A bizottság április 2-i közleménye szerint a Lakner László fotórealista korszakának kulcsművei közé tartozó festmény, amelynek első verziója az esseni Folkwang Museum tulajdonában van, a forradalom emlékműveként értelmezhető. A kép az 1968-as párizsi diáklázadásokra utal, ugyanakkor rejtetten az 1956-os budapesti forradalmat is megidézi.
„Az utcakő a minimal art kockamotívumának újbaloldali szellemiségű, politikailag elkötelezett változata, amely a szocialista realizmus toposzára, a 'proletariátus fegyverére' is utal” – írták a közleményben, hozzátéve, hogy Lakner László az első művészek között volt, akik újragondolták és újraértelmezték ezt a motívumot, amely több neves magyar művész konceptuális alkotásaiban is visszatér.
A Barikád az absztrakt struktúraábrázolások és a társadalmi érzékenységű realizmus szintézise.
Az 1936-ban született Lakner László 1968-ban és 1969-ben szerepelt az Iparterv-kiállításokon, 1972-ben, 1976-ban és 1990-ben a Velencei Biennalén volt tárlata, 1977-ben a kasseli documentán, 1979-ben a Sydney Biennálén. 1974-ben az aacheni Neue Galerie – Sammlung Ludwigban, 1975-ben a Neuer Berliner Kunstvereinban nyílt önálló kiállítása. 1974-ben elnyerte a DAAD Berliner Künstlerprogramm ösztöndíját, 1976-ban a Német Műkritikusok Díját, 1981-ben a New York-i PS1 ösztöndíját. 1998-ban Kossuth-díjjal ismerték el, 2022-től a nemzet művésze. 2004-2005-ben a budapesti Ludwig Múzeumban, 2022-ben a debreceni Modemben, idén a Muzeum umění Olomouc-ban nyílt retrospektív kiállítása.

Kapcsolódó
Mi lapul a gyapotszedők mosolya mögött? – Lakner László festményének titka a Ludwig Múzeum kiállításán
A Ludwig Múzeum gyűjteményének több mint száz művét bemutató Időgép című kiállításon sokféle alkotással találkozhatunk, amelyek között számos festmény is helyet kapott. Lakner László képén mosolygó gyapotszedő munkások láthatók. Vajon mennyire őszinte ez a mosoly, és mi lapul mögötte?
Lakner művei a legjelentősebb magyarországi közgyűjteményeken (Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria, Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, Szent István Király Múzeum) túl számos külföldi közgyűjteményben megtalálhatók, többek között a berlini Neue Nationalgalerie-ben, a berlini Hamburger Bahnhofban, a Berlinische Galerie-ben, az esseni Folkwang Museumban, a rotterdami Museum Boijmans-Van Beuningenben, a kölni Museum Ludwigban, az aacheni Ludwig Forum für Internationale Kunstban, a firenzei Galleria degli Uffiziben és a tokiói Hara Museumban.
Fejléckép: Lakner László (forrás: Magyar Művészeti Akadémia)