FOMO – Fear of missing out – vagyis az az érzés, hogy az ember kimarad valamiből. Elmulaszt valami fontosat.
Hartung Attila filmje egyszerre beszéli a gimisek és a youtube-videók laza, közvetlen nyelvét és képes húsba vágóan őszinte lenni. A rázós témát fogyasztható formában, a célközönség vizuális stílusában tálalja, de ezzel nem mismásolja el sem a történtek súlyát, sem azok következményeit a szereplők életére.
A számtalan, áldozatok szempontjából elmesélt – valós vagy fikciós – erőszaktörténet után
Hartung Attila merész kivételként az elkövetőt helyezi a középpontba, sőt, szinte kiiktatja filmjéből a nemi erőszakot elszenvedő lányt.
A film a szimpatikus és helyeske Gergőt (Yorgos Goletsas) – az erőszaktevőt követi szenvtelen pontossággal.
Hartung főszereplője a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető hősnek. Nincs önálló akarata, gondolata, egyénisége. Sodródó alkat, megy, amerre a szél fújja, vagy az események vetik.
A történtek magyarázata nem az, hogy gonosz, megátalkodott alak, egyszerűen csak gerinctelen, tartás nélküli és üres, mint egy egyszer használatos nylonzacskó.
Nincs tartása, tartalma, mű. A film fel is kínálja ezt az értelmezést, ahogy a mozgólépcsős jelenetben a fiú mögötti lépcsőn egy üres szatyor hever, akárcsak a zárójelenetben a zebrán. Az Amerikai szépségben a srác az életet tekinti sodródó nylonzacskónak, itt már maga a fiú a nylonzacskó.
Fel sem merülhet a #metoo mozgalomban megismert valós történetek kapcsán mindig előkerülő kétség: mi is történt valójában. A FOMO nem takargat és nem szépeleg: pontosan látjuk az aktust, így nem marad hely a kételkedésnek. A fiú a nyilvánvalóan öntudatlan lány (László Panna) helyzetével él vissza szexuálisan. A közben félig magához térő lány pedig azt is jelzi – amennyire tudja – hogy az események akarata ellenére történnek.
A maradék játékidőben azt követhetjük nyomon, hogy kúsznak a fiú felé a következmények és hogyan relativizálja maga és a haverjai előtt a történteket.
A néző birtokában van minden szükséges információnak, nem kell nyomok után kutatni, mély pszichológiai összefüggést keresni, hogy választ kapjon a miértre. Gergőnek minden lehetősége meg lett volna rá, hogy másképp döntsön.
Azzal, hogy végre egy elkövető szemszögét is megismerhetjük, felmerülhet a kérdés:
a helyzet pontos megítéléséhez szükséges-e egyáltalán látnunk az áldozatot, a szenvedését? Ismernünk a lány személyiségét vagy gondolatait?
Hiszen ezek semmit nem változtatnak Gergő tettén. Egy kevésbé szimpatikus, – ne adj’Isten – idegesítő lány megerőszakolása sem indokolható. Ahogy az sem enyhít a dolgon, ha józanul esetleg szívesen lefeküdt volna a fiúval. Sőt, az, hogy esetleg tetszett neki a srác csak még szomorúbbá teszi a történteket. Bízott a fiúban, azt hitte vigyáz rá, fontosnak tartja az érzéseit és a biztonságát.
A kölcsönös vonzalom, amelyet a készítők vékonyka mentőövként dobnak a fiúnak csak látszólag az, hiszen, ha valóban érzett volna valamit a lány iránt, nem szolgáltathatta volna ki őt a haverjai játékainak vagy a saját gerjedelmének.
Hartung kiábrándult képet fest a társadalomról is.
A szemmel láthatóan jó körülmények között élő fiú, akinek az apja „valaki”, legfeljebb egy amerikai ösztöndíjat bukik el a történetben. A saját szülei mellett az igazgató is a számára kedvezőbb kifutás – a dolog eltussolása – felé hajlik. Feltehetően a Falka többi tagja is hasonlóan kivételezett helyzetből érkezhet, ez tükröződik a koldusokat aprópénzért megalázó aluljárós jelenetsorban, vagy abban, ahogy gátlástalanul megtámadják a lány barátnőjét, hogy kiszedjék belőle a szükséges infókat. Ezzel szemben a szerény anyagi körülmények között, gimnáziumi tanár apjával kettesben élő lány élete a felvétel miatt még akkor is felfordul, ha a barátai és az apja láthatóan mellette állnak.
A történet szinte párdarabjaként is nézhető Schwechtje Mihály tavalyi mozija, a Remélem legközelebb sikerül meghalnod :) , amiben egy online zaklatás története elsősorban az áldozat szempontjából látható. November közepén pedig a Szép csendben című film, amelyben egy tizennégy éves csellista lány és a hozzá közeledő, középkorú karmester között történtek helyett a környezet reakcióira és felelősségére helyezi a hangsúlyt.
FOMO – Megosztod, és uralkodsz
magyar dráma, 91 perc, 2019
Bemutató dátuma: 2019. október 10.
Forgalmazó: Mozinet