A látogató Ráth György otthonában érzi majd magát, miközben végigjárja a szecessziós és a historizáló ebédlőt, a fogadószobát és a többi helyiséget. "Mintha vendégségbe érkeznénk Ráthékhoz" - jegyezte meg Cselovszki Zoltán, az IMM főigazgatója.
A mi szecessziónk című állandó kiállítás mintegy 600 műtárgyat felvonultatva mutatja be a francia, az osztrák, a brit és a magyar szecessziót, nem egy műtárgytípusra, hanem a korszakra és a stílusra koncentrálva. A lakótérben elhelyezett kerámiák, bútorok, festmények, textilek és egyéb műtárgyak így igazán élni tudnak; az időszaki kiállításban pedig az Artista kortárs hazai divattervező stúdió reflektál a gyűjteményre - mondta el az igazgató.
A villa története
Ráth György
Ráth 1901-ben vásárolta meg a Városligeti villát, amit feleségével együtt műtárgyakkal rendezett be. Az épületet Györgyi Géza alakította át, a lépcsőkorlátot a századforduló kiváló vasművésze, Jungfer Gyula készítette, a lépcsőház és a hall bútorzatát pedig a magyar szecesszió kiemelkedő egyénisége, Horti Pál elképzelései alapján készítették.
Az igazgató feleségére, Melcsiczky Gizellára hagyta gyűjteményét, azzal, hogy az az Iparművészeti Múzeum tulajdonába kerüljön. Az özvegye odaajándékozta a tárgyakat a múzeumnak, de kikötötte, hogy “Ráth György Múzeum név alatt együttes és oszthatatlan, nyilvános jellegű egészet képezzenek s az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum kiegészítő részét alkossák, valamint, hogy annak kezelése alatt álljanak.” A fasori villában már az igazgató halála utáni éveben létrehozták az Országos Ráth György Múzeumot. 1906 novemberében ünnepélyes keretek között nyitották meg, majd 1907. január 8-án Ferenc József is megtekintette.
A második világháborút követően azonban a proletárdiktatúra létrejöttével és a szocialista ideológia előretörésével egy nagypolgári lakásberendezés fenntartása, azaz a “Ráth Múzeum önálló Múzeum felállítása ideológiai és didaktikus szempontból teljesen indokolatlan, sőt káros is lenne.” 1954 elején a múzeum épülete a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeum kezelésébe került. Itt nyitották meg a Kína kiállítást és ennek megfelelően a múzeum neve is Kína Múzeum lett. A gyűjtemény darabjai különböző múzeumok gyűjteményeibe kerültek (Szépművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeum, Iparművészeti Múzeum).
Az épület a rendszerváltást követően visszakapta eredeti nevét, Ráth Györgyre ekkor már csak a rekonstruált ebédlőben kialakított emlékszoba emlékeztetett, azonban továbbra is keleti kiállításoknak adott otthont, egészen 2014-es bezárásáig.
A villa 2018 szeptemberében A mi szecessziónk című állandó kiállítással nyitotta meg újra kapuit.
(via MTI, Ráth György-villa)
hírlevél
