Vizuál

Lehet műalkotás egy hálózat? – Interjú Barabási Albert-Lászlóval

2020.10.09. 14:50
Ajánlom
A hálózatkutatóként és íróként ismert Barabási Albert-László munkájának egy eddig rejtett vetületével találkozhatunk októberben a Ludwig Múzeumban. A kezdetben szobrásznak tanuló Barabási és munkatársai adatokból hoztak létre képeket, sőt, szobrokat.

barabasi_the_art_network-104325.jpg

Barabási Lab (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum/Barabási Lab)

Hogyan lehet egy tudományos labornak kiállítása?

A hálózatkutatással foglalkozó labor 25 éve tartó munkájának eredménye ez a tárlat. Kevésbé köztudott, hogy a két ismert platformon – a szakcikkeken és az ismeretterjesztő anyagokon – kívül nagyon tudatosan építkeztünk abban a tekintetben is, hogyan vizualizáljuk a kutatásainkat, milyen legyen a hálózatok vizuális arca. Most adódott lehetőség először, hogy ezt az anyagot egyben mutassuk be. Akik olvasták a könyveimet, fel fogják ismerni a különböző sztorikat, annyi a különbség, hogy a könyvekben szavakkal írtam le, amit itt vizuálisan ábrázolunk. Egyes darabokat már kiállított a londoni Serpentine Galéria vagy a New York-i dizájnmúzeum, ahol pillanatnyilag is látható egy videónk. Azonban

sosem mutattuk még be a folyamat evolúcióját. Erre először Budapesten lesz lehetőség.

Mennyiben ad többet ez a vizualizált verzió, mint mondjuk a könyvek?

Ez minden! Én vizuális gondolkodó vagyok.

Igazából látom a dolgokat. Számomra mindig az volt a kihívás, hogy ezt a vizuális világot a könyvekben szavakra lebontsam. Valahol ez az alapja a kutatásunknak.

Rengeteget tanulmányoztuk az ábrákat. A hálózatkutatásban, a kapcsolatok esetében mindig egy huzalra gondolunk, pedig valójában a hálózat összességében van a sztori, a tartalom. Ezt nem lehet körülírni szavakkal – azt látni kell! Az itt látható munkák 90 százaléka sosem jelent még meg, bár nem belső használatra készültek. Az anyagoknak nem volt otthonuk, nem kerültek bele a tudományos cikkekbe méretük vagy stílusuk miatt.

BarabasiLab2-161843.jpg

Barabási Lab (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum)

Ha a tudományos cikkekbe nem fértek bele az ábrák, ez azt is jelenti, hogy valahol a tudomány és a művészet közé esnek?

Tudományos közegben készültek, de már 10 éve professzionális dizájnerek is dolgoznak a kutatókkal együtt a laborban. Az sem titok, hogy én valamikor szobrásznak tanultam.

A tartalom a tudományból, a társadalomból meg a technológiából jön – a forma pedig a művészetből.

Hogy a két, sokszor antagonisztikus világ frigyéből mi lesz, azt meg lehet tekinteni majd a kiállításon!

A kiállítás a magyar művészek közötti hálózatokat is bemutatja?

Az egyik termet ennek szenteltünk. Január óta feltérképeztük a magyar művészeti életet, az összes kiállítást, amit az elmúlt 40 évben rendeztek. A Képletben (Barabási könyve – a szerk.) is beszéltem arról, hogy feltérképeztem a nemzetközi múzeumrendszert és ezen belül a művészek mozgását. Ezt megcsináltuk specifikusan Magyarországra is. Az eredmény többek között néhány olyan térkép, amelyen mutatjuk, hogy a magyar művészek és intézmények hogyan kapcsolódnak egymáshoz, hogy néz ki egy magyar művészeti pálya.

További képekért kattints a fotóra!

Mennyire kell felkészültnek lennie a közönségnek? A tudomány vagy a művészet felől könnyebben megközelíthető a kiállítás?

Készman József kurátor és Bognár Csilla designer izgalmasan reprezentálják az anyagot. Lesz segédeszköz: videók, amelyekben megpróbálom elmagyarázni a tartalmat, de a művészeti múzeumokban pont arról van szó, hogy esztétikailag és vizuálisan kel életre az anyag.

A kiállításnak izgalmasnak és értékesnek kell lennie akkor is, ha valaki nem mélyed el a tudományos hátterében.

Nyilván sokkal izgalmasabbá és gazdagabbá válik, ha a látogató rászánja az időt, hogy megnézze és megértse, pontosan mit ábrázol a kép vagy a szobor, és hogyan telítődnek a munkák tartalommal a kontextusból.

barabasi_50_years_of_naturecover_art-104359.jpg

Hlózatok (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum/Barabási Lab)

Annak, aki olvasta a könyveket visszaköszönnek majd ismerős motívumok?

Biztosan. A könyveim lenyomatai a tudományos pályámnak.

Mindig arról írok, amivel éppen szakmailag foglalkozom. A tárlat is ezt csinálja, csak vizuális szemszögből követi végig ugyanazt az útvonalat.

Majdnem minden teremben vissza fog köszönni valami, amit a könyvemben leírtam, kivéve a legfrissebb munkák, például a Coviddal foglalkozók. Ezek még nem íródtak meg.

A könyveinek élvezetes nyelvezete és a szemléletes példák azok számára is közelebb hozzák ezt a világot, akiktől távol áll a tudomány, megriadtak a témától vagy a címtől. A kiállítástól is hasonló hatást várnak?

Igen, de ez nem egy ismeretterjesztő kiállítás, mert akkor a természettudományi múzeumba lenne a helye. A Képlet című könyvem számomra arról szólt, hogyan fordítjuk le egy mindenki számára érthető nyelvre azokat a képleteket, amelyekkel naponta dolgozunk a laborban. Ez egy ismeretterjesztő nyelv. Itt arról szól, hogyan fordítjuk át ezt a tartalmat egy olyan vizuális nyelvre, amelyik méltó módon otthon van a múzeumban. Nem az ismeretterjesztés a cél, hanem hogy idomuljanak abba a környezetbe, amelyben találhatóak.

További képekért kattints a fotóra!

Már a járványhoz kapcsolódó kutatásai is vannak?

Létrehoztunk néhány olyan munkát, amely már a Covidról szól. Például hogyan mozogtak az emberek a járvány alatt, hogy változott meg a mobilitásuk. Az elmúlt 4 hónapban Bostonban egy kutatócsoportot vezettem, amely orvosságot keresett a Covidra. Minden orvosság, amelyik működött meg fog megjelenni üvegkockaként. Próbáltuk azt elérni, hogy a kiállítás ne csak az elmúlt 25 évről szóljon, hanem felzárkózzon a pillanathoz.

A művészetet elemeltnek tartjuk, ahogyan a képleteket is. Ritkán jelenik meg ennyire plasztikusan, hogy mindkettő kézzelfogható és hogy gyakorlati dolgokat lehet vele ábrázolni.

barabasi_success_in_science-104327.jpg

Barabási Lab (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum/Barabási Lab)

Lehet és kell, mert a vizualitás célja nagyrészt a megértés. Az információk több mint kilencven százalékát a szemünkön keresztül szerezzük. Nagyon erős kapcsolat van a vizualitás és az agyunk között. Elkerülhetetlen, hogy képekben gondolkozzunk. Az eredmények értelmezésénél, megértésénél különösen fontos a vizualizáció. Ezeket az ábrákat nem azért készítettük, mert múzeumoknak szántuk, hanem azért, hogy segítsék a komplexitás megértését. Úgy gondolom, hogy az ábrázolás és a vizuális modell alkotás a tudományos munkának a szerves része, csak kevésbé vállalja fel a közösség mint önálló műfajt. Mi igyekeztünk, hogy a vizuális rész önmagában is értéket teremtsen. Nem elég, hogy a szöveggel együtt működjön, önmagában is helyt kell állnia minden munkának. Akkor is, ha a szöveget elveszem.

Ezek a térképek útmutatást is adnak a művészeknek?

A művészek számára izgalmas és bonyolult helyzet lehet. Ugyanis nem mindig akarjuk tudni, hogy hol állunk a művészeti világon belül. Ott vagyunk középen vagy a periférián?

Arra nem adunk választ, hogyan fog valaki a közepére eljutni, de a legtöbb művész tisztában van azzal, mik azok a lépések, amiket meg kell tennie ahhoz, hogy előrejusson a művészeti közegen belül.

Ez a térkép csak megragadja a pillanatot: most hol van. Ha ezt úgy tekinti, mint egy útmutatót, akkor hasznos lehet.

A Képletben azt állítja, a tehetség meghozza a sikert, ha az ember kitartó. Ugyanakkor a művész spontán felfogásával ellentétben áll, hogy létezik valahol egy „sorskönyv”, amiben megnézhetjük, hol leszünk 20 év múlva.

Ez igaz, de pont a művészeti élet az, ahol a legkevésbé mérhető objektíven a tehetség, a teljesítmény, ezért nagyon fontos ezeknek a hálóknak a megértése. Megmutatják, hol lesz egy művész 20 év múlva.

Annak az alkotónak, akiben van ambíció, hogy a közösség aktív szereplője legyen, sokat segíthet.

Azoknak, akik a művészetet intellektuális kalandként élik meg, és akiknek a szereplés nem fontos – és sok művész ebbe a kategóriába esik –, azoknak ez egy idegen világ, amivel nem érdemes foglalkozni. Ezt teljesen meg tudom érteni. Mi is 25 éven keresztül csináltuk ezeket a vizualizációkat anélkül, hogy valaha lett volna rá igényünk, hogy bekerüljenek a művészeti világba. Nagyon megtisztelő, hogy ez most megtörténik, de nem ez volt a cél.

Én nagyon is értem azt, hogy milyen, amikor valaki a fiókjának dolgozik. Megvan annak a szépsége, megvan az izgalma és a tisztasága.

BarabásiLab: Rejtett Mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve 

2020. okt. 10- 2021. jan. 17. - Ludwig Múzeum

 

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Itt a bejelentés, amitől minden Mozart-rajongó kibukik

A koronavírus járvány okozta gazdasági nehézségek nem kímélték Ausztria egyik ismert cégét, a Salzburg Schokoladét sem, amely többek között a Mozart-golyókat is gyártja. A grödigi székhelyű vállalat hétfőn jelentett fizetésképtelenséget – írta meg a Napi.hu.
Vizuál

Rekordáron kelhet el Csontváry Titokzatos sziget című festménye

A magyar aukciók történetének legmagasabb kikiáltási áráról, 160 millió forintról indul december 19-én a Virág Judit Galéria karácsonyi árverésén Csontváry Kosztka Tivadar alkotása.
Klasszikus

Közösen megélt pillanatok a Müpa karácsonyi kisfilmjében – VIDEÓ

Idén is ünnepi videóval kedveskedik nézőinek a Müpa, ezzel mondva köszönetet a közönségnek a figyelemért és szeretetért. A kisfilmből kiderül, mennyire fontosak a meghitt pillanatok és közösen megélt élmények.
Színház

Egy hónapra beköltözött a nagymamájához, előadást készített róla – interjú Göndör Lászlóval

Beköltözött a nagymamájához, aki 97 éves. Az unoka 35, és rendszeresen álmodott azzal, hogy lekési kettejük találkozását. Göndör László azt mondja, ritkán elégedett valamivel, de ezzel igen: a Nagymamával álmodtam című, STAFÉTA-pályázatos előadás december 5-én, 6-án, 8-án és a jövő évben is látható a Trafóban.
Színház

Hamletként áll színpadra Vecsei H. Miklós

December 3-án mutatja be a Kolozsvári Állami Magyar Színház Shakespeare egyik legnépszerűbb királydrámáját, a Hamletet, melynek címszerepében Vecsei H. Miklós látható.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál interjú

Képzőművészet a költészet és zene szimbiózisában – Rácz Lili képei a Gólem Központban

„Megkezdem” címmel különleges, összművészeti kiállításmegnyitót tartanak december 11-én 19 órakor, a Gólem Központban. A tárlaton, amit Egri Márta színésznő nyit meg, Rácz Lili munkái láthatók, de az absztrakt festményekhez szervesen kapcsolódnak a társművészetek, a költészet ugyanúgy, mint a zene.
Vizuál ajánló

Belépő a gyűjtők világába - Újra itt a Resident Art Fair

A feltörekvő hazai alkotók mellett világhírű nemzetközi művészek alkotásait kínálja a Resident Art Fair 2021 művészeti vásár, amely idén új helyszínen, a nagy múltú Budapest Art Factory-ben fogadja a látogatókat. 
Vizuál design

Jó ötletek a karácsonyi ajándékokhoz a legújabb a Budapest Design Map kalauzolásában

Több mint százkilencven budapesti designhelyszín szerepel az online és nyomtatott formában is elérhető térképen. A szerkesztők arra ösztönöznek, hogy ezúttal legyenek kiváló minőségű, hazai tervezők által készített ajándékok is a fa alatt, így támogatva a magyar cégeket.
Vizuál hír

Ők a legtehetségesebb fiatal művészek – Kiosztották az Esterházy Art Award 2021 díjait

Rózsa Luca Sára, Tranker Kata és Ulbert Ádám az Esterházy Art Award 2021 díjazottjai. Az Esterházy Privatstiftung által alapított díjat neves szakmai zsűri ítéli oda kétévente, az elismeréshez kapcsolódó kiállítás a fiatal magyar művészvilág legmértékadóbb áttekintésének minősül.
Vizuál hír

Rekordáron kelhet el Csontváry Titokzatos sziget című festménye

A magyar aukciók történetének legmagasabb kikiáltási áráról, 160 millió forintról indul december 19-én a Virág Judit Galéria karácsonyi árverésén Csontváry Kosztka Tivadar alkotása.