Vizuál

Lehet műalkotás egy hálózat? – Interjú Barabási Albert-Lászlóval

2020.10.09. 14:50
Ajánlom
A hálózatkutatóként és íróként ismert Barabási Albert-László munkájának egy eddig rejtett vetületével találkozhatunk októberben a Ludwig Múzeumban. A kezdetben szobrásznak tanuló Barabási és munkatársai adatokból hoztak létre képeket, sőt, szobrokat.

barabasi_the_art_network-104325.jpg

Barabási Lab (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum/Barabási Lab)

Hogyan lehet egy tudományos labornak kiállítása?

A hálózatkutatással foglalkozó labor 25 éve tartó munkájának eredménye ez a tárlat. Kevésbé köztudott, hogy a két ismert platformon – a szakcikkeken és az ismeretterjesztő anyagokon – kívül nagyon tudatosan építkeztünk abban a tekintetben is, hogyan vizualizáljuk a kutatásainkat, milyen legyen a hálózatok vizuális arca. Most adódott lehetőség először, hogy ezt az anyagot egyben mutassuk be. Akik olvasták a könyveimet, fel fogják ismerni a különböző sztorikat, annyi a különbség, hogy a könyvekben szavakkal írtam le, amit itt vizuálisan ábrázolunk. Egyes darabokat már kiállított a londoni Serpentine Galéria vagy a New York-i dizájnmúzeum, ahol pillanatnyilag is látható egy videónk. Azonban

sosem mutattuk még be a folyamat evolúcióját. Erre először Budapesten lesz lehetőség.

Mennyiben ad többet ez a vizualizált verzió, mint mondjuk a könyvek?

Ez minden! Én vizuális gondolkodó vagyok.

Igazából látom a dolgokat. Számomra mindig az volt a kihívás, hogy ezt a vizuális világot a könyvekben szavakra lebontsam. Valahol ez az alapja a kutatásunknak.

Rengeteget tanulmányoztuk az ábrákat. A hálózatkutatásban, a kapcsolatok esetében mindig egy huzalra gondolunk, pedig valójában a hálózat összességében van a sztori, a tartalom. Ezt nem lehet körülírni szavakkal – azt látni kell! Az itt látható munkák 90 százaléka sosem jelent még meg, bár nem belső használatra készültek. Az anyagoknak nem volt otthonuk, nem kerültek bele a tudományos cikkekbe méretük vagy stílusuk miatt.

BarabasiLab2-161843.jpg

Barabási Lab (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum)

Ha a tudományos cikkekbe nem fértek bele az ábrák, ez azt is jelenti, hogy valahol a tudomány és a művészet közé esnek?

Tudományos közegben készültek, de már 10 éve professzionális dizájnerek is dolgoznak a kutatókkal együtt a laborban. Az sem titok, hogy én valamikor szobrásznak tanultam.

A tartalom a tudományból, a társadalomból meg a technológiából jön – a forma pedig a művészetből.

Hogy a két, sokszor antagonisztikus világ frigyéből mi lesz, azt meg lehet tekinteni majd a kiállításon!

A kiállítás a magyar művészek közötti hálózatokat is bemutatja?

Az egyik termet ennek szenteltünk. Január óta feltérképeztük a magyar művészeti életet, az összes kiállítást, amit az elmúlt 40 évben rendeztek. A Képletben (Barabási könyve – a szerk.) is beszéltem arról, hogy feltérképeztem a nemzetközi múzeumrendszert és ezen belül a művészek mozgását. Ezt megcsináltuk specifikusan Magyarországra is. Az eredmény többek között néhány olyan térkép, amelyen mutatjuk, hogy a magyar művészek és intézmények hogyan kapcsolódnak egymáshoz, hogy néz ki egy magyar művészeti pálya.

További képekért kattints a fotóra!

Mennyire kell felkészültnek lennie a közönségnek? A tudomány vagy a művészet felől könnyebben megközelíthető a kiállítás?

Készman József kurátor és Bognár Csilla designer izgalmasan reprezentálják az anyagot. Lesz segédeszköz: videók, amelyekben megpróbálom elmagyarázni a tartalmat, de a művészeti múzeumokban pont arról van szó, hogy esztétikailag és vizuálisan kel életre az anyag.

A kiállításnak izgalmasnak és értékesnek kell lennie akkor is, ha valaki nem mélyed el a tudományos hátterében.

Nyilván sokkal izgalmasabbá és gazdagabbá válik, ha a látogató rászánja az időt, hogy megnézze és megértse, pontosan mit ábrázol a kép vagy a szobor, és hogyan telítődnek a munkák tartalommal a kontextusból.

barabasi_50_years_of_naturecover_art-104359.jpg

Hlózatok (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum/Barabási Lab)

Annak, aki olvasta a könyveket visszaköszönnek majd ismerős motívumok?

Biztosan. A könyveim lenyomatai a tudományos pályámnak.

Mindig arról írok, amivel éppen szakmailag foglalkozom. A tárlat is ezt csinálja, csak vizuális szemszögből követi végig ugyanazt az útvonalat.

Majdnem minden teremben vissza fog köszönni valami, amit a könyvemben leírtam, kivéve a legfrissebb munkák, például a Coviddal foglalkozók. Ezek még nem íródtak meg.

A könyveinek élvezetes nyelvezete és a szemléletes példák azok számára is közelebb hozzák ezt a világot, akiktől távol áll a tudomány, megriadtak a témától vagy a címtől. A kiállítástól is hasonló hatást várnak?

Igen, de ez nem egy ismeretterjesztő kiállítás, mert akkor a természettudományi múzeumba lenne a helye. A Képlet című könyvem számomra arról szólt, hogyan fordítjuk le egy mindenki számára érthető nyelvre azokat a képleteket, amelyekkel naponta dolgozunk a laborban. Ez egy ismeretterjesztő nyelv. Itt arról szól, hogyan fordítjuk át ezt a tartalmat egy olyan vizuális nyelvre, amelyik méltó módon otthon van a múzeumban. Nem az ismeretterjesztés a cél, hanem hogy idomuljanak abba a környezetbe, amelyben találhatóak.

További képekért kattints a fotóra!

Már a járványhoz kapcsolódó kutatásai is vannak?

Létrehoztunk néhány olyan munkát, amely már a Covidról szól. Például hogyan mozogtak az emberek a járvány alatt, hogy változott meg a mobilitásuk. Az elmúlt 4 hónapban Bostonban egy kutatócsoportot vezettem, amely orvosságot keresett a Covidra. Minden orvosság, amelyik működött meg fog megjelenni üvegkockaként. Próbáltuk azt elérni, hogy a kiállítás ne csak az elmúlt 25 évről szóljon, hanem felzárkózzon a pillanathoz.

A művészetet elemeltnek tartjuk, ahogyan a képleteket is. Ritkán jelenik meg ennyire plasztikusan, hogy mindkettő kézzelfogható és hogy gyakorlati dolgokat lehet vele ábrázolni.

barabasi_success_in_science-104327.jpg

Barabási Lab (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum/Barabási Lab)

Lehet és kell, mert a vizualitás célja nagyrészt a megértés. Az információk több mint kilencven százalékát a szemünkön keresztül szerezzük. Nagyon erős kapcsolat van a vizualitás és az agyunk között. Elkerülhetetlen, hogy képekben gondolkozzunk. Az eredmények értelmezésénél, megértésénél különösen fontos a vizualizáció. Ezeket az ábrákat nem azért készítettük, mert múzeumoknak szántuk, hanem azért, hogy segítsék a komplexitás megértését. Úgy gondolom, hogy az ábrázolás és a vizuális modell alkotás a tudományos munkának a szerves része, csak kevésbé vállalja fel a közösség mint önálló műfajt. Mi igyekeztünk, hogy a vizuális rész önmagában is értéket teremtsen. Nem elég, hogy a szöveggel együtt működjön, önmagában is helyt kell állnia minden munkának. Akkor is, ha a szöveget elveszem.

Ezek a térképek útmutatást is adnak a művészeknek?

A művészek számára izgalmas és bonyolult helyzet lehet. Ugyanis nem mindig akarjuk tudni, hogy hol állunk a művészeti világon belül. Ott vagyunk középen vagy a periférián?

Arra nem adunk választ, hogyan fog valaki a közepére eljutni, de a legtöbb művész tisztában van azzal, mik azok a lépések, amiket meg kell tennie ahhoz, hogy előrejusson a művészeti közegen belül.

Ez a térkép csak megragadja a pillanatot: most hol van. Ha ezt úgy tekinti, mint egy útmutatót, akkor hasznos lehet.

A Képletben azt állítja, a tehetség meghozza a sikert, ha az ember kitartó. Ugyanakkor a művész spontán felfogásával ellentétben áll, hogy létezik valahol egy „sorskönyv”, amiben megnézhetjük, hol leszünk 20 év múlva.

Ez igaz, de pont a művészeti élet az, ahol a legkevésbé mérhető objektíven a tehetség, a teljesítmény, ezért nagyon fontos ezeknek a hálóknak a megértése. Megmutatják, hol lesz egy művész 20 év múlva.

Annak az alkotónak, akiben van ambíció, hogy a közösség aktív szereplője legyen, sokat segíthet.

Azoknak, akik a művészetet intellektuális kalandként élik meg, és akiknek a szereplés nem fontos – és sok művész ebbe a kategóriába esik –, azoknak ez egy idegen világ, amivel nem érdemes foglalkozni. Ezt teljesen meg tudom érteni. Mi is 25 éven keresztül csináltuk ezeket a vizualizációkat anélkül, hogy valaha lett volna rá igényünk, hogy bekerüljenek a művészeti világba. Nagyon megtisztelő, hogy ez most megtörténik, de nem ez volt a cél.

Én nagyon is értem azt, hogy milyen, amikor valaki a fiókjának dolgozik. Megvan annak a szépsége, megvan az izgalma és a tisztasága.

BarabásiLab: Rejtett Mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve 

2020. okt. 10- 2021. jan. 17. - Ludwig Múzeum

 

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Nem a szokásos nemzeti ünnep – Tízezres tömeg ment utcára a független Színművészetiért

Háborút nem vívtak, de seregüket felvonultatták a színművészetisek. Hol klasszik tüntetés, hol ’56-ra emlékező előadás volt az ünnepnapra hirdetett megmozdulás, amin több mint tízezren vehettek részt.
Színház

Hamarosan eldől, hogy ki vezetheti tovább a Pécsi Nemzeti Színházat – íme a pályázatok!

Rázga Miklós igazgatói megbízatása jövő év elején lejár, a meghirdetett igazgatói pozícióra pedig a szeptember 28-i határidőig két egyéni és két páros tervezet érkezett. A szakmai bizottság ezekről a pályázatokról október 21-én döntött, de a pécsi közgyűlés határozata még hátravan. Bemutatjuk a pályázókat.
Vizuál

Hatvan éve eltűnt festményt ismert fel szomszédai nappalijában a Met egyik látogatója

Jacob Lawrence sorozatából öt kép hiányzott, ebből kettőnek, köztük a most előkerült darabnak, csupán a címe volt ismert.
Zenés színház

Eladta alapítója portréját a londoni Királyi Operaház, hogy túlélje a járványt

A képet David Hockney, az egyik legkeresetebb élő művész készítette még a hetvenes években. Értékét az is növeli, hogy Hockney alig fest felkérésre. A portrét követően harminc évig nem vállalt hasonló megbízást.
Klasszikus

A tanár és az előadóművész egyensúlya – interjú Farkas Gáborral

Szeptembertől a Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének vezetője lett, hazaköltözik Tokióból Farkas Gábor zongoraművész. Lehet, hogy észre sem vettük, hogy távol volt: rendszeresen találkoztunk vele a hazai színpadokon. Mert, miként a zongoraművész vallja, koncertezést és tanítást együtt érdemes művelni.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

Mi lapul a gyapotszedők mosolya mögött? – Lakner László festményének titka a Ludwig Múzeum kiállításán

A Ludwig Múzeum gyűjteményének több mint száz művét bemutató Időgép című kiállításon sokféle alkotással találkozhatunk, amelyek között számos festmény is helyet kapott. Lakner László képén mosolygó gyapotszedő munkások láthatók. Vajon mennyire őszinte ez a mosoly, és mi lapul mögötte?
Vizuál díj

Fődíjat kapott Chicagóban Horvát Lili szerelmesfilmje

Horvát Lili Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című szerelmesfilmje kapta az 56. Chicagói Nemzetközi Filmfesztivál New Directors versenyprogramjának Gold Hugó-fődíját.
Vizuál szfe

Vidnyánszky az eszefésekért tüntet drMáriás festményén

Újabb drMáriással gazdagodott a magyar festészet tárháza. A festőművész, aki általában a napilapokban keresi témáit, most Vidnyánszky és a színművészetisek ügyét találta meg.
Vizuál hír

Hatvan éve eltűnt festményt ismert fel szomszédai nappalijában a Met egyik látogatója

Jacob Lawrence sorozatából öt kép hiányzott, ebből kettőnek, köztük a most előkerült darabnak, csupán a címe volt ismert.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Kiviszem a lovam

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Spencer Davisszel való találkozását idézi fel.