- 2010-es Art Market Budapestre úgy emlékszem, mint afféle képzőművészeti batyus bálra, ahova mindahány kiállító finom, könnyen emészthető falatokból hozott ízelítőt. Tavaly jelen voltak már a külföldi kiállítók, a vásár pedig regionális jelentőségűvé hízott. Milyen tapasztalataitok születtek az elmúlt évek során?

- Mi több szempontból a tavalyi vásárt tekintjük az elsőnek, a 2010-es Art Market Budapestre inkább kísérletként emlékszünk vissza. Olyan kísérletként, amiből számos tanulságot vontunk aztán le. Mindezek arra indítottak, hogy lépjünk a külföld felé, tegyük nemzetközivé, méressük meg a rendezvényt a regionális erőtérben. A két évvel ezelőtti Art Market Budapestnek az volt számomra a legfontosabb üzenete, hogy Magyarországon igenis van igény a kortárs képzőművészetre. A feladat a továbbiakban adott volt: megtalálni a megfelelő eszközöket ahhoz, hogy minél több érdeklődőhöz jussunk el, hogy bevonjuk, mobilizáljuk őket. 2010-ben az is bebizonyosodott, hogy létezik Magyarországon jó néhány galéria, amely képes lehet akár egy nemzetközi vásár kontextusában is méltón bemutatkozni. Erre a két alapvetésre építve döntöttünk úgy, hogy nagyságrendileg növeltük a rendezvény jelentőségét, a 2011-es sikert követően pedig az idei évben még ambiciózusabban láttunk a szervezéshez. Tavaly tizenkétezren látogatták az Art Market Budapestet, ez pedig nemzetközi összehasonlításban is szokatlanul magas szám, különösen egy elsőéves vásár esetében. Úgy érzem, sikeresen vezettük be a brandet a hazai és nemzetközi piacra, ráadásul a kommunikációs kampány intenzitását is fokoztuk, ezért abban bízom, idén még többen, akár tizenöt-, húszezren is eljöhetnek a vásárra.

- Az idei rendezvénnyel kapcsolatban milyen célokat fogalmaztatok meg?

- Egyik fő célunk, hogy szélesebb közönséget érjünk el itthon, a másik fontos törekvésünk pedig az, hogy mind a galériák, mind pedig a látogatók tekintetében jelentősen növeljük a külföldi jelenlétet. Ez utóbbi tekintetben sem állunk rosszul. Az elmúlt évhez képest a nemzetközi kiállítók számát sikerült megdupláznunk, és bizakodó vagyok az érdeklődőket illetően is, hiszen év eleje óta számos országban, célzott művészeti programokkal igyekeztünk elérni az Art Market Budapest potenciális látogatói körét. A külföldi kiállítók jelentős számán kívül örömteli tény az is, hogy a hazai szereplők közül olyan kaliberű tavalyi hiányzókat, mint a Vintage Galéria, a Várfok Galéria, vagy a Kisterem, idén már a vásár kiállítóiként üdvözölhetünk.

- A Flash Art magazin legutóbbi számában megjelent, a budapesti képzőművészeti vásár távlati esélyeit latolgató írásban a megszólalók azt fejtegetik, a dinamizmus megtartásához a rendezvénynek mindenekelőtt markáns arcéllel, egyedi profillal kell bírnia. Mik az idei Art Market Budapest hívószavai, mik azok a címkék, amiket a közeljövőben terveztek a vásár arculatbába építeni?

- Ha az ember nemzetközi vásárt szervez, nem egyszerű arról dönteni, milyen specialitásokra építse a rendezvényt: a regionális mélyítést, vagy a globális szélesítést válassza-e a növekedés irányának. Tekintettel kell lennünk arra, hogy jelenleg még növekednünk célszerű, vagyis minél több kiállító, érdeklődő megszólítására, a résztvevők körének szélesítésére kell törekednünk. Ez óhatatlanul is abba az irányba hat, hogy „generálissá" váljon a rendezvény. A specializálódás, vagyis a régión belüli elmélyülés mellett szól, hogy az így létrehozható tartalmi különlegesség is növelheti a vásár vonzerejét. Nagyon finom egyensúly ez, és végső soron mindkét szempontot szem előtt tartva kell folytatnunk az építkezést.

- A lényeg, hogy az Art Market Budapest a régió meghatározó vására legyen?

- Igen. A markáns arculat - ami erősíti a beazonosíthatóságot és növeli a vonzerőt a komoly nemzetközi vásári versenyben - kétségkívül elengedhetetlen. Azt gondolom, mindenféle túlzás nélkül állítható, hogy az Art Market Budapest Kelet-Európa vezető eseményévé nőhet - vagy már nőtt is -, ezért, ami a jellegzetességeket illeti, óhatatlanul is a térséghez kötődik. Budapest a régió kulturális és művészeti központjává válhat, ha bevonzza egyrészről a jó minőségű tartalmat Kelet-Európából, másrészt ide tudja hozni a régió kulturális kincsei iránt érdeklődőket a világ minden tájáról. A regionalitás tehát mindenképpen tartalmi megkülönböztető tulajdonsága az Art Market Budapestnek. Persze nem elhanyagolható kérdés az sem, miként kezeljük a regionalitást egy globalizálódó művészeti világban. A tavalyihoz képest ezért idén lazábban bántunk a határokkal. A vásár - a kiállítói tartalom tekintetében - kelet felé már Kazahsztánig, délre pedig Törökországig, Izraelig, Szicíliáig terjed ki. Ugyancsak a regionalitást teszi hangsúlyossá, hogy az idei Art Market kiemelt témája a kolozsvári képzőművészet, vagyis egy olyan kelet-európai sikertörténet, ami a globális piacon is jól ismert, és amit rendkívüli érdeklődés övez. Hogy a további jellegzetességeket soroljam, remek hívószó, különleges alkotóelem lehet maga a főváros, de unikálissá teszi a vásárt annak közvetlen helyszíne is. A Millenáris szerintem egy Art Market Budapest jellegű esemény számára Közép-Európa legizgalmasabb kiállítási tere. És hadd említsek még egy nagyon fontos aspektust. Kiemelheti, sőt, kiemelkedően vonzóvá teheti a vásárt az is, hogy mi kezdettől szívesen foglalkozunk feltörekvő galériákkal. Előszeretettel dolgozunk együtt olyan kiállítókkal, akik kezdők ugyan a nemzetközi piacon, viszont olyan minőséget képviselnek, amivel megítélésünk szerint méltóak arra, hogy szélesebb bemutatkozási lehetőséget kapjanak.

- A regionalitás jelentőségét emelted ki és ezzel kapcsolatban a kolozsváriak jelenlétét az idei vásáron. A 2012-es program figyelmet szentel azonban egy másik témának, a zsidó identitás és a kortárs képzőművészet kapcsolatának is.

- Így igaz, hiszen ez is erős regionális meghatározottsággal bíró témakör. Elég csak arra gondolnunk, hogy Marc Chagalltól Mark Rothkoig hány és hány, a globális képzőművészetet meghatározó zsidó művészt adott a világnak Kelet-Európa. Budapesten van ráadásul Európa legnagyobb zsinagógája, és a magyar fővárosban él a kontinens egyik legnépesebb, leginkább aktív zsidó közössége. Ezért aztán úgy hiszem, kézenfekvő volt a zsidó identitás és a kortárs képzőművészet kapcsolatát éppen itt reflektorfénybe állítani, miközben a témafelvetés természetesen globális relevanciával is bír. Arra is rákérdez ugyanis a program, hogy van-e általában jelentősége a kortárs alkotótevékenység kontextusában a kisebb közösséghez tartozásnak, miközben a művészet világa is egyre globalizáltabb. Érdekes módon a megszólított izraeli galériák és művészek esetében azt tapasztaltuk, zömmel kifejezetten elhatárolódnak attól, hogy zsidó identitásukat helyezzék előtérbe, inkább globális tényezőként definiálják magukat a művészeti szakmában és piacon is.

- Egy nemzetközi képzőművészeti vásár számos szereplőjéről beszéltünk már. Említetted a műgyűjtőket, a galériákat, a művészeket, de nem volt még szó azokról a látogatókról, akik egyszerűen érdeklődnek a kortárs képzőművészet iránt. Mennyire tud számukra is érdekes lenni, ha úgy tetszik, fesztivállá válni az Art Market Budapest?

- A képzőművészeti vásár a kortárs képzőművészet leginkább fesztivál-jellegű, tehát leginkább vonzó és szórakoztató bemutatási módja. Egy ilyen esemény a műfaji sokszínűség, illetve a kiállítók sokféleségének következtében eleve egyfajta komplex fesztiválélményt nyújt a látogatóknak. Természetesen ezt mi, szervezők igyekszünk különféle kísérő programokkal tovább erősíteni. A vásár ideje alatt például a Millenáris Fogadó épületében egy bár üzemel majd, ahol a napi zárás után találkozhat és koccinthat egymással művész, galériás, vásárló és érdeklődő. Azért is fontos nyitnunk a laikus érdeklődők irányába, mert így nevelhetjük ki azt a réteget, amely néhány év múlva már akár vásárlóként is visszatérhet hozzánk, illetve a kiállító galériákhoz.

- Kolozsvárról, Bukarestből, Berlinből, Isztambulból és Tel Aviv-ból érkeznek többek között kiállítók. Érdekelne, hogy a külföldi sajtóval milyenek a kapcsolataitok, elvégre mégiscsak ők viszik magukkal a vásár hírét.

- Azt tapasztaljuk, hogy a nemzetközi érdeklődés a sajtó tekintetében is egyre jobban kinyílik, egyenes arányban azzal, ahogy a vásár kiállítói köre is szélesebbé válik. Az idei hangsúlyos török jelenlétnek hála, számos törökországi orgánumban jelenünk majd meg, és az erdélyiek, a románok is elviszik a saját közönségük felé a hírünket. A nemzetközi sajtóérdeklődés kitartó munkával, valamint visszatérően magas szintű tartalommal fokozatosan megnyerhető. Idén például a vásár előtt megjelenő nemzetközi Flash Art magazinban teljes oldalas hirdetés hívja majd fel az olvasók figyelmét az Art Market Budapestre. A külföldi jelenlétet nem bízhatjuk azonban kizárólag a sajtómegjelenésekre. Intenzíven és nagy sikerrel dolgozunk a közvetlen kapcsolatok ápolásán és szélesítésén is, elvégre így juthatunk közvetlenül is közel olyan körökhöz, ahol fontos jelen lenni.  

- Egyvalakiről nem ejtettünk még szót, a vásárigazgatóról. Lehetnek-e, vannak-e kedvencei a főszervezőnek?

- Ha az Art Market Budapest kínálata véletlenül nekem minden részletében nemtetsző volna, akkor is azt a döntést kellene meghoznom, hogy a vásárhoz olyan tartalmat biztosítsak, ami az imént megfogalmazott célok elérésében segít. Összességében indifferens tehát, hogy van-e a vásárigazgatónak kedvence. De attól még természetesen van. Egy ilyen típusú feladatot meggyőződésem szerint lehetetlen volna a siker reményében felvállalnia olyan szereplőnek, akihez nem áll közel a képzőművészet. A személyes ízlés mindazonáltal semmiféle módon nem írhatja felül a vásár ideális arányait, így aztán kifejezetten hálás vagyok szakértő tanácsadóimnak, akik akár ellent is mondanak az elképzeléseimnek, ha kell. Természetesen a közreműködésük nélkül is igyekszem visszafogni magam.