A kiállítás egyik termét szinte teljes hosszában átlósan átszeli egy gerenda, amelyet vörös por fed. A talált tornászgerenda jól reflektál a kiállítás főbb témáira, az egyensúly, illetve az egymáshoz vezető út megtalálására. A gerenda felszínét finom szemcséjű vörös por fedi, amelyben lábnyomok láthatók,
mintha valóban egy tornász sétált volna végig rajta.
Az eredeti elképzelés szerint a művész megy végig minden alkalommal a gerendán, amikor a mű bemutatásra kerül, a kiállítás megnyitójának napján. Azonban a mostani megnyitón nem tudott jelen lenni, úgyhogy a tárlat egyik kurátora sétált végig a gerendán, fizikailag is átérezve a kiállítás elméleti koncepcióját az egyensúly megtartásáról.
Séta a Marson a kiállítás megnyitóján (Fotó/Forrás: Végel Dániel / Ludwig Múzeum)
A vörös homok a Mars felszínét idézi meg,
utalva a Földön uralkodó kényes egyensúlyra, amit minden pillanatban veszélyeztetünk azzal, hogy nem vigyázunk eléggé a bolygóra. Sokat foglalkozunk egy lehetséges életforma kialakításával a Földtől távol, például a Marson, arra az esetre, ha a Föld lakhatatlanná válna. A tudomány nem kevés erőfeszítést tesz ennek kutatására, de a hétköznapokban is gyakori beszédtéma, és számos film is készült már erről. Pedig ugyanezt az energiát arra is használhatnánk, hogy megvédjük a bolygót, amin élünk.
Roman Ondak műve a Ludwig Múzeum kiállításának termében (Fotó/Forrás: Rosta József / Ludwig Múzeum)
Ennek a helyzetnek az ambivalenciájára, illetve a Föld törékeny egyensúlyának a megtartására hívja fel a figyelmünket Roman Ondak műve. A Mars témája a művész több munkájában is szerepelt már. Egyik installációjában egy egész termet alakított olyanná, mintha a Mars felszíne lenne, amihez lávakőzetet és a teniszpályák vörös színű anyagát használta.
Fejléckép: Lábnyom a vörös porban (Fotó: Végel Dániel / Ludwig Múzeum)
Támogatott tartalom.
hírlevél
