A múzeum zárása után borult lángba a Sao Cristóvao városrészben álló történelmi épület egésze. A tűzben, amelynek oka egyelőre ismeretlen, senki nem sérült meg. Ez volt Latin Amerika legnagyobb természettörténeti múzeuma, itt őrizték az amerikai kontinensen talált legkorábbi, 12 ezer éves emberi maradványokat, dinoszaurusz fosszíliákat és egy 1784-ben a kontinensen talált óriás meteorit maradványait.
Maga az épületegyüttes 1808 és 1821 között a gyarmatosító portugál királyi család rezidenciája volt, 1822 és 1889 között a brazil császári család lakott benne, majd 1889-től 1991-ig a köztársasági alkotmányozó gyűlés működött a falai között, mielőtt 1892-ben úgy döntöttek, hogy az 1818-ban VI. János király által alapított Nemzeti Múzeum kapja meg. A dél-amerikai térségből származó darabokon kívül a múzeum egyiptomi múmiákkal, ógörög és római kori szobrokkal és etruszk kincsekkel is rendelkezett.
Michel Temer brazil államfő felbecsülhetetlennek nevezte a károkat. „Kétszáz év kutatói munka és tudás veszett kárba” – írta Twitter-üzenetében. Mérciós Gomes antropológus, a brazil őslakosok nemzeti alapítványának volt elnöke egyenesen az alexandriai könyvtár leégéséhez hasonlította a károkat.
Csak 500 éves a történelmünk. Nemzeti Múzeumunk 200 éves volt, de az volt a mi örökségünk, amelyet örökre elvesztettünk. Újjá kell építeni a múzeumot
– írta Facebook-üzenetében.
Marina Silva volt környezetvédelmi miniszter, az októberi elnökválasztás egyik jelöltje úgy vélte, hogy a tűz olyan volt, mintha a brazil emlékezeten lobotomiát hajtottak volna végre. Luiz Duarte, az intézmény egyik alelnöke a Globo televíziónak szintén arról beszélt, hogy 200 év emlékezet, tudomány, kultúra és oktatás vált a tűz martalékává.
Az illetékes a kormányt okolta a tűzvészért, mondván nem biztosított elég pénzügyi támogatást a múzeumnak, hagyta, hogy az épület tönkremenjen. A júniusban 200. születésnapját ünneplő múzeum vezetése „éveken át harcolt a különböző kormányokkal a megfelelő forrásokért, hogy megőrizhesse azt, ami most teljesen elpusztult” – hangoztatta. Elmondta, hogy a múzeum épp a közelmúltban írt alá megállapodást a kormány fejlesztési bankjával pénzforrásokról, köztük olyanról, amely a tűzvédelmi projektet támogatta volna. „Ez borzasztó irónia” – mondta.
A Globo TV riportja szerint a tűzoltóknak nem volt elegendő vizük a közelben, hogy feltudják venni a harcot a lángokkal. Roberto Robaday a riói tűzoltóság parancsnoka megerősítette az értesülést. Közölte, hogy a két legközelebbi tűzcsapban nem volt víz, ezért a közeli tóból kellet tartályautókkal szállítani a vizet az oltáshoz.
„Ez egy öreg épület, rengeteg éghető anyag volt benne, sok fa és dokumentum, és a teljes archívum” – magyarázta.
hírlevél
