Vizuál

Kulturális negyedek a nagyvilágban

2016.01.01. 12:11
Ajánlom
A települések, városok és a nagyvárosokon belüli kerületek, negyedek egyre határozottabb, jól definiálható arculatra vágynak. A jellemző funkciók általában organikusan, az idők során alakulnak ki, de sok esetben határozott városrendezési tervek alapján vázolják fel egy-egy terület fejlesztését.
Müpa

Müpa

Így jött létre például Budapesten a ma Millenniumi Városközpontként ismert terület, amelynek kialakítása a fővárosba tervezett világkiállítás visszamondásával, 1994-ben kezdődött. Bár a területen eleinte csak lakó- és irodaépületek jöttek létre, a Nemzeti Színház 2002-es megnyitásával a fejlesztések új irányt vettek, létrejött a Művészetek Palotája (Müpa) is, köré pedig a tervek szerint új konferenciaközpont létesül.

Finta Sándor, Budapest főépítésze szerint a fővárosnak nincs, és nem is szükséges hogy legyen egy kiemelkedő „brandje”, hiszen a különböző fogyasztói csoportokat más-más tematikával lehet idevonzani: egyeseket a romkocsmák, másokat a komolyzene, megint másokat a fürdők csábítanak a városba. Így nem feltétlenül egy nagy kulturális központra, hanem több kisebb negyedre lenne szükség – s ezzel az adottsággal a magyar főváros alapvetően rendelkezik is. Hasonló dilemmákkal és megoldásokkal találkozhatunk Európa és a világ több, történelmileg kialakult nagyvárosában is.

A kontinens egyik legősibb városában, Rómában már bő két évezreddel ezelőtt tudatos tematikák mentén építettek ki városrészeket, így külön helyszín jutott a közigazgatásnak és a szórakozásnak. A 16. században Michelangelo megalkotta az ideális polgári városközpontok etalonját, a Capitolium-domb piazzájának és palotáinak tervét. Rómában később a kulturális funkciók organikusan együtt fejlődtek a várossal, célirányosan létrehozott központ pedig csak az elmúlt években jött létre a belvárostól kicsit távolabb, a Flaminio városrészben. Először Renzo Piano épített itt három elemből álló zenepalotát, majd Zaha Hadid alkotta meg a város kortárs művészeti múzeumát, a MAXXI-t. Ez utóbbi mellett egy elhagyatott elektronikai gyár rehabilitációjával népszerű tudományos park létesül a közeljövőben.

MAXXI

MAXXI (Fotó/Forrás: Facebook / MAXXI)

Párizsban sem jött létre tudatosan tervezett kulturális negyed, a múzeumok és a hangversenytermek a város különböző pontjain, szétszórva találhatók. Párizs leginkább az elhagyatott részek rehabilitálásával hozott létre újabb kulturális központokat. 1971–77 között a belváros közepén, több elhasználódott lakótömb elbontásával jött létre a maga idejében polgárpukkasztónak számító Georges Pompidou Központ, az akkor ifjú Renzo Piano és Richard Rogers tervei alapján. A modern múzeumot, hatalmas művészeti közkönyvtárat, számos kiállítóhelyet, színház- és vetítőtermet magába foglaló központ azóta a város egyik turisztikai vonzereje lett. Újabban azonban a belvárostól távolabb, a vágóhíd helyén létrejött hatalmas közparkban létesülnek kulturális intézmények. A Villette negyed metróval jól megközelíthető, évente tízmilliónál is több látogató keresi fel. Első „lakója” Európa legnagyobb tudományos múzeuma volt, majd idővel több koncertterem, a zene múzeuma és kiállítótér létesült ezen a részen. Utoljára Jean Nouvel tervei alapján nyílt meg itt a párizsi filharmónia régóta hiányzó koncertterme. Szintén Nouvel vezényletével, állami és magántőke bevonásával zajlik a monumentális Seguin-szigetprojekt a Párizs melletti Renault-gyár elbontásával felszabadult területen. A lakó- és irodaházak, kereskedelmi funkciók mellett nagyszabású kulturális központ is létesül flexibilis koncerttermekkel és kiállítási csarnokokkal.

Pompidou Center

Pompidou Center (Fotó/Forrás: Worldfortravel.com)

Londonban már az 1950-es évek óta komoly erőket fordítottak kulturális központok létesítésére. Ekkor kezdték kiépíteni a belvárosi Temze-parton a mára több jelentős hangversenytermet – így a Royal Festival Hallt is – magába foglaló Southbank Centre-t, Európa legnagyobb koncentrált kulturális intézményegyüttesét. A belvárostól kicsit távolabb, 1982-ben adták át a csupasz beton jellemezte brutális építészeti stílusban megjelenő Barbican Központot. A város által üzemeltetett művészeti cég tulajdonában működő intézmény hangversenyteremmel, színházzal, több moziteremmel, flexibilis terekkel, kiállítótérrel, könyvtárral és éttermekkel egész nap várja látogatóit.

Míg a Barbican egy, a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett területre épült, addig az ipari rehabilitáció egyik legismertebb példája a Temzeparti Tate Modern múzeum, amely egy, a Herzog & de Meuron iroda minimalista tervei alapján megújult hatalmas erőműbe költözött, amelyet újonnan megépített gyalogoshíd köt össze a belvárossal. A Tate körüli elhanyagolt ipari negyed a múzeum megnyitása óta pezsgő és igencsak kedvelt új városrésszé alakult át, a múzeum látogatottsága pedig – részben azért is, mert kitűnően megszervezték a baráti körét – szinte exponenciálisan növekszik. Jó évtizedes előkészítés után, a tervek szerint jövőre avatják a múzeum nagyrészt magánadományokból megépülő új szárnyait, amelyekben – így a Herzog & de Meuron tervezte ellentmondásos üvegpiramis-toronyban – ötezer négyzetméternyi új kiállítótér jön létre. Ezzel a Tate Modern válik a világ legnagyobb kortárs múzeumává.

Tate Modern

Tate Modern (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Jóval korábban is létesültek koncentrált kulturális negyedek: múzeumszigetek Berlinben és Stockholmban, múzeumpark Amszterdamban, sugárút Washingtonban. Az amerikai főváros szimbolikus központját alkotó National Mall monumentális parkja tengelyként köti össze a Capitolt és a Lincoln-emlékhelyet, körülötte pedig az 1901-ben elkészült rendezési terv alapján az ország legfontosabb múzeumait helyezték el. A New York-i várostervezés Hausmann bárójának nevezett Robert Moses hatalmas újító tervekkel állt elő az 1950-es években. Ezek keretében kelt új életre a korábban teljesen lepusztult Lincoln-negyed. A Rockefeller család befektetésével és az általuk előteremtett közel százmillió dollárnyi magántőkéből jött létre New York legjelentősebb összművészeti központja. A Lincoln Center tudatosan tervezett épületegyüttese az 1960-as évek modernista stílusában, egységesen, mégis pompás egyedi épületekkel valósult meg.

A főleg előadóhelyeknek és kulturális intézményeknek otthont adó épületek legismertebbje az 1966-ban megnyílt Metropolitan Opera. A baszk Bilbao iskolát teremtett azzal, hogy megmutatta: tudatos tervezéssel, a Frank Gehry által épített, nem mindennapi formájú Guggenheim Múzeummal és a megfelelő infrastruktúra kiépítésével egy nehéz sorsú város is fel tud kerülni a kulturális turizmus térképére. A példát azóta számos város követte, így a francia Metzben a Pompidou Központ, Lens-ban pedig a Louvre fiókmúzeuma nyílt meg. Az elképesztő gazdagságú Abu-Dzabi is komoly potenciált lát a kulturális fejlesztésekben, jelenleg épül a Saadyat Kulturális Negyed, ahol a legnevesebb sztárépítészek tervei alapján nyílik számos elő- adóterem és múzeum, így itt is újabb egységet nyit a Louvre és a Guggenheim.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Átadták a Libri irodalmi díjakat

Náray Tamás, Bibók Bea, Borbás Marcsi, Bartos Erika, Karády Anna, Bán Mór, Emeran Mayer és Edith Eva Eger – mások mellett ők vehették át idén a Libri irodalmi díjakat. A könyvkereskedő 2024 legsikeresebb köteteit jutalmazta az olvasók döntése alapján.
Könyv

Werner Herzog szembeszállt az értelemmel, és győzött

Werner Herzog 1974 telén Münchentől egészen Párizsig gyalogolt el, miután megtudta, hogy Lotte Eisner súlyos betegségben szenved, és haldoklik. A német rendező gondolkodás nélkül útnak indult, fejében ugyanis szöget ütött a gondolat, hogy Eisner csak akkor maradhat életben, ha ő elsétál hozzá.
Vizuál

Francia film kapta a fődíjat az Annecy Filmfesztiválon

A világhírű animációs szemlén az Arco című alkotás hódította el az Annecy Kristályt. A fesztiválon idén díszvendégországként ünnepelték hazánkat, a hat nap során csaknem nyolcvan magyar filmet vetítettek teltházzal.
Tánc

Szűnni nem akaró vastaps a végzős modern évfolyam vizsgakoncertjén

A Nemzeti Táncszínházban került sor a Táncművész szak Moderntánc szakirány végzős évfolyamának vizsgakoncertjére. Az est hatalmas sikert aratott, nem véletlenül. A fiatal táncművészek hihetetlenül sokszínű, stílszerűen nagyon modern és izgalmas programot táncoltak.
Tánc

Yakovleva Maria lett A Magyar Nemzeti Balett Étoile-ja

A Magyar Nemzeti Balett principálját A bajadér június 15-i előadásának tapsrendje alatt érte a meglepetésszerű bejelentés, hogy a következő szezonban ő lesz a Magyar Állami Operaház balettegyüttese legrangosabb címének birtokosa.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Átadták a Libri irodalmi díjakat

Náray Tamás, Bibók Bea, Borbás Marcsi, Bartos Erika, Karády Anna, Bán Mór, Emeran Mayer és Edith Eva Eger – mások mellett ők vehették át idén a Libri irodalmi díjakat. A könyvkereskedő 2024 legsikeresebb köteteit jutalmazta az olvasók döntése alapján.
Vizuál hír

Francia film kapta a fődíjat az Annecy Filmfesztiválon

A világhírű animációs szemlén az Arco című alkotás hódította el az Annecy Kristályt. A fesztiválon idén díszvendégországként ünnepelték hazánkat, a hat nap során csaknem nyolcvan magyar filmet vetítettek teltházzal.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Tarvágás

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal egy sajnálatos aktualitás kapcsán ír arról, hogyan alakult át teljesen a Holdvilág-árok és környezete. 
Vizuál hír

Új filmet forgat Pedro Almodóvar

Az Oscar-díjas spanyol rendező Keserű karácsony című filmje a gyász feldolgozásáról szól, valamint arról, hogy az élet és a fikció néha elválaszthatatlanul összekapcsolódik.
Vizuál ajánló

Feszült drámának ígérkezik François Ozon új filmje

Június 26-tól láthatja a hazai közönség a francia kultrendező legújabb, Ha megérkezik az ősz című alkotását, amelynek főhőse egy nagymama, aki véletlenül megmérgezi a lányát és az unokáját. Cikkünkben megtekinthető a film előzetese.