Vizuál

Kulturális negyedek a nagyvilágban

2016.01.01. 12:11
Ajánlom
A települések, városok és a nagyvárosokon belüli kerületek, negyedek egyre határozottabb, jól definiálható arculatra vágynak. A jellemző funkciók általában organikusan, az idők során alakulnak ki, de sok esetben határozott városrendezési tervek alapján vázolják fel egy-egy terület fejlesztését.
Müpa

Müpa

Így jött létre például Budapesten a ma Millenniumi Városközpontként ismert terület, amelynek kialakítása a fővárosba tervezett világkiállítás visszamondásával, 1994-ben kezdődött. Bár a területen eleinte csak lakó- és irodaépületek jöttek létre, a Nemzeti Színház 2002-es megnyitásával a fejlesztések új irányt vettek, létrejött a Művészetek Palotája (Müpa) is, köré pedig a tervek szerint új konferenciaközpont létesül.

Finta Sándor, Budapest főépítésze szerint a fővárosnak nincs, és nem is szükséges hogy legyen egy kiemelkedő „brandje”, hiszen a különböző fogyasztói csoportokat más-más tematikával lehet idevonzani: egyeseket a romkocsmák, másokat a komolyzene, megint másokat a fürdők csábítanak a városba. Így nem feltétlenül egy nagy kulturális központra, hanem több kisebb negyedre lenne szükség – s ezzel az adottsággal a magyar főváros alapvetően rendelkezik is. Hasonló dilemmákkal és megoldásokkal találkozhatunk Európa és a világ több, történelmileg kialakult nagyvárosában is.

A kontinens egyik legősibb városában, Rómában már bő két évezreddel ezelőtt tudatos tematikák mentén építettek ki városrészeket, így külön helyszín jutott a közigazgatásnak és a szórakozásnak. A 16. században Michelangelo megalkotta az ideális polgári városközpontok etalonját, a Capitolium-domb piazzájának és palotáinak tervét. Rómában később a kulturális funkciók organikusan együtt fejlődtek a várossal, célirányosan létrehozott központ pedig csak az elmúlt években jött létre a belvárostól kicsit távolabb, a Flaminio városrészben. Először Renzo Piano épített itt három elemből álló zenepalotát, majd Zaha Hadid alkotta meg a város kortárs művészeti múzeumát, a MAXXI-t. Ez utóbbi mellett egy elhagyatott elektronikai gyár rehabilitációjával népszerű tudományos park létesül a közeljövőben.

MAXXI

MAXXI (Fotó/Forrás: Facebook / MAXXI)

Párizsban sem jött létre tudatosan tervezett kulturális negyed, a múzeumok és a hangversenytermek a város különböző pontjain, szétszórva találhatók. Párizs leginkább az elhagyatott részek rehabilitálásával hozott létre újabb kulturális központokat. 1971–77 között a belváros közepén, több elhasználódott lakótömb elbontásával jött létre a maga idejében polgárpukkasztónak számító Georges Pompidou Központ, az akkor ifjú Renzo Piano és Richard Rogers tervei alapján. A modern múzeumot, hatalmas művészeti közkönyvtárat, számos kiállítóhelyet, színház- és vetítőtermet magába foglaló központ azóta a város egyik turisztikai vonzereje lett. Újabban azonban a belvárostól távolabb, a vágóhíd helyén létrejött hatalmas közparkban létesülnek kulturális intézmények. A Villette negyed metróval jól megközelíthető, évente tízmilliónál is több látogató keresi fel. Első „lakója” Európa legnagyobb tudományos múzeuma volt, majd idővel több koncertterem, a zene múzeuma és kiállítótér létesült ezen a részen. Utoljára Jean Nouvel tervei alapján nyílt meg itt a párizsi filharmónia régóta hiányzó koncertterme. Szintén Nouvel vezényletével, állami és magántőke bevonásával zajlik a monumentális Seguin-szigetprojekt a Párizs melletti Renault-gyár elbontásával felszabadult területen. A lakó- és irodaházak, kereskedelmi funkciók mellett nagyszabású kulturális központ is létesül flexibilis koncerttermekkel és kiállítási csarnokokkal.

Pompidou Center

Pompidou Center (Fotó/Forrás: Worldfortravel.com)

Londonban már az 1950-es évek óta komoly erőket fordítottak kulturális központok létesítésére. Ekkor kezdték kiépíteni a belvárosi Temze-parton a mára több jelentős hangversenytermet – így a Royal Festival Hallt is – magába foglaló Southbank Centre-t, Európa legnagyobb koncentrált kulturális intézményegyüttesét. A belvárostól kicsit távolabb, 1982-ben adták át a csupasz beton jellemezte brutális építészeti stílusban megjelenő Barbican Központot. A város által üzemeltetett művészeti cég tulajdonában működő intézmény hangversenyteremmel, színházzal, több moziteremmel, flexibilis terekkel, kiállítótérrel, könyvtárral és éttermekkel egész nap várja látogatóit.

Míg a Barbican egy, a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett területre épült, addig az ipari rehabilitáció egyik legismertebb példája a Temzeparti Tate Modern múzeum, amely egy, a Herzog & de Meuron iroda minimalista tervei alapján megújult hatalmas erőműbe költözött, amelyet újonnan megépített gyalogoshíd köt össze a belvárossal. A Tate körüli elhanyagolt ipari negyed a múzeum megnyitása óta pezsgő és igencsak kedvelt új városrésszé alakult át, a múzeum látogatottsága pedig – részben azért is, mert kitűnően megszervezték a baráti körét – szinte exponenciálisan növekszik. Jó évtizedes előkészítés után, a tervek szerint jövőre avatják a múzeum nagyrészt magánadományokból megépülő új szárnyait, amelyekben – így a Herzog & de Meuron tervezte ellentmondásos üvegpiramis-toronyban – ötezer négyzetméternyi új kiállítótér jön létre. Ezzel a Tate Modern válik a világ legnagyobb kortárs múzeumává.

Tate Modern

Tate Modern (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Jóval korábban is létesültek koncentrált kulturális negyedek: múzeumszigetek Berlinben és Stockholmban, múzeumpark Amszterdamban, sugárút Washingtonban. Az amerikai főváros szimbolikus központját alkotó National Mall monumentális parkja tengelyként köti össze a Capitolt és a Lincoln-emlékhelyet, körülötte pedig az 1901-ben elkészült rendezési terv alapján az ország legfontosabb múzeumait helyezték el. A New York-i várostervezés Hausmann bárójának nevezett Robert Moses hatalmas újító tervekkel állt elő az 1950-es években. Ezek keretében kelt új életre a korábban teljesen lepusztult Lincoln-negyed. A Rockefeller család befektetésével és az általuk előteremtett közel százmillió dollárnyi magántőkéből jött létre New York legjelentősebb összművészeti központja. A Lincoln Center tudatosan tervezett épületegyüttese az 1960-as évek modernista stílusában, egységesen, mégis pompás egyedi épületekkel valósult meg.

A főleg előadóhelyeknek és kulturális intézményeknek otthont adó épületek legismertebbje az 1966-ban megnyílt Metropolitan Opera. A baszk Bilbao iskolát teremtett azzal, hogy megmutatta: tudatos tervezéssel, a Frank Gehry által épített, nem mindennapi formájú Guggenheim Múzeummal és a megfelelő infrastruktúra kiépítésével egy nehéz sorsú város is fel tud kerülni a kulturális turizmus térképére. A példát azóta számos város követte, így a francia Metzben a Pompidou Központ, Lens-ban pedig a Louvre fiókmúzeuma nyílt meg. Az elképesztő gazdagságú Abu-Dzabi is komoly potenciált lát a kulturális fejlesztésekben, jelenleg épül a Saadyat Kulturális Negyed, ahol a legnevesebb sztárépítészek tervei alapján nyílik számos elő- adóterem és múzeum, így itt is újabb egységet nyit a Louvre és a Guggenheim.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Plusz

Új remény – Művészek a rákkal küzdő magyar kajakosért

A Fidelio kezdeményezésére művészek is segítik Tóth Róbert ifjúsági Európa- és többszörös magyar bajnok kajakos gyógykezelését. Már felajánlotta segítségét Miklósa Erika, Polyák Lilla, Náray Erika és Józan László. A Fidelio örömmel fogadja a további művész támogatókat!
Klasszikus

Hogyan hangzik Jerikó lerombolása a zene nyelvén? Händel a Zeneakadémián

Händel a barokk kor monumentális komponistája, zenéjének fensége máig megőrizte fényét. A Joshua viszont még hozzá képest is grandiózus.
Zenés színház

Egy piszok erős nő az arab világban – A víg özvegy Dubajban

Állva tapsolta a közönség az Operettszínház A víg özvegy című előadását Dubajban, ahol három alkalommal látható Szabó Máté rendezése ezekben a napokban. Az alkotókat még az első előadás előtt sikerült utolérnünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál interjú

„Zászlónkra tűztük a feltörekvő művésznemzedékek segítését”

Az EMMI felügyelete alatt működő MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. hat alkotóházat és két művésztelepet működtet, valamint számos művészeti pályázatot kezel. Szerteágazó munkásságukról kérdeztük az ügyvezető igazgatót, Tardy-Molnár Annát.
Vizuál beethoven

Teljesen megújul a bonni Beethoven-ház

Bezár február végén a bonni Beethoven-ház, hogy teljesen megújult tárlattal nyisson ki újra decemberre, a zeneszerző születésének 250. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév kezdetére.
Vizuál ajánló

Aki a kaposvári katonaélményeiből csinált karriert New Yorkban – Halász András

A művész neve mára legendává vált, elsősorban azért mert már a 70-es években az új képzőművész-generáció egyik meghatározó vezéralakja volt, művei pedig rangos magyar és nemzetközi múzeumi és magángyűjteményekben szerepelnek. A kiállításon kiemelkedik az 1983-ban készült, a személyi számítógépek korát megelőző, első computer-grafikai sorozatának a 2015-ben újragondolt, hatásos festményei.
Vizuál ajánló

Picassót vagy egy applikációt könnyebb restaurálni?

Ezen a héten nyílik a Ludwig Múzeum 30 éves fennállását ünneplő kiállítássorozat második, Eszközök című tárlata, amely az elmúlt 20 év médiaművészeti alkotásait mutatja be a múzeum gyűjteményéből.
Vizuál galéria

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!