Vizuál

Lehet műalkotás egy hálózat? – Interjú Barabási Albert-Lászlóval

2020.10.09. 14:50
Ajánlom
A hálózatkutatóként és íróként ismert Barabási Albert-László munkájának egy eddig rejtett vetületével találkozhatunk októberben a Ludwig Múzeumban. A kezdetben szobrásznak tanuló Barabási és munkatársai adatokból hoztak létre képeket, sőt, szobrokat.

barabasi_the_art_network-104325.jpg

Barabási Lab (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum/Barabási Lab)

Hogyan lehet egy tudományos labornak kiállítása?

A hálózatkutatással foglalkozó labor 25 éve tartó munkájának eredménye ez a tárlat. Kevésbé köztudott, hogy a két ismert platformon – a szakcikkeken és az ismeretterjesztő anyagokon – kívül nagyon tudatosan építkeztünk abban a tekintetben is, hogyan vizualizáljuk a kutatásainkat, milyen legyen a hálózatok vizuális arca. Most adódott lehetőség először, hogy ezt az anyagot egyben mutassuk be. Akik olvasták a könyveimet, fel fogják ismerni a különböző sztorikat, annyi a különbség, hogy a könyvekben szavakkal írtam le, amit itt vizuálisan ábrázolunk. Egyes darabokat már kiállított a londoni Serpentine Galéria vagy a New York-i dizájnmúzeum, ahol pillanatnyilag is látható egy videónk. Azonban

sosem mutattuk még be a folyamat evolúcióját. Erre először Budapesten lesz lehetőség.

Mennyiben ad többet ez a vizualizált verzió, mint mondjuk a könyvek?

Ez minden! Én vizuális gondolkodó vagyok.

Igazából látom a dolgokat. Számomra mindig az volt a kihívás, hogy ezt a vizuális világot a könyvekben szavakra lebontsam. Valahol ez az alapja a kutatásunknak.

Rengeteget tanulmányoztuk az ábrákat. A hálózatkutatásban, a kapcsolatok esetében mindig egy huzalra gondolunk, pedig valójában a hálózat összességében van a sztori, a tartalom. Ezt nem lehet körülírni szavakkal – azt látni kell! Az itt látható munkák 90 százaléka sosem jelent még meg, bár nem belső használatra készültek. Az anyagoknak nem volt otthonuk, nem kerültek bele a tudományos cikkekbe méretük vagy stílusuk miatt.

BarabasiLab2-161843.jpg

Barabási Lab (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum)

Ha a tudományos cikkekbe nem fértek bele az ábrák, ez azt is jelenti, hogy valahol a tudomány és a művészet közé esnek?

Tudományos közegben készültek, de már 10 éve professzionális dizájnerek is dolgoznak a kutatókkal együtt a laborban. Az sem titok, hogy én valamikor szobrásznak tanultam.

A tartalom a tudományból, a társadalomból meg a technológiából jön – a forma pedig a művészetből.

Hogy a két, sokszor antagonisztikus világ frigyéből mi lesz, azt meg lehet tekinteni majd a kiállításon!

A kiállítás a magyar művészek közötti hálózatokat is bemutatja?

Az egyik termet ennek szenteltünk. Január óta feltérképeztük a magyar művészeti életet, az összes kiállítást, amit az elmúlt 40 évben rendeztek. A Képletben (Barabási könyve – a szerk.) is beszéltem arról, hogy feltérképeztem a nemzetközi múzeumrendszert és ezen belül a művészek mozgását. Ezt megcsináltuk specifikusan Magyarországra is. Az eredmény többek között néhány olyan térkép, amelyen mutatjuk, hogy a magyar művészek és intézmények hogyan kapcsolódnak egymáshoz, hogy néz ki egy magyar művészeti pálya.

További képekért kattints a fotóra!

Mennyire kell felkészültnek lennie a közönségnek? A tudomány vagy a művészet felől könnyebben megközelíthető a kiállítás?

Készman József kurátor és Bognár Csilla designer izgalmasan reprezentálják az anyagot. Lesz segédeszköz: videók, amelyekben megpróbálom elmagyarázni a tartalmat, de a művészeti múzeumokban pont arról van szó, hogy esztétikailag és vizuálisan kel életre az anyag.

A kiállításnak izgalmasnak és értékesnek kell lennie akkor is, ha valaki nem mélyed el a tudományos hátterében.

Nyilván sokkal izgalmasabbá és gazdagabbá válik, ha a látogató rászánja az időt, hogy megnézze és megértse, pontosan mit ábrázol a kép vagy a szobor, és hogyan telítődnek a munkák tartalommal a kontextusból.

barabasi_50_years_of_naturecover_art-104359.jpg

Hlózatok (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum/Barabási Lab)

Annak, aki olvasta a könyveket visszaköszönnek majd ismerős motívumok?

Biztosan. A könyveim lenyomatai a tudományos pályámnak.

Mindig arról írok, amivel éppen szakmailag foglalkozom. A tárlat is ezt csinálja, csak vizuális szemszögből követi végig ugyanazt az útvonalat.

Majdnem minden teremben vissza fog köszönni valami, amit a könyvemben leírtam, kivéve a legfrissebb munkák, például a Coviddal foglalkozók. Ezek még nem íródtak meg.

A könyveinek élvezetes nyelvezete és a szemléletes példák azok számára is közelebb hozzák ezt a világot, akiktől távol áll a tudomány, megriadtak a témától vagy a címtől. A kiállítástól is hasonló hatást várnak?

Igen, de ez nem egy ismeretterjesztő kiállítás, mert akkor a természettudományi múzeumba lenne a helye. A Képlet című könyvem számomra arról szólt, hogyan fordítjuk le egy mindenki számára érthető nyelvre azokat a képleteket, amelyekkel naponta dolgozunk a laborban. Ez egy ismeretterjesztő nyelv. Itt arról szól, hogyan fordítjuk át ezt a tartalmat egy olyan vizuális nyelvre, amelyik méltó módon otthon van a múzeumban. Nem az ismeretterjesztés a cél, hanem hogy idomuljanak abba a környezetbe, amelyben találhatóak.

További képekért kattints a fotóra!

Már a járványhoz kapcsolódó kutatásai is vannak?

Létrehoztunk néhány olyan munkát, amely már a Covidról szól. Például hogyan mozogtak az emberek a járvány alatt, hogy változott meg a mobilitásuk. Az elmúlt 4 hónapban Bostonban egy kutatócsoportot vezettem, amely orvosságot keresett a Covidra. Minden orvosság, amelyik működött meg fog megjelenni üvegkockaként. Próbáltuk azt elérni, hogy a kiállítás ne csak az elmúlt 25 évről szóljon, hanem felzárkózzon a pillanathoz.

A művészetet elemeltnek tartjuk, ahogyan a képleteket is. Ritkán jelenik meg ennyire plasztikusan, hogy mindkettő kézzelfogható és hogy gyakorlati dolgokat lehet vele ábrázolni.

barabasi_success_in_science-104327.jpg

Barabási Lab (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum/Barabási Lab)

Lehet és kell, mert a vizualitás célja nagyrészt a megértés. Az információk több mint kilencven százalékát a szemünkön keresztül szerezzük. Nagyon erős kapcsolat van a vizualitás és az agyunk között. Elkerülhetetlen, hogy képekben gondolkozzunk. Az eredmények értelmezésénél, megértésénél különösen fontos a vizualizáció. Ezeket az ábrákat nem azért készítettük, mert múzeumoknak szántuk, hanem azért, hogy segítsék a komplexitás megértését. Úgy gondolom, hogy az ábrázolás és a vizuális modell alkotás a tudományos munkának a szerves része, csak kevésbé vállalja fel a közösség mint önálló műfajt. Mi igyekeztünk, hogy a vizuális rész önmagában is értéket teremtsen. Nem elég, hogy a szöveggel együtt működjön, önmagában is helyt kell állnia minden munkának. Akkor is, ha a szöveget elveszem.

Ezek a térképek útmutatást is adnak a művészeknek?

A művészek számára izgalmas és bonyolult helyzet lehet. Ugyanis nem mindig akarjuk tudni, hogy hol állunk a művészeti világon belül. Ott vagyunk középen vagy a periférián?

Arra nem adunk választ, hogyan fog valaki a közepére eljutni, de a legtöbb művész tisztában van azzal, mik azok a lépések, amiket meg kell tennie ahhoz, hogy előrejusson a művészeti közegen belül.

Ez a térkép csak megragadja a pillanatot: most hol van. Ha ezt úgy tekinti, mint egy útmutatót, akkor hasznos lehet.

A Képletben azt állítja, a tehetség meghozza a sikert, ha az ember kitartó. Ugyanakkor a művész spontán felfogásával ellentétben áll, hogy létezik valahol egy „sorskönyv”, amiben megnézhetjük, hol leszünk 20 év múlva.

Ez igaz, de pont a művészeti élet az, ahol a legkevésbé mérhető objektíven a tehetség, a teljesítmény, ezért nagyon fontos ezeknek a hálóknak a megértése. Megmutatják, hol lesz egy művész 20 év múlva.

Annak az alkotónak, akiben van ambíció, hogy a közösség aktív szereplője legyen, sokat segíthet.

Azoknak, akik a művészetet intellektuális kalandként élik meg, és akiknek a szereplés nem fontos – és sok művész ebbe a kategóriába esik –, azoknak ez egy idegen világ, amivel nem érdemes foglalkozni. Ezt teljesen meg tudom érteni. Mi is 25 éven keresztül csináltuk ezeket a vizualizációkat anélkül, hogy valaha lett volna rá igényünk, hogy bekerüljenek a művészeti világba. Nagyon megtisztelő, hogy ez most megtörténik, de nem ez volt a cél.

Én nagyon is értem azt, hogy milyen, amikor valaki a fiókjának dolgozik. Megvan annak a szépsége, megvan az izgalma és a tisztasága.

BarabásiLab: Rejtett Mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve 

2020. okt. 10- 2021. jan. 17. - Ludwig Múzeum

 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Sörösüvegekből zenét csiholni – interjú Balogh Máté zeneszerzővel

A Renewable Music – V4 Composers for Sustainability elnevezésű projekt a fenntarthatóság témájában ösztönzi párbeszédre és cselekvésre a nemzetközi klasszikus zenei közösséget. A kezdeményezésben részt vevő egyik zeneszerzővel, Balogh Mátéval beszélgettünk.
Színház

Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó a Centrál Színházban tér vissza a színpadra

A Nemzeti Színházban tavaly súlyos balesetet szenvedett színművészek apa-lánya párost alakítanak a Centrál Színház következő évadában. A Puskás Tamás rendezte előadás egy híres film adaptációja lesz. 
Klasszikus

Neves régizenei együttessel készített lemezt Daragó Zoltán

A fiatal kontratenor Bach-áriákat felvonultató lemeze Christophe Rousset vezényletével és a Les Talens Lyriques közreműködésével szeptemberben jelenik meg az Aparté Kiadónál.
Könyv

Pernye és fű – ősszel érkezik Závada Pál új regénye

Október 8-án a Magvető Kiadó gondozásában jelenik meg a Kossuth-díjas író legújabb regénye, amelynek története és karakterei ugyan fiktívek, ám a benne szereplő interjúk valóságosak – azokat Sipos András rendezővel készítették Statárium című, 1989-es filmjükhöz.
Színház

Elhunyt Szatmári Liza

Az Aase- és Gobbi Hilda-díjas színésznő július 20-án, életének 97. évében hunyt el. Szatmári Liza hetvenhárom éve volt a Vígszínház tagja, halálhírét a társulat közölte.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Velencében is zsűrizni fog Reisz Gábor

A Karlovy Vary-i után augusztus végén a rangos velencei filmfesztiválon is zsűritag lesz a magyar filmrendező, ráadásul abban a szekcióban, amelynek tavaly a fődíját hódította el Magyarázat mindenre című alkotásával.
Vizuál kritika

Pixelekbe zárt generáció

Jane Schoenbrun szemkápráztató vizualitással, egy egészen különleges, mégis átélhető allegórián keresztül képes beszélni az identitáskeresés és a média viszonyáról. I Saw the TV Glow kritika.
Vizuál ajánló

Tengerparti hangulat a Várkert Bazárban

A kötetlen nyáridő hangulatát és a vízpartok harmóniáját mutatja be festészeti remekművek segítségével a Várkapitányság és a Magyar Nemzeti Galéria közös, Nyár a parton – Folyók, tavak, tengerek magyar ecsettel című szabadtéri kiállítása.
Vizuál ajánló

A közelmúlt legjobb francia filmjeit vetítik a Tabánban

Franciadrazsé címmel egyhetes vetítéssorozatot tartanak a budapesti művészmoziban, ahol az elmúlt időszakban bemutatott alkotásokat, köztük vígjátékokat, romantikus történeteket és feszült thrillereket is láthat a közönség.
Vizuál hír

Falfestmény őrzi majd a II. kerületben Szenes Hanna emlékét

Új, ezúttal történelmi témájú akcióval jelentkezik a Színes Város Csoport. A tűzfalfestmény megalkotásával Szenes Hanna, a mártírhalált halt költő és ejtőernyős előtt tisztelegnek.