A filmkritikusok B. Nagy László-díját Szilágyi Zsófia filmje az Egy nap nyerte el, a legjobb rendezés díját Kenyeres Bálint kapta a Tegnap című filmért. Sok évtizedes kimagasló művészi munkájáért az Életmű-díjat Ragályi Elemér vette át péntek délután a MÚOSZ székházában.
1962 óta minden évben összeülnek a filmkritikusok, hogy megvitassák az előző év legjobb filmes teljesítményeit, és átadják díjaikat az alkotóknak. A Fidelio is végigkövette az elmúlt év filmes történéseit, a díjazottakkal készült interjúinkból, filmes írásainkból válogatunk.
Szilágyi Zsófia átveszi Báron Györgytől a filmkritikusok B. Nagy László-díját 2019. február 1-jén a MÚOSZ székházában (Fotó/Forrás: Balogh Zoltán / MTI)
A 2018-as év a magyar filmben egyértelműen Szilágyi Zsófia első filmjéről, az Egy napról szólt. A siker Cannes-ban, a világ legrangosabb filmfesztiválján kezdődött, ahol a premier után elnyerte a nemzetközi kritikusok, a FIPRESCI Európai Felfedezés díját, majd több fesztiválsiker következett, köztük fődíj Kairóban, Cork-ban, Sydney-ben, Triesztben, és versenyben volt a legjobb európai film díjáért is. Szilágyi Zsófiával a Cannes-i siker után ültünk le beszélgetni. Interjúnkban elmondta, hogy az ambivalens viszonyok, az elhagyatottság, az idő és a csendben végzett munka érdekelte különösen a film készítése során:
Nagyon foglalkoztatott, hogy mi van a véges idővel, a végtelen idővel, mi van azzal, amikor a monotonitás miatt fel kell adni azt, ami nem tér vissza soha többet. Amikor valaki anyává válik, sok minden mással együtt, azt hiszem, megváltozik számára az idő is. Az, hogy nem lehet mindent egyszerre, hogy az idő nagyon is véges, sokszor ezen a ponton válik egyértelművé.”
jelenet az Egy nap című filmből (Fotó/Forrás: Vertigo Média)
Az Egy nap sikerétől elválaszthatatlan a főszereplő, Szamosi Zsófia alakítása, aki most elnyerte a magyar filmkritikusoktól a legjobb női főszereplőnek járó díjat - csakúgy, mint korábban a kassai Art Filmfesztivál Kék Angyal-díját, a szarajevói és a kairói filmfesztivál legjobb színésznőnek járó díjait.
Az év egyik meglepetés filmje a Tegnap, Kenyeres Bálint első egészestés játékfilmje, amely a legjobb rendezés díját kapta a filmkritikusoktól. Világpremierje a locarnói filmfesztivál versenyprogramjában volt, itthon sajnos csak rövid ideig játszották a mozik, így kevesen látták. Nagy kár érte, mert ez a film nem múlik el nyomtalanul, képsorai vissza-visszatérnek, és sokáig foglalkoztatják a nézőt. Érdemes filmklubokban, filmheteken pótolni az élményt. A főszereplő a világhírű Vlad Ivanov, az operatőr Fillencz Ádám volt.
jelenet a Tegnap című filmből (Fotó/Forrás: Mitte Communications)
A legjobb első film díját a Remélem legközelebb sikerül meghalnod :-) című film kapta a magyar filmkritikusoktól, a rendező Schwechtje Mihály, és szintén az övé a legjobb forgatókönyvért járó díj is. Az online zaklatás témáját feldolgozó tinithriller decemberben elnyerte a tallinni filmfesztivál Just Film nevű, gyerek- és ifjúsági szekciójának fődíját is, rendezővel tavaly ősszel beszélgettünk:
Leginkább az érdekelt a történetben, hogy milyen tinédzsernek lenni ebben a túltechnicizált világban. Miközben digitális bennszülötteknek szokták nevezni őket – mivel már okostelefonok közé születnek –, ijesztő, hogy mennyire el tudnak veszni ebben a világban.”
Schwechtje Mihály szerint nagy adóssága a magyar filmnek, hogy kortárs témával foglalkozzon. „Azt szerettem volna, hogy nyugtalanító érzéssel jöjjön ki a néző, hogy azt érezze, hogy ez egy nagyon kemény és komoly probléma. Ez egy kemény világ, és jelen pillanatban, 2018-ban nincsen megnyugtató megoldás.”
jelenet a Remélem legközelebb sikerül meghalnod :-) című filmből (Fotó/Forrás: Vertigo Media)
Idén, a magyar filmkritikusok Életmű-díját sok évtizedes kimagasló művészi munkájáért Ragályi Elemér vehette át. Pályája során a folyamatos megújulást választó operatőrt 2018-ban mi is beválasztottuk a Kult50 sorozatunkba. Legutóbb Török Ferenc 1945 című filmjének fekete-fehér kompozíciói ragadtak meg minket, de az ő nevéhez fűződnek olyan klasszikussá váló filmek is, mint a Régi idők focija, a Talpuk alatt fütyül a szél vagy a Herkulesfürdői emlék. Xavier Koller svájci rendezővel készített filmjéért, A remény útjáért a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díj sikerében is osztozott, 1991-ben.
Portrénkban írtuk róla, hogy hetven fölött új korszak kezdődött életében, miután Koltai Lajos operatőrként visszavonult, és Szabó István őt kérte fel a 2012-es Az ajtó című film fényképezésére. A 2014-es grúz Kukoricasziget pedig igazi fesztivál kedvenc volt – majd jöttek a filmalapos munkák. Ragályi Elemér 79 évesen is bármikor letesz az asztalra egy olyan filmet, amit a Hollywood Reportertől a Varietyig dicsérnek, de már a család hírnevéért dolgozik fia, Ragályi Márton is, akinek lenyűgöző képeit legutóbb Ridley Scott új sikersorozatában, a Terrorban láthattuk.
Ragályi Elemér
A tavalyi év során mi is felfigyeltünk Zurbó Dorottyára, akivel interjút is készítettünk filmje, a Könnyű leckék kapcsán, amelyet a 2018-as év legjobb dokumentumfilmjének választottak a filmkritikusok. A szomáliai menekült lány, Kafiya életét bemutató alkotás ősszel moziforgalmazásba is került, világpremierje augusztusban a locarnói filmfesztivál Kritikusok Hete szekciójában volt. A film, az Egy naphoz hasonlóan, szintén a Filmalap elsőfilmeseknek szóló Inkubátor Programjában készült. Interjúnkban kíváncsiak voltunk a rendező munkamódszerére és arra is, hogyan közelít szereplőihez.
Általában nagyon sok időt töltök velük, rengeteget beszélgetünk a forgatáson kívül, nagyon sok hétköznapi helyzetben találkozunk, látom, hogy mivel küzdenek, és közben gondolkodom a dramaturgián. Soha nem kreálok helyzeteket, de provokálni szoktam. Például ha tudok egy információról, ami még nem derült ki a filmben, de jó lenne, ha elmondaná a szereplő, akár kamerán kívül is elkezdek beszélgetni róla, picit stimulálva őt, hátha szóba hozza, amikor forgatni kezdünk. A filmkészítés egy önreflexív folyamat is, a szereplők is tudják ezt.”
a Könnyű leckék című film forgatásán (Fotó/Forrás: Zurbó Dorottya)
A díjazottak
A legjobb animációs film díját a Sellők és rinocéroszok című film kapja (rendező: Traub Viktória).
A legjobb kisjátékfilm díját az Ostrom című film kapja (rendező: Kovács István).
A legjobb dokumentumfilm díját a Könnyű leckék című film kapja (rendező: Zurbó Dorottya).
A legjobb női epizódalakítás díját Monori Lili kapja a Rossz versek című filmben nyújtott alakításáért.
A legjobb női főszereplő díját Szamosi Zsófia kapja az Egy nap című filmben nyújtott alakításáért.
A Legjobb férfi epizódalakítás díját Kovács Zsolt kapja a Rossz versek című filmben nyújtott alakításáért.
A legjobb férfi főszereplő díját Hegedűs D. Géza kapja A hentes, a kurva és a félszemű című filmben nyújtott alakításáért.
A legjobb vágás díját Tálas Zsófia kapja a Rossz versek című filmért.
A legjobb látványterv díját Rajk László kapja a Napszállta című filmért.
A legjobb filmzene díját Melis László kapja a Napszállta, A rossz árnyék, És a halottak újra énekelnek című filmekért.
A legjobb forgatókönyv díját Schwechtje Mihály kapja, a Remélem legközelebb sikerül meghalnod :-) című filmért.
A legjobb tévésorozat díját az Aranyélet című sorozat kapja.
A legjobb első film díját a Remélem legközelebb sikerül meghalnod :-) című film kapja (rendező: Schwechtje Mihály).
Operatőri díjat kap Máthé Tibor A hentes, a kurva és a félszemű című film fényképezéséért.
Különdíjat kap a Ruben Brandt, a gyűjtő című film (rendező: Milorad Krstić).
A legjobb rendezés díját Kenyeres Bálint kapja a Tegnap című filmért.
A magyar filmkritikusok Életmű-díját sok évtizedes kimagasló művészi munkájáért Ragályi Elemér kapja.
A Filmkritikusok B. Nagy László Díját az Egy nap című film kapja. (rendező: Szilágyi Zsófia).
hírlevél
