- Az elmúlt évek során hogyan igyekeztek fenntartani, hogy a MODEM a hazai kulturális decentralizáció meghatározó helyszíne legyen?
- A kiállítási programunk és a társművészeti rendezvényeink hátterében kimondatlanul is mindvégig ez az igyekezet munkált. A MODEM már a 2006-os indulása óta remek adottságokkal rendelkező kortárs művészeti központ, nemzetközi rangú intézmény, generációk találkozóhelye és még sorolhatnám tovább. A realitásokkal számot vető elképzelések és víziók metszéspontján fogalmaztuk meg folyamatosan önmagunkat. A kulturális decentralizáció szükségességét pedig másrészről semmi sem jelzi jobban, mint a gyakran félszegen nekem szegezett, mosolyt fakasztó kérdés, hogy "jó-jó, de miért itt, s nem a fővárosban?"
- Erwin Olafért versengenek a jelentős kiállítóhelyek. Hogyan sikerült megnyerni őt a MODEM számára?
- A debreceni tárlattal közel egyidejűleg Chilében, Santiagoban, New Yorkban és Madridban rendeztek önálló kiállítást Erwin Olaf műveiből, a New York-i Aperture kiadó friss albumát pedig még a világszintű terjesztés kezdete előtt megkaptuk. Egy tavaly év eleji hollandiai látogatással indult a szervezés, amelyen a Mondriaan Alapítvány jóvoltából vehettem részt. A Holland Nagykövetség segítsége és támogatása végig nagyon fontos volt számunkra. Ám még számos tényezőt említhetnék: a holland kulturális kapcsolatok erős tradícióját Debrecenben, vagy a nemrég indult közvetlen repülőjáratot, illetve Erwin Olaf két évvel ezelőtti nagy sikerű budapesti előadását a MOME-n. Az amszterdami Olaf Stúdió menedzsmentjére is nagyban számíthattunk. Nagyon örültem, amikor a megnyitó után a művész úgy búcsúzott el, hogy büszke a kiállításra, s az installációval, a művek elrendezésével új ötleteket adtunk neki.
- Mekkora érdeklődés mutatkozott a kiállítás iránt?
- A szakmai és a közönségvisszhang egyaránt felülmúlta az előzetes várakozásaimat.
- Ugyancsak februárban zár Birkás Ákos kiállítása. Miből fakad a művész képeiből áradó sajátos feszültség?
- Én sajátos poézist mondanék, de a festészet már önmagában, az érzéki tapasztalat szintjén is kétségtelenül komplex feszültségek rendszere. Birkás Ákos elmúlt évtizedes munkájának összefoglaló kiállítása ezen túl a festői szerepfelfogások örvén bemutat egy belső pályaívet, azt, hogy egy, a mestersége minden csínját-bínját ismerő alkotó miként gondolkodik egyszerre - nincs jobb szó rá - a realista festészetről és a világról, ami körülvesz minket. Az élénk színek, a távolságtartó, hűvös festésmód kerül például feszültségbe azzal az érzékenységgel, amely sok szempontból kiveszőfélben van, s amit Birkás festészete felidéz, létrehoz és képvisel.
- Mintha Erwin Olaf képei festményként, míg Birkás Ákos festményei fotóként működnének...
- Birkás Ákos festményeinek túlnyomó része sajtófotó alapú, megtartja a fényképekre jellemző képteret és beállítást, valamint eljátszik a legtöbbször a gyors felejtésnek kitett sajtóképek és a festmény "lassú" médiumának viszonyaival, Erwin Olaf technikailag bravúros fotói pedig olykor konkrét festmények parafrázisai, de ezt a mintha-festmény voltukat például a megvilágítással is erősítettük. Nagyon különböző a két kiállítás, a lehetséges párbeszédük pedig izgalmas.
- A február elsejei finisszázzsal egy időben a MODEM legutóbbi korszaka is lezárul, innentől kezdve új szervezeti formában működik tovább az intézmény. Hogy néz ez ki a gyakorlatban?
- A napokban, illetve a két kiállítás lezárultával végleg átadjuk az épületet a Déri Múzeumnak, egyéb adminisztratív teendőink vannak, az idei programot már ők készítették el, erről nekem információim nincsenek.
- Mit hoz a változás?
- Az intézményt eddig működtető nonprofit kft, miközben profilját megtartja, más szerepet kap. Egyik tevékenységeként a szintén városi fenntartású Műterem Galériát programozza.
- Ön korábban nemtetszésének adott hangot a debreceni városi közgyűlés döntésével kapcsolatban. Sikerült érdemben tárgyalnia a döntéshozókkal?
- Igen, voltak megbeszélések. Leírtam, elmondtam az érveim. Mellesleg pedig nem keveset tanultam az egész procedúra alatt.
- Miért gondolja elhibázottnak, hogy a MODEM a Déri Múzeum tagintézménye legyen?
- Nem a tagintézményi szervezettel önmagában volt bajom, hanem a folyamat mikéntjével, bár a probléma egyik keretét valóban a közintézmény versus nonprofit kft dilemmája adja.
- Kósa Lajos az összevonás céljai között említette az állami támogatás növelését. Látható már, hogy ez mikor és mennyivel fogja megnövelni a rendelkezésre álló keretet?
- E kérdés címzettje, úgy vélem, nem én vagyok, szerintem ez az összevonás sok mindent tönkretett a feltehetőleges jövőbeli gazdasági racionalitás jól csengő nevében.
- Korábban a debreceni önkormányzat egyik képviselője az ön távozását követelte a Antal-Lusztig-gyűjtemény két képének eltűnése miatt. Jelenleg milyen a hangulat?
- Az ügyben indított nyomozás még nem zárult le. A hangulatról szerencsére nem értünk rá elmélkedni, ami azt jelenti, hogy az utolsó pillanatig tevékenyen teltek az elmúlt hónapok. Visszatekintve azt mondhatom, hogy az egész tavalyi évünkben volt valami extrém, amit csupán fegyelmezettséggel lehet ellensúlyozni.
- Hogyan körvonalazódik az előttünk álló időszak?
- Ezt a kérdést már szintén nem számomra kell feltenni. Egy különleges élményekben és tapasztalatokban gazdag időszakot hagyunk magunk mögött. Remélem, hogy a látogatók az átalakulásból minél kevesebbet érzékelnek.