Kurtág György zongorajátéka nyitotta meg a Kiscelli Múzeum Reigl Judit-kiállítását

Augusztus 22-én a Kiscelli Múzeum templomterében nyitották meg a Szárnyalás–Vol–Flight című kiállítást, amely Reigl Judit figurális művészetét mutatja be. Az eseményt a 97 éves Kurtág György zongorajátéka nyitotta meg. A Kossuth-díjas művész meglepetéskoncertjén Bach és Mozart művei mellett saját szerzeményeit adta elő, amelyeket a festőművész rajzaihoz írt.

Ezt követően Alföldi Róbert szólalt fel, aki úgy fogalmazott, Reigl Judit képei más állapotba hoznak minket, máshova emelnek.

Magától értetődő módon a lényegre koncentráltatnak, arra kényszerítenek, hogy arra a belső, legbelső szépségre figyeljünk, ami mi vagyunk és ami teljesen természetesen része a mindenségnek

– mondta a színművész.

Reigl Judit születésének 100. évfordulóját kiállításokkal ünnepli számos európai és hazai múzeum. A Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár tárlata a berlini Neue Nationalgalerie és a budapesti Szépművészeti Múzeum kiállításait köti össze: míg az előbbi a művész legismertebb alkotói korszakát, az 1950-es és 1980-as évek közötti festményeit tekinti át, az utóbbi Reigl munkásságának első és utolsó éveiből válogat. A Kiscelli Múzeum– Fővárosi Képtár a két kiállítás törzsanyaga közötti periódusra fókuszál, és első ízben mutatja be, milyen jelentős helyet foglalt el Reigl Judit egész életművében az emberábrázolás.

Reigl Judit festménye (Fotó/Forrás: Kiscelli Múzeum - Fővárosi Képtár )

Művészi pályájának egymást követő – vagy átfedő, a ráfestések miatt sokszor egymást lefedő – korszakait Reigl egyetlen organikus folyamatnak látta, nem tett különbséget absztrakció és figurativitás között. A kritika azonban sokáig értetlenül fogadta időről időre felbukkanó figuratív képeit, s ma is lényegesen nagyobb az absztrakt munkái iránti érdeklődés.

Életre szóló nyomot hagytak benne az első olaszországi útja során látott művészeti emlékek,

és a későbbiekben is gyakran látogatta a múzeumokat, gyűjtötte a számára fontos képek reprodukcióit. Egy Rómában megpillantott Lázár feltámasztása katakombafestmény, Michelangelo freskói, Cézanne, Matisse, Malevics, Rothko, az egyiptomi szobrászat vagy a lascaux-i barlangrajzok vizuális tapasztalatai jól érzékelhetőek az Ember (1966–1972), a Lepel–kódfejtés (1973), a Bejárat-Kijárat (1986–1988), a Szemben... (1988–1990), az Egy test többes számban (1990–1992), a Kívül (1993–1999), a Megfizethetetlen test (1999–2001) vagy az Egy test többes számban II. (2008–2009) sorozatain, melyekből néhányat bemutatnak a kiállításon is.