Vizuál

Ledényi Attila: "Még vonzóbbá tehetjük Budapestet"

2014.09.29. 06:58
Ajánlom
Alig néhány év alatt vált a régió legjelentősebb kortárs művészeti vásárává az Art Market Budapest, amelyet idén is a jól bevált helyszínen, a Millenárison rendeznek meg október 9. és 12. között. Az idei kínálatról és a főváros vonzerejéről a vásár alapító-igazgatójával beszélgettünk. INTERJÚ

- Az Art Market Budapest a kelet-európai régió vezető művészeti vásáraként aposztrofálja magát. Milyen eredményekre alapozva jelenthető ez ki?

- Több szempontból mérhető egy vásár sikeressége. Egyrészt a kiállítók száma és nemzetközisége, másrészről a rendezvény látogatottsága a legegyszerűbb mutatók, de természetesen a kiállítási tartalom színvonala és jelentősége is számít. Az Art Market Budapest mindhárom tényező tekintetében látványos fejlődést mutatott az elmúlt években. Idén mintegy száz kiállító mutatkozik be, a külföldi kiállítók közel húsz országból érkeznek. A tavalyi évben 22 ezer fő körül alakult a látogatottság, és tekintetbe véve az esemény vonzerejét és a visszatérő vendégek nagy számát, úgy gondolom, idén akár 25 ezer fölé is emelkedhet ez a szám. Mindezek tükrében megállapítható, hogy az Art Market Budapest az Európa legjelentősebb vásárait - Bázel, London, Párizs - követő kategóriába tornázta fel magát, és meghatározó regionális vásárrá vált. Az Art Market Budapest fiatal Európa művészeti vására. Ez a meghatározás dominánsan nyilván a volt kommunista országok képviselőire utal, de más régióknak a mainstream európai művészetre inspirálóan ható friss, feltörekvő művészeti tartalmait is magában foglalja Nyugat-Európából vagy akár a tengeren túlról is.

- Hogy áll ma Magyarország kortárs galériák terén?

- Tudnunk kell, hogy ennek megítélésekor kikkel vetjük össze magunkat. Nyilván nehéz azoknak a nyugat-európai országoknak a szintjét elérni, ahol a műtárgy-kereskedelem fejlődése nem szenvedett törést úgy, mint Magyarországon a szocializmus ideje alatt. Regionális összehasonlításban azonban a magyar galériás mezőny mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt az élbolyba tartozik. Az Art Market Budapestre jellemző erős nemzetközi kontextusban is jól látható, hogy a hazai galériák széles összevetésben is kiválóan teljesítenek. Az elmúlt évek örvendetes folyamata ráadásul, hogy egyre gyakrabban képviseltetik magukat magyar galériák jelentős nemzetközi vásárokon. Ezt a tendenciát igyekszik erősíteni az Art Market Budapest is azzal, hogy a vásár keretében nemzetközi palettán mutatkozhatnak be és szerezhetnek tapasztalatokat azok a hazai kiállítók is, akik még nem indultak el a nemzetközi érvényesülés útján.

- Mekkora a jelentősége az Art Marketnek az eladásokat tekintve?

- Egy vásár bevezetése a piacon jó néhány évet vesz igénybe. Részben a lokális piacra kell támaszkodnunk, részben pedig a vásár idejére külföldről ideutazó gyűjtőkre. Az elmúlt év egyfajta áttörést jelentett abban a tekintetben, hogy immár jól érezhető mennyiségű külföldi műgyűjtő látogatott el hozzánk. Az idei évben ez a tendencia tovább erősödhet, és ebből a szempontból is nagyon hasznos, hogy 2014-ben a CAFe Budapest Művészeti Fesztivál kiemelt partnere lett az Art Market Budapest. Ez a reményeink szerint stratégiaivá váló együttműködés erősíteni tudja a nemzetközi kommunikációt, és olyan színvonalú szatellit művészeti programokat biztosít, amelyek révén még vonzóbbá tehetjük Budapestet a vásár idejére. Ahol a lokális alapok nem elég erősek, ott még nagyobb jelentősége van annak, hogy az országon kívülről mennyi érdeklődőt lehet bevonni. Ebben a tekintetben fontos annak megerősítése, hogy a nyugatról érkező kiállítók itt találkozhatnak a legjelentősebb kelet-európai gyűjtőkkel, míg a nyugati gyűjtők itt ismerhetik meg legautentikusabb módon a poszt-kommunista országok művészeti felhozatalát, amihez jelen pillanatban máshol nem férhetnének hozzá ilyen koncentrációban.

- Útjára indítottak egy programot a fiatal műgyűjtő generáció kinevelésére. Milyen eredménnyel zárult a projekt?

- Egyaránt léteznek hosszabb és rövidebb távú tennivalóink itthon ebben az ügyben. Más eszközök mellett létrehoztunk például egy kifejezetten a műgyűjtés kultúráját népszerűsítő ingyenes magazinsorozatot, amelyet több tízezres példányszámban adunk közre azok számára, akik megfelelő alappal rendelkeznek a műgyűjtéshez vagy vásárláshoz. A néhány hónappal ezelőtti lapszámban a legjelentősebb tíz magyar kortárs gyűjtőt mutattuk be a széles közönségnek mintegy példamutatásul. Ami a hosszú távú célokat illeti, kiemelt hangsúlyt fektetünk arra, hogy a jövő műgyűjtő generációját már most bevonjuk. Az Art Market Budapest erre kifejezetten alkalmas, hiszen ez Magyarország legnagyobb kortárs művészeti kiállítása a maga hatezer négyzetméteres kiállítási felületével, és műfaját tekintve valószínűleg a legnyitottabb eszköz arra, hogy a művészet megmutatkozzon a közönség előtt, és különösen fontos, hogy ebbe a fiatalok már korán bekapcsolódhassanak. Ennek érdekében minden évben ingyenes és rendkívül sikeres múzeumpedagógiai programot bonyolítunk le, amelyen sok száz iskolás vesz részt.

- Szintén tavalyi kezdeményezés a sCULTURE szobrászati program, amely a vásár látványos eleme. Milyen utóéletük van az itt kiállított köztéri alkotásoknak?

- Ezzel a programmal azt a célt szolgáljuk, hogy egy olyan művészeti ágat is elfogadottá tegyünk, amely egyébként meglehetősen perifériára szorul. A törekvés kedvező fogadtatását mutatja, hogy kiállítóink már az első évben realizáltak eladásokat. A szobrok a vásár kiállítóterein kívül a Millenáris parkjában is látványosan megjelennek, ahol az arra sétálók a lehető legközvetlenebb kontaktusba kerülhetnek a köztéri alkotásokkal, így a műfaj a hétköznapi élettér részévé válik.

- Az idei kísérőszekció, az Art Photo Budapest a régió egyetlen fotóvására lesz. Épp az Art Markettel egy időben rendezi meg a Fotóutca Fesztivált a Capa Központ és a Mai Manó Ház. Eséllyel célozza meg Budapest a fotóművészet új európai fővárosának címét Budapest?

- Kifejezetten ezt a célt tűztük ki. Azt szeretnénk, ha Budapest valóban fotóművészeti fővárosként lenne képes definiálódni, hiszen minden adottsága megvan ehhez: Magyarországnak nagyon erős huszadik századi fotós tradíciója van, az időszak meghatározó fotóművészeit tekintve vitán felül nagyhatalom vagyunk. Budapesten a fotóművészet intézményi infrastruktúrája regionális összehasonlításban kimondottan erős, gondolok itt elsősorban a már korábban meglévő Mai Manó Házra és a kecskeméti Fotográfiai Múzeumra vagy a nemrégiben átadott Robert Capa Központra. Látványosan fejlődik a szektor, a jelentős hazai kereskedelmi galériák mára szinte kivétel nélkül beépítették saját portfóliójukba a fotóművészetet, így tovább erősödött a kortárs fotóművészek reprezentációja. Ha ebben a szépen formálódó mátrixban létrehozunk egy olyan vásárt, amely Európa, esetleg a világ fotóművészeti figyelmét erre az időszakra felénk irányítja, akkor azt gondolom, hogy szinte minden elem adott ahhoz, hogy valóban fotóművészeti fővárosként kezdjen működni Budapest. Az Art Photo Budapest olyan platformot teremt, ahol akár évről-évre összegyűlhet a fotóművészet nemzetközi apraja-nagyja.

- Tavaly a migráció témakörét járták körül, idén mi lesz a központi tematika?

- Az idei évben nem társadalmi jellegű kiemelt témát választottunk, hanem Berlint hívtuk meg vendégvárosként. A német főváros egyszerre kelet- és nyugat-európai, olyan művészeti központ, amely hosszú évek óta inspirációt és új tartalmat ad az össz-európai művészetnek. Olyan kulturális közeget fogunk bemutatni, ahol a város önmeghatározásának és marketingjének meghatározó összetevője a kortárs művészet. Ez az Art Market Budapest alatt sok tucat programelem keretében látványosan valósul majd meg: mintegy tíz kiállító érkezik Berlinből a vásárra, köztük a legnagyobb kiállítási standot az egyik vezető berlini galéria foglalja el, a szatellit programok között például az A38 hajón a berlini Stephan Haupt különleges magángyűjteményét mutatjuk be, számtalan társművészeti produkciót kapcsolunk be, performanszokat, zenei eseményeket, szakmai beszélgetéseket is szervezünk.

- Jövőre öt éves lesz a vásár. Hová tud még fejlődni az Art Market Budapest?

- Még mindig vannak olyan tartalékok, amelyek révén a vásár nemzetközi jelentőségét és vonzerejét tovább tudjuk növelni. Egy öt éves vásár még mindig fiatalnak számít, így joggal engedheti meg magának a folyamatos fejlődést. Az idei évben például végre talán megmutatkoznak az első jelei annak, hogy a Budapesttel mint várossal való integráns együttműködés milyen sokat tehet ehhez hozzá. Egy vásár, ellentétben például egy "puszta" kiállítással, sokkal komplexebb élményt kell, hogy ígérjen az idelátogatók számára. Nemcsak a kortárs képzőművészet, hanem a főváros legjavát is be akarjuk kapcsolni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Mi az a tritónusz, és miért nevezték az ördög hangközének?

Schiff András egy interjúban nemrégen a tritónusz hangközével jellemezte Magyarországot. De vajon tudjuk, mi ez? És tényleg be volt tiltva a középkorban?
Klasszikus

Amikor a nadrág és a kották is otthon maradnak

Vásáry Tamás számos alkalommal muzsikált együtt Érdi Tamással, ez a történet is egy ilyen koncertről szól. Érdi Szabó Márta könyvben írta meg fia történetét, ebből közlünk egy szemelvényt.
Klasszikus

A zene olyan, mint a pszichoanalízis

Fejérvári Zoltán november 20-án, illetve a rá következő két estén a Budapesti Fesztiválzenekarral lép pódiumra a Müpában. A külföldön is sikeres zongoraművész beszélgetésünkben elmondta, hogy miért jó egyedül zenélni, miért jó kamarázni, és mi köze mind ennek a pszichoterápiához.
Jazz/World

Stanley Jordan: „Az emberek megérdemelnek egy olyan világot, amelyben hiteles művészek alkotnak”

Vajon miért pont Bartók Béla a kedvenc zeneszerzője és miért ragaszkodik annyira magyar zenésztársaihoz, Horváth Kornélhoz és Dörnyei Gáborhoz? A gitárvirtuóz november 17-én ad koncertet a Müpában, ennek apropóján válaszolt a fenti kérdésekre.
Klasszikus

Elkápráztatnak új Rameau-lemezükkel Vashegyi György együttesei

Vashegyi György együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar lemezre vették Rameau ma már ritkaságnak számító operáját, a Naïst, és a kritika elismerését is kivívták.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Elárverezik az Óz, a csodák csodája forgatókönyvterveit

Az Óz, a csodák csodája című film forgatókönyvterveit és az archívum egyéb anyagait árverezik el egy decemberi aukción, melynek bevétele az előzetes becslések szerint akár 1,2 millió dollárt (341 millió forintot) is elérhet.
Vizuál Film

Fődíjat nyert az X Németországban

Ujj Mészáros Károly X – A rendszerből törölve című thrillere nyerte a 32. Braunschweigi Nemzetközi Filmfesztivál fődíját. A különleges látványvilágú, erős hangulatú, fordulatokban gazdag thriller november elseje óta országszerte látható a hazai mozikban.
Vizuál vajda lajos

Hipnotikus videón mozdulnak meg Vajda Lajos festményei

Az ősz szenzációja, hogy két év előkészítés után megnyílt minden idők legteljesebb Vajda-kiállítása Szentendrén, a Ferenczy Múzeumban. A kiállításhoz készült videó filmek az alkotások gondolati rétegeit vizualizálják. Mutatjuk.
Vizuál divat

Újra látható a legendás Kálvin téri Fabulon-reklám

A Kieselbach Galériában új kiállítás és album köszönti a festészet és a divat kapcsolódását. A csábítás fegyvere – Divat, stílus és öltözködés száz év magyar festészetében címmel látható tárlaton két évtized után újra látható Erdély Miklós leghíresebb mozaikja is, a Kálvin téri Fabulon-reklám.
Vizuál kult50

Aki művészetet csinált a kurátori tevékenységből: Oltai Kata

A self-brandingben legalább olyan jó, mint az általa nagyra tartott művészek és művek pozicionálásában. Következetes, hangadó, társadalomkritikus személyiség. Oltai Kata Kult50-ben megjelent portréja.