A Budapesten folyó építkezések sok esetben olyan területeket érintenek, ahol már a középkorban is álltak egy város (Buda, Pest vagy Óbuda) vagy egy falu házai. Az ezeken a helyszíneken a kivitelezés munkálatai előtt, régészeti módszerekkel feltárt leleteken keresztül ismerhetjük meg az egykor ott élt emberek életét – írja a legújabb időszaki kiállításáról szóló közleményében a BTM Vármúzeum.
Az Árpád híd közelében, a középkori Szent László faluban többek között egy elveszített gyűrű és egy maroknyi pénz került elő.
Egy csepeli falu határában talán egy építési áldozathoz kapcsolódó szokás emlékeit találták meg a BTM Középkori Főosztályának munkatársai. Budán, a Várhegyen a királyi palota előtere mindig különleges helyszín volt. A telkek mély kútjaiban, gödreiben egy-egy háztartás gyakran kiemelkedő minőségű tárgyai maradtak ránk, a várfalon kívülre kidobált szemétből pedig sok-sok távolról, például Itáliából vagy német területekről, esetleg Kínából érkezett különleges töredék került elő. Az óbudai zsinagóga mellett a 18. századi zsidó közösség emlékeit is megtalálták. Az ásatásokon előkerülő állatcsontok részletes vizsgálata megmutatta, hogyan tartották az állatokat vagy milyen betegségektől szenvedtek. Mindezekről színes, részletekben gazdag képet kaphat a látogató a múzeum Középpontban a középkor 9. – Jelenben a múlt című tárlatán.
Fajansz csésze a Középpontban a középkor 9. – Jelenben a múlt című tárlaton (Fotó/Forrás: BTM Vármúzeum)
A kiállítási tárgyak közt szerepel például egy fajansz csésze, amely a 2023-as Szent György téri ásatás alkalmával került elő egy törökkori gödör feltárása során. Egyik fele a gödör közepén, míg másik része majdnem az alján látott napvilágot, csupán egy kis peremszakasz az, melyet a restaurátoroknak kellett kiegészítenie. Ezek a vélhetően perzsa területen készült 17. századi darabok a kínai porceláncsészéket utánozták.
Ugyancsak megtekinthetünk egy ló- és szarvasmarha-hosszúcsontból készült korcsolyát, hasonló leleteket már a bronzkortól kezdve ismerhetünk. Ez a különleges tárgycsoport elsősorban települések feltárása során kerül elő. Nemcsak a kikapcsolódás, játék eszközei voltak, a téli közlekedésben is szerepet kaptak a különböző történeti korokban.
Csontból készült korcsolya a Középpontban a középkor 9. – Jelenben a múlt című tárlaton (Fotó/Forrás: BTM Vármúzeum)
Szintén izgalmas látványosságnak ígérkezik az a majolika padlótégla, amely Mátyás király palotájából származik. A 15. század közepén, a korai reneszánsz művészet kibontakozásának idején, Rómában és más itáliai városokban nagy építkezések folytak. Az alapozások miatt megbolygatott római kori épületek romjai közül olykor díszes kivitelű mozaikpadlók is előkerültek, melyeket a korabeli művészek mintául használtak terveiknél. Ugyanebben a korszakban lett egyre divatosabb a 13-14. századból származó dél-itáliai és hispániai padlódíszítési módszer, amelynél a téglákat színes mázas mintákkal festették meg. A két stílus ötvözéséből alakulhatott ki Itáliában a fejedelmi paloták és templomok padlóinak díszítésére a művészi szintű majolika készítése.
Mátyás király udvarába is eljutottak finoman festett darabok, talán mintának.
A király kérésére 1480 körül itáliai mintára majolika padlókat készítettek a budai palota dísztermeibe. A padlótéglák helyi agyagból készültek, felületük díszítőfestése és a mázazás minősége is helyi mester munkájára utal. A téglák egy része Mátyás király és Aragóniai Beatrix királyné családi szimbólumait ábrázolták (gyémánthegy, hordó, kút, könyv, üst), más részükön állatok (szarvas, kutya, nyúl) és virágminta látható.
További részletek a BTM Vármúzeum oldalán.
Fejléckép: Látogató a Középpontban a középkor 9. – Jelenben a múlt című tárlaton (Fotó/Forrás: BTM Vármúzeum)
hírlevél
