Vizuál

Kukla Krisztián: "Az összevonás sok mindent tönkretett"

2015.02.03. 06:58
Ajánlom
A debreceni MODEM az alapítása óta eltelt nyolc év alatt az egyik legjelentősebb hazai modern és kortárs művészeti kiállítóhellyé nőtte ki magát. Hiába azonban a számos szakmailag és a közönség által is elismert kiállítás, a városi közgyűlés döntése értelmében a Déri Múzeum viszi tovább az intézményt. Kukla Krisztiánnal, a MODEM ügyvezető igazgatójával az éppen záró tárlatokról és a várható jövőről beszélgettünk. INTERJÚ

- Az elmúlt évek során hogyan igyekeztek fenntartani, hogy a MODEM a hazai kulturális decentralizáció meghatározó helyszíne legyen?

- A kiállítási programunk és a társművészeti rendezvényeink hátterében kimondatlanul is mindvégig ez az igyekezet munkált. A MODEM már a 2006-os indulása óta remek adottságokkal rendelkező kortárs művészeti központ, nemzetközi rangú intézmény, generációk találkozóhelye és még sorolhatnám tovább. A realitásokkal számot vető elképzelések és víziók metszéspontján fogalmaztuk meg folyamatosan önmagunkat. A kulturális decentralizáció szükségességét pedig másrészről semmi sem jelzi jobban, mint a gyakran félszegen nekem szegezett, mosolyt fakasztó kérdés, hogy "jó-jó, de miért itt, s nem a fővárosban?"

- Erwin Olafért versengenek a jelentős kiállítóhelyek. Hogyan sikerült megnyerni őt a MODEM számára?

- A debreceni tárlattal közel egyidejűleg Chilében, Santiagoban, New Yorkban és Madridban rendeztek önálló kiállítást Erwin Olaf műveiből, a New York-i Aperture kiadó friss albumát pedig még a világszintű terjesztés kezdete előtt megkaptuk. Egy tavaly év eleji hollandiai látogatással indult a szervezés, amelyen a Mondriaan Alapítvány jóvoltából vehettem részt. A Holland Nagykövetség segítsége és támogatása végig nagyon fontos volt számunkra. Ám még számos tényezőt említhetnék: a holland kulturális kapcsolatok erős tradícióját Debrecenben, vagy a nemrég indult közvetlen repülőjáratot, illetve Erwin Olaf két évvel ezelőtti nagy sikerű budapesti előadását a MOME-n. Az amszterdami Olaf Stúdió menedzsmentjére is nagyban számíthattunk. Nagyon örültem, amikor a megnyitó után a művész úgy búcsúzott el, hogy büszke a kiállításra, s az installációval, a művek elrendezésével új ötleteket adtunk neki.  

- Mekkora érdeklődés mutatkozott a kiállítás iránt?

- A szakmai és a közönségvisszhang egyaránt felülmúlta az előzetes várakozásaimat.

- Ugyancsak februárban zár Birkás Ákos kiállítása. Miből fakad a művész képeiből áradó sajátos feszültség?

- Én sajátos poézist mondanék, de a festészet már önmagában, az érzéki tapasztalat szintjén is kétségtelenül komplex feszültségek rendszere. Birkás Ákos elmúlt évtizedes munkájának összefoglaló kiállítása ezen túl a festői szerepfelfogások örvén bemutat egy belső pályaívet, azt, hogy egy, a mestersége minden csínját-bínját ismerő alkotó miként gondolkodik egyszerre - nincs jobb szó rá - a realista festészetről és a világról, ami körülvesz minket. Az élénk színek, a távolságtartó, hűvös festésmód kerül például feszültségbe azzal az érzékenységgel, amely sok szempontból kiveszőfélben van, s amit Birkás festészete felidéz, létrehoz és képvisel.

- Mintha Erwin Olaf képei festményként, míg Birkás Ákos festményei fotóként működnének...

- Birkás Ákos festményeinek túlnyomó része sajtófotó alapú, megtartja a fényképekre jellemző képteret és beállítást, valamint eljátszik a legtöbbször a gyors felejtésnek kitett sajtóképek és a festmény "lassú" médiumának viszonyaival, Erwin Olaf technikailag bravúros fotói pedig olykor konkrét festmények parafrázisai, de ezt a mintha-festmény voltukat például a megvilágítással is erősítettük. Nagyon különböző a két kiállítás, a lehetséges párbeszédük pedig izgalmas.

- A február elsejei finisszázzsal egy időben a MODEM legutóbbi korszaka is lezárul, innentől kezdve új szervezeti formában működik tovább az intézmény. Hogy néz ez ki a gyakorlatban?

- A napokban, illetve a két kiállítás lezárultával végleg átadjuk az épületet a Déri Múzeumnak, egyéb adminisztratív teendőink vannak, az idei programot már ők készítették el, erről nekem információim nincsenek.

- Mit hoz a változás?

- Az intézményt eddig működtető nonprofit kft, miközben profilját megtartja, más szerepet kap. Egyik tevékenységeként a szintén városi fenntartású Műterem Galériát programozza.

- Ön korábban nemtetszésének adott hangot a debreceni városi közgyűlés döntésével kapcsolatban. Sikerült érdemben tárgyalnia a döntéshozókkal?

- Igen, voltak megbeszélések. Leírtam, elmondtam az érveim. Mellesleg pedig nem keveset tanultam az egész procedúra alatt.

- Miért gondolja elhibázottnak, hogy a MODEM a Déri Múzeum tagintézménye legyen?

- Nem a tagintézményi szervezettel önmagában volt bajom, hanem a folyamat mikéntjével, bár a probléma egyik keretét valóban a közintézmény versus nonprofit kft dilemmája adja.

- Kósa Lajos az összevonás céljai között említette az állami támogatás növelését. Látható már, hogy ez mikor és mennyivel fogja megnövelni a rendelkezésre álló keretet?

- E kérdés címzettje, úgy vélem, nem én vagyok, szerintem ez az összevonás sok mindent tönkretett a feltehetőleges jövőbeli gazdasági racionalitás jól csengő nevében.

- Korábban a debreceni önkormányzat egyik képviselője az ön távozását követelte a Antal-Lusztig-gyűjtemény két képének eltűnése miatt. Jelenleg milyen a hangulat?

- Az ügyben indított nyomozás még nem zárult le. A hangulatról szerencsére nem értünk rá elmélkedni, ami azt jelenti, hogy az utolsó pillanatig tevékenyen teltek az elmúlt hónapok. Visszatekintve azt mondhatom, hogy az egész tavalyi évünkben volt valami extrém, amit csupán fegyelmezettséggel lehet ellensúlyozni.

- Hogyan körvonalazódik az előttünk álló időszak?

- Ezt a kérdést már szintén nem számomra kell feltenni. Egy különleges élményekben és tapasztalatokban gazdag időszakot hagyunk magunk mögött. Remélem, hogy a látogatók az átalakulásból minél kevesebbet érzékelnek.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Balogh Eszter: „Nem nyerni akartam, hanem hatni a közönségre!”

Elsöprő győzelmet aratott a londoni Hӓndel Énekversenyen Balogh Eszter mezzoszoprán. Megosztotta velünk a megmérettetésen szerzett tapasztalatait, gondolatait az opera szerepéről napjainkban, és azt is elárulta, hogy mi a célja az énekléssel.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Klasszikus

Ők most a legjobb fiatal kamarazenészek Vásáry Tamás zsűrije szerint

A Korossy-Khayll Csongor, Tóth Kristóf (hegedű), Albert Julianna (brácsa) és Devich Gergely (cselló) alkotta együttes nyerte a Weiner Leó Országos Kamarazenei Verseny vonósnégyes kategóriáját, mindannyian a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál fényképTár

Róbert bácsi – jótevő vagy csaló?

A nagylelkű adakozót mindenki csak így ismerte Budapesten: Róbert bácsi. A városhoz tartozó egyik jellegzetes figura volt ő. Hogy ki is ő valójában, az már a kortársaknak is komoly fejtörést okozott, sőt rendőrségi nyomozás is volt az ügyben..
Vizuál interjú

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel. 
Vizuál születésnap

Aki nélkül elképzelhetetlen a magyar film - 80 éves Ragályi Elemér

Régi idők focija, Az ajtó, 1945 - néhány film a magyar operatőri iskola egyik nagy alakjától, aki 1991-ben a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díj sikerében is osztozhatott. Április 18-án ünnepli nyolcvanadik születésnapját Ragályi Elemér Kossuth- és Emmy-díjas operatőr, filmrendező.
Vizuál galéria

Történeteket keresnek a talált képekhez – Fortepan

A Fortepan digitális fotóarchívum anyagából vonultat fel egy több mint háromszáz darabos válogatást a Magyar Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállítása. A kiállításon szereplő képek szorosan kapcsolódnak Magyarország XX. századi történelméhez. Mindegyikhez tartozik, tartozott történet, ezeknek azonban csak egy részét ismerjük.
Vizuál Film

Ma este látható először a digitálisan restaurált Jób lázadása

Április 16-án, a Holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján vetíti az M5 csatorna Gyöngyössy Imre és Kabay Barna 1983-as filmjének 4K felbontású, teljeskörűen restaurált változatát. A film szín- és fényvilágát az operatőr, Szabó Gábor vezetésével rekonstruálták.