt számunkra. Ám még számos tényezőt említhetnék: a holland kulturális kapcsolatok erős tradícióját Debrecenben, vagy a nemrég indult közvetlen repülőjáratot, illetve Erwin Olaf két évvel ezelőtti nagy sikerű budapesti előadását a MOME-n. Az amszterdami Olaf Stúdió menedzsmentjére is nagyban számíthattunk. Nagyon örültem, amikor a megnyitó után a művész úgy búcsúzott el, hogy büszke a kiállításra, s az installációval, a művek elrendezésével új ötleteket adtunk neki.  

- Mekkora érdeklődés mutatkozott a kiállítás iránt?

- A szakmai és a közönségvisszhang egyaránt felülmúlta az előzetes várakozásaimat.

- Ugyancsak februárban zár Birkás Ákos kiállítása. Miből fakad a művész képeiből áradó sajátos feszültség?

- Én sajátos poézist mondanék, de a festészet már önmagában, az érzéki tapasztalat szintjén is kétségtelenül komplex feszültségek rendszere. Birkás Ákos elmúlt évtizedes munkájának összefoglaló kiállítása ezen túl a festői szerepfelfogások örvén bemutat egy belső pályaívet, azt, hogy egy, a mestersége minden csínját-bínját ismerő alkotó miként gondolkodik egyszerre - nincs jobb szó rá - a realista festészetről és a világról, ami körülvesz minket. Az élénk színek, a távolságtartó, hűvös festésmód kerül például feszültségbe azzal az érzékenységgel, amely sok szempontból kiveszőfélben van, s amit Birkás festészete felidéz, létrehoz és képvisel.

- Mintha Erwin Olaf képei festményként, míg Birkás Ákos festményei fotóként működnének...

- Birkás Ákos festményeinek túlnyomó része sajtófotó alapú, megtartja a fényképekre jellemző képteret és beállítást, valamint eljátszik a legtöbbször a gyors felejtésnek kitett sajtóképek és a festmény "lassú" médiumának viszonyaival, Erwin Olaf technikailag bravúros fotói pedig olykor konkrét festmények parafrázisai, de ezt a mintha-festmény voltukat például a megvilágítással is erősítettük. Nagyon különböző a két kiállítás, a lehetséges párbeszédük pedig izgalmas.

- A február elsejei finisszázzsal egy időben a MODEM legutóbbi korszaka is lezárul, innentől kezdve új szervezeti formában működik tovább az intézmény. Hogy néz ez ki a gyakorlatban?

- A napokban, illetve a két kiállítás lezárultával végleg átadjuk az épületet a Déri Múzeumnak, egyéb adminisztratív teendőink vannak, az idei programot már ők készítették el, erről nekem információim nincsenek.

- Mit hoz a változás?

- Az intézményt eddig működtető nonprofit kft, miközben profilját megtartja, más szerepet kap. Egyik tevékenységeként a szintén városi fenntartású Műterem Galériát programozza.

- Ön korábban nemtetszésének adott hangot a debreceni városi közgyűlés döntésével kapcsolatban. Sikerült érdemben tárgyalnia a döntéshozókkal?

- Igen, voltak megbeszélések. Leírtam, elmondtam az érveim. Mellesleg pedig nem keveset tanultam az egész procedúra alatt.

- Miért gondolja elhibázottnak, hogy a MODEM a Déri Múzeum tagintézménye legyen?

- Nem a tagintézményi szervezettel önmagában volt bajom, hanem a folyamat mikéntjével, bár a probléma egyik keretét valóban a közintézmény versus nonprofit kft dilemmája adja.

- Kósa Lajos az összevonás céljai között említette az állami támogatás növelését. Látható már, hogy ez mikor és mennyivel fogja megnövelni a rendelkezésre álló keretet?

- E kérdés címzettje, úgy vélem, nem én vagyok, szerintem ez az összevonás sok mindent tönkretett a feltehetőleges jövőbeli gazdasági racionalitás jól csengő nevében.

- Korábban a debreceni önkormányzat egyik képviselője az ön távozását követelte a Antal-Lusztig-gyűjtemény két képének eltűnése miatt. Jelenleg milyen a hangulat?

- Az ügyben indított nyomozás még nem zárult le. A hangulatról szerencsére nem értünk rá elmélkedni, ami azt jelenti, hogy az utolsó pillanatig tevékenyen teltek az elmúlt hónapok. Visszatekintve azt mondhatom, hogy az egész tavalyi évünkben volt valami extrém, amit csupán fegyelmezettséggel lehet ellensúlyozni.

- Hogyan körvonalazódik az előttünk álló időszak?

- Ezt a kérdést már szintén nem számomra kell feltenni. Egy különleges élményekben és tapasztalatokban gazdag időszakot hagyunk magunk mögött. Remélem, hogy a látogatók az átalakulásból minél kevesebbet érzékelnek.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Online elérhető művészeti filmek a napfényes Itáliáról

Online elérhető A művészet templomai című népszerű ismeretterjesztő sorozat, első körben hat film, köztük a firenzei Uffizi képtárat, Róma bazilikáit, a milánói Scala történetét, Leonardo és Raffaello életpályáját bemutató alkotások nézhetők.
Színház

Kováts Adél: „Nem csak a járványt kell túlélnünk”

Kováts Adél Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Radnóti Színház igazgatója a napirendben hisz, megpróbál nem egész nap dolgozni, ugyanakkor élvezi is a home office előnyeit. Tudja, hogy a járványt követően szemléletet kell váltanunk, de most a legfontosabbnak a szolidaritást tartja.
Vizuál

Ki a legdrágább kortárs magyar festő? Itt vannak a rangsorok!

A Top10 élő magyar művész rangsora a 2019 aukciós eredmények alapján: Lakner László, Nádler Istán, Reigl Judit.
Plusz

Fesztiválozhatunk idén nyáron? – Hazai körkép a koronavírus árnyékában

Nem lesznek tavaszi fesztiválok Budapesten és vidéken. Lemondták a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. De mi van a nyári programokkal? Ennek jártunk most utána!
Könyv

Milyen olvasmányokat ajánl Szabó T. Anna a karanténos napokra?

Folytatódik Nyáry Krisztián online beszélgetés-sorozata. Az irodalomtörténész április 3-án 16 órától Szabó T. Annát kérdezi arról, hogy mivel tölti a karanténos napokat és milyen olvasmányokat ajánl.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: Szelfinvázió

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezen a héten arról elmélkedik, miért kéne letennünk a telefonunkat, és a fényképezés helyett a pillanatnak átadni magunkat.
Vizuál ajánló

Remény és jövőbetekintés a Ludwig Múzeum műveivel

A Ludwig Múzeum The Dead Web – The End című kiállításán bemutatott alkotások között több olyan munka is szerepel, amelyek a Ludwig gyűjteményének művei, és amelyeket a jövőben biztosan láthatunk, ha a múzeum újranyitja kapuit. Melyek ezek az alkotások?
Vizuál Nemzeti Filmintézet

Azonnali segély a szabadúszó filmeseknek

A Nemzeti Filmintézet 50 milliós Filmipari Segélyalapot nyit a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került szabadúszó filmesek azonnali megsegítésére.
Vizuál fotó

Fény az éjszakában – Az első ismert éjszakai felvétel Budapestről

Mi vonzott 300 ezer embert a Duna-partra egy májusi estén 1903-ban? A Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársa az első ismert éjszakai Budapest-felvételről ír.
Vizuál hír

Ki a legdrágább kortárs magyar festő? Itt vannak a rangsorok!

A Top10 élő magyar művész rangsora a 2019 aukciós eredmények alapján: Lakner László, Nádler Istán, Reigl Judit.