Vizuál

Kulturális negyedek a nagyvilágban

2016.01.01. 12:11
Ajánlom
A települések, városok és a nagyvárosokon belüli kerületek, negyedek egyre határozottabb, jól definiálható arculatra vágynak. A jellemző funkciók általában organikusan, az idők során alakulnak ki, de sok esetben határozott városrendezési tervek alapján vázolják fel egy-egy terület fejlesztését.
Müpa

Müpa

Így jött létre például Budapesten a ma Millenniumi Városközpontként ismert terület, amelynek kialakítása a fővárosba tervezett világkiállítás visszamondásával, 1994-ben kezdődött. Bár a területen eleinte csak lakó- és irodaépületek jöttek létre, a Nemzeti Színház 2002-es megnyitásával a fejlesztések új irányt vettek, létrejött a Művészetek Palotája (Müpa) is, köré pedig a tervek szerint új konferenciaközpont létesül.

Finta Sándor, Budapest főépítésze szerint a fővárosnak nincs, és nem is szükséges hogy legyen egy kiemelkedő „brandje”, hiszen a különböző fogyasztói csoportokat más-más tematikával lehet idevonzani: egyeseket a romkocsmák, másokat a komolyzene, megint másokat a fürdők csábítanak a városba. Így nem feltétlenül egy nagy kulturális központra, hanem több kisebb negyedre lenne szükség – s ezzel az adottsággal a magyar főváros alapvetően rendelkezik is. Hasonló dilemmákkal és megoldásokkal találkozhatunk Európa és a világ több, történelmileg kialakult nagyvárosában is.

A kontinens egyik legősibb városában, Rómában már bő két évezreddel ezelőtt tudatos tematikák mentén építettek ki városrészeket, így külön helyszín jutott a közigazgatásnak és a szórakozásnak. A 16. században Michelangelo megalkotta az ideális polgári városközpontok etalonját, a Capitolium-domb piazzájának és palotáinak tervét. Rómában később a kulturális funkciók organikusan együtt fejlődtek a várossal, célirányosan létrehozott központ pedig csak az elmúlt években jött létre a belvárostól kicsit távolabb, a Flaminio városrészben. Először Renzo Piano épített itt három elemből álló zenepalotát, majd Zaha Hadid alkotta meg a város kortárs művészeti múzeumát, a MAXXI-t. Ez utóbbi mellett egy elhagyatott elektronikai gyár rehabilitációjával népszerű tudományos park létesül a közeljövőben.

MAXXI

MAXXI (Fotó/Forrás: Facebook / MAXXI)

Párizsban sem jött létre tudatosan tervezett kulturális negyed, a múzeumok és a hangversenytermek a város különböző pontjain, szétszórva találhatók. Párizs leginkább az elhagyatott részek rehabilitálásával hozott létre újabb kulturális központokat. 1971–77 között a belváros közepén, több elhasználódott lakótömb elbontásával jött létre a maga idejében polgárpukkasztónak számító Georges Pompidou Központ, az akkor ifjú Renzo Piano és Richard Rogers tervei alapján. A modern múzeumot, hatalmas művészeti közkönyvtárat, számos kiállítóhelyet, színház- és vetítőtermet magába foglaló központ azóta a város egyik turisztikai vonzereje lett. Újabban azonban a belvárostól távolabb, a vágóhíd helyén létrejött hatalmas közparkban létesülnek kulturális intézmények. A Villette negyed metróval jól megközelíthető, évente tízmilliónál is több látogató keresi fel. Első „lakója” Európa legnagyobb tudományos múzeuma volt, majd idővel több koncertterem, a zene múzeuma és kiállítótér létesült ezen a részen. Utoljára Jean Nouvel tervei alapján nyílt meg itt a párizsi filharmónia régóta hiányzó koncertterme. Szintén Nouvel vezényletével, állami és magántőke bevonásával zajlik a monumentális Seguin-szigetprojekt a Párizs melletti Renault-gyár elbontásával felszabadult területen. A lakó- és irodaházak, kereskedelmi funkciók mellett nagyszabású kulturális központ is létesül flexibilis koncerttermekkel és kiállítási csarnokokkal.

Pompidou Center

Pompidou Center (Fotó/Forrás: Worldfortravel.com)

Londonban már az 1950-es évek óta komoly erőket fordítottak kulturális központok létesítésére. Ekkor kezdték kiépíteni a belvárosi Temze-parton a mára több jelentős hangversenytermet – így a Royal Festival Hallt is – magába foglaló Southbank Centre-t, Európa legnagyobb koncentrált kulturális intézményegyüttesét. A belvárostól kicsit távolabb, 1982-ben adták át a csupasz beton jellemezte brutális építészeti stílusban megjelenő Barbican Központot. A város által üzemeltetett művészeti cég tulajdonában működő intézmény hangversenyteremmel, színházzal, több moziteremmel, flexibilis terekkel, kiállítótérrel, könyvtárral és éttermekkel egész nap várja látogatóit.

Míg a Barbican egy, a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett területre épült, addig az ipari rehabilitáció egyik legismertebb példája a Temzeparti Tate Modern múzeum, amely egy, a Herzog & de Meuron iroda minimalista tervei alapján megújult hatalmas erőműbe költözött, amelyet újonnan megépített gyalogoshíd köt össze a belvárossal. A Tate körüli elhanyagolt ipari negyed a múzeum megnyitása óta pezsgő és igencsak kedvelt új városrésszé alakult át, a múzeum látogatottsága pedig – részben azért is, mert kitűnően megszervezték a baráti körét – szinte exponenciálisan növekszik. Jó évtizedes előkészítés után, a tervek szerint jövőre avatják a múzeum nagyrészt magánadományokból megépülő új szárnyait, amelyekben – így a Herzog & de Meuron tervezte ellentmondásos üvegpiramis-toronyban – ötezer négyzetméternyi új kiállítótér jön létre. Ezzel a Tate Modern válik a világ legnagyobb kortárs múzeumává.

Tate Modern

Tate Modern (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Jóval korábban is létesültek koncentrált kulturális negyedek: múzeumszigetek Berlinben és Stockholmban, múzeumpark Amszterdamban, sugárút Washingtonban. Az amerikai főváros szimbolikus központját alkotó National Mall monumentális parkja tengelyként köti össze a Capitolt és a Lincoln-emlékhelyet, körülötte pedig az 1901-ben elkészült rendezési terv alapján az ország legfontosabb múzeumait helyezték el. A New York-i várostervezés Hausmann bárójának nevezett Robert Moses hatalmas újító tervekkel állt elő az 1950-es években. Ezek keretében kelt új életre a korábban teljesen lepusztult Lincoln-negyed. A Rockefeller család befektetésével és az általuk előteremtett közel százmillió dollárnyi magántőkéből jött létre New York legjelentősebb összművészeti központja. A Lincoln Center tudatosan tervezett épületegyüttese az 1960-as évek modernista stílusában, egységesen, mégis pompás egyedi épületekkel valósult meg.

A főleg előadóhelyeknek és kulturális intézményeknek otthont adó épületek legismertebbje az 1966-ban megnyílt Metropolitan Opera. A baszk Bilbao iskolát teremtett azzal, hogy megmutatta: tudatos tervezéssel, a Frank Gehry által épített, nem mindennapi formájú Guggenheim Múzeummal és a megfelelő infrastruktúra kiépítésével egy nehéz sorsú város is fel tud kerülni a kulturális turizmus térképére. A példát azóta számos város követte, így a francia Metzben a Pompidou Központ, Lens-ban pedig a Louvre fiókmúzeuma nyílt meg. Az elképesztő gazdagságú Abu-Dzabi is komoly potenciált lát a kulturális fejlesztésekben, jelenleg épül a Saadyat Kulturális Negyed, ahol a legnevesebb sztárépítészek tervei alapján nyílik számos elő- adóterem és múzeum, így itt is újabb egységet nyit a Louvre és a Guggenheim.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Elmaradnak a Billy Elliot előadásai

Tizenöt előadás marad el a két éve futó Billy Elliotból. A közelmúltban kormányközeli oldalról kritizált musicalnek egy ezernyolcszáz férőhelyes színházat kellene megtöltenie gyakran naponta kétszer.
Klasszikus

Kiállítás nyílik Bősze Ádám antikváriumának kottagyűjteményéből

Sopronban, az Ünnepi Hetek Alkalmából nyílik meg Bősze Ádám Zenei Antikváriumának kiállítása, amely a két háború közötti különleges kottacímlapjait mutatja meg az érdeklődőknek.
Vizuál

Amit ne hagyjon ki a Múzeumok Éjszakáján

Hasznos tudnivalók és szerkesztőségünk tagjainak tippjei.
Jazz/World

Gyönyörű örmény népdalfeldolgozással jelentkezik az Antal Gábor Trió

Nem sokkal a megalakulásuk után máris nemzetközi versenyről hozta el a fődíjat a trió, akiknek örmény népzenéből ihletett új szerzeménye most a Fidelión debütál. Cikkünkben a zenekar történetéről és terveikről is mesélnek.
Színház

Működik a kémia Vecsei H. Miklós és Mészáros Blanka között

Megkezdődtek a Szegedi Szabadtéri Játékok új Shakespeare-bemutatójának, a Rómeó és Júlia próbái Hegedűs D. Géza vezetésével.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál kulisszatitkok

„Itt mindenki beavatott lesz”

Interjú Turnai Tímeával, a PIM-Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményvezetőjével, a Kulisszatitkok, színház kívül-belül tárlat és programsorozat kurátorával.
Vizuál múzeumok éjszakája

Amit ne hagyjon ki a Múzeumok Éjszakáján

Hasznos tudnivalók és szerkesztőségünk tagjainak tippjei.
Vizuál india

Nézze élőben, hogy készül egy festmény!

Egész héten a Hopp Ferenc Múzeum kertjében fest Abhishék Szingh indiai művész, aki nemcsak szívesen veszi a látogatókat, de be is vonja őket az alkotásba.
Vizuál plakát

Száz év magyar plakátjai a Magyar Nemzeti Múzeumban

Sör és vetőmag plakátok, színházi és politikai hirdetések is megtalálhatóak a Tolongó idők című időszaki kiállításon.
Vizuál színész

Makulátlan pálya - a színész, akinek minden filmjét Oscarra jelölték

Marlon Brando? Daniel Day-Lewis? Esetleg Jack Nicholson? Valószínűleg ők ugranak be először, ha minden idők legjobb színészére gondolunk. Pedig a legtökéletesebb filmográfiája valószínűleg John Cazale-nak volt - ehhez azonban sajnos korai halála is hozzájárult.