Vizuál

Lehull a vörös csillag a Vincés nővérek rendházáról

Soha nem látott felvételek az 1956-os forradalom napjaiból
2019.07.11. 12:45
Ajánlom
A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársai egy toronyért vetélkedő vörös csillag, zászló és kereszt harcát mutatják meg az eheti felvételeken.


011-113919.jpg

Férfiak szerelik le a vörös csillagot a Ménesi út 27. szám alatti Vincés Rendház/Katonai Kollégium tornyáról. Budapest, 1956. október vége. KL felvétele (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Az 1956-os forradalom képi emlékeinek egyik legfontosabb témája a kommunista uralom szimbólumainak elpusztítása. A budapesti Felvonulási téren álló hatalmas Sztálin szobor ledöntéséről a Magyar Távirati Iroda fotósai, a szobor feldarabolásáról számos hivatásos fényképész és magánszemély készített felvételeket. Sok képen láthatunk olyan zászlót, amelyből a forradalom támogatói kivágták a „Rákosi-címert”, és tanulmányozhatjuk például a Kálvin téri tűzfal vörös csillagának leszerelési folyamatát, a Szabadság téri, Szent Gellért téri szovjet emlékművek vörös csillagainak eltávolítását. 

2019-ben a Nemzeti Kulturális Alap támogatásának köszönhetően egy olyan fényképhagyatékkal gyarapodott a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára, amely 181 darab 1956-os felvételt is tartalmaz. A fényképek egy részét Muzsnay Géza (1931-2017), a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár telefontechnikai egységének tervezőmérnöke készítette, de hagyatékában ma már nem azonosítható személyek által készített felvételek is vannak.

Az ő személyüket egy gondos és titoktartó kéz (Muzsnay?) csak egy monogrammal jelölte a papírképek hátoldalán.

Az itt bemutatott négy felvételt „KL” készítette, és az 1956-os jelképrombolások dokumentációjában azért különlegesek, mert a vörös csillagot egy katolikus intézmény, a Páli Szent Vince Szeretet Leányainak Társulata központi házának tornyáról távolították el.

041-113949.jpg

Teherautó húzza maga után a Ménesi út 27. szám alatti Vincés Rendház/Katonai Kollégium tornyáról leszedett vörös csillagot. Budapest, 1956. október vége. KL felvétele (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Az épület Hofhauser Antal tervei alapján 1909-ben készült el a Ménesi (akkor még Nagyboldogasszony) út 27. szám alatt, a rendház toronycsúcsdísze egy kereszt volt. A Vincés nővérek a második világháború alatt lengyel menekülteket és zsidó gyerekeket bújtattak – ezt a történetet mutatja be az Őrangyalház című dokumentumfilm, és a 2015-ben Kismama sárga csillaggal címmel kiadott napló írója, Dévényi Sándorné is itt húzódott meg rövid időre az üldözés elől néhány hónapos csecsemőjével. 1950-ben a kommunista állam megvonta a szerzetesrendek működési engedélyét, a Vincés nővérek rendházát a Honvéd Kollégium és a Műszaki Egyetem Hadmérnöki Karának egyetemista hallgatói kapták meg. Ekkor kerülhetett a torony csúcsára a vörös csillag. 1956. október 1-én az épületet a Városparancsnokságnak adták át, a hallgatókat máshol helyezték el.

A torony tetején zajló jelképharcban a kereszt és a vörös csillag után 1956. október végén megjelent a nemzeti színű zászló. Sorsa megegyezett a Szabadság téri szovjet emlékműre felhelyezett zászlóéval: a forradalom leverése után újra a kommunista uralom szimbóluma került a csúcsra. 1957-ben a Karikás Frigyes Katonai Kollégiumot helyezték el a Ménesi úti épületben. A rendszerváltoztatás után a Vincések visszakapták az épületet, három évig itt működött a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, ma idősotthont igazgatnak a nővérek. Napjainkban újra kereszt áll a rendház tornyán.

További fotókért kattintson a képre

 

A Magyar Nemzeti Múzeum online adatbázisában nagyjából 1500 darab, az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó felvétel tanulmányozható, és a Muzsnay hagyatékban fennmaradt felvételek is egyre gyarapodó számban érhetőek el a honlapon.

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

Hogyan, milyen elvek szerint épül fel, majd gyarapodik egy történeti fényképgyűjtemény? Mit jelent, hogy az analóg fényképek nemcsak képi tartalmak hordozói, hanem tárgyak is? Mire tanít egy fotóarchívum testközelből? A fénykép vajon elválasztható-e a tértől, időtől és attól a társadalmi környezettől, amelyben keletkezett, vagy kimondhatjuk: a fényképek története egyúttal használatuk története? Milyen forrásokkal dolgozunk? Mihez kezd – és mihez kezdhet még – egy történész a fényképekkel?

Sorozatunk írásaiban a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusai – többek közt – e kérdésekre keresik a választ egy-egy konkrét példán keresztül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint százesztendős múltra tekint vissza. Munkatársai gyűjtik, rendszerezik, és feldolgozzák a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett a tár fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős. Jelenleg összesen több mint 1 millió felvételt őriz, ebből több mint 200 ezret egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben. A gyűjtemény műtárgynak számító fényképei kutathatók és a folyamatos digitalizálásának hála, egyre több kép érhető el a Nemzeti Múzeum online adatbázisában.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legnépszerűbb

Zenés színház

KVÍZ: Felismered a musicaleket az első mondatuk alapján?

Talán nem is gondolnánk, hogy az első jelenet mennyire meghatározhatja egy darab egészét: megadja a hangulatát, előrevetíti a cselekményt, még talán a végkifejletre is utal.
Zenés színház

Új Örökös Tagokat avattak a Budapesti Operettszínházban

Négy új tagot választott Örökös Tagjai közé a Budapesti Operettszínház január 22-én, a Magyar Kultúra Napján. Az ünnepségen, amely ezúttal a járványügyi szabályok betartásával, szűk körben zajlott, Kiss-B. Atilla, a színház főigazgatója méltatta a kitüntetetteket.
Klasszikus

Vajda Gergely a francia Ars Nova újzenei együttes rezidens művésze lett

Évente három-négy alkalommal vezényli majd az együttest, első közös koncertjükön pedig Kurtág György-művek hangzanak el.
Színház

Íme az adakozók névsora, akik Gergye Krisztián-festménnyel gazdagodtak

10 független színházi dolgozót segít Gergye Krisztián nagyköveti kampánya.
Plusz

Átadták a Petőfi Zenei Díjakat

Ötödik alkalommal adták át Magyarország egyik legrangosabb könnyűzenei díját, a Petőfi Zenei Díjat. A jeles eseményen, melyen az év zenekara mellett kitüntették a legjobb férfi, illetve női előadót is, a Bagossy Brothers Company triplázott: három kategóriában is átvehették a Petőfi Sándort formázó szobrot.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Politikailag független társaságot alapított 42 magyar operatőr

Megalakult a Magyar Filmoperatőrök Egyesülete, amely a a magyar filmművészet legkiemelkedőbb operatőreit hivatott magába tömöríteni. Tiszteletbeli elnöke Ragályi Elemér, elnöke Szabó Gábor lett.
Vizuál ajánló

Művészlét kurzus, avagy hogyan kezdjünk neki képzőművészeti karrierünk építésének?

Ma már (vagy talán mindig is így volt) kevés pusztán a tehetség, ha a művész nem tesz valamit az ismertség eléréséért akkor kevés az esélye, hogy „befusson”. Kérdés, hogy hogyan tudná ezt megmutatni, eljuttatni a közönséghez, vásárlókhoz, gyűjtőkhöz?
Vizuál gyász

Elhunyt Walter Bernstein, A hét mesterlövész forgatókönyvírója

101 éves korában meghalt Walter Bernstein amerikai forgatókönyvíró, aki olyan filmeken dolgozott, mint a Viszontlátásra a pokolban vagy A hét mesterlövész – közölte Twitteren Howard Rodman, az amerikai forgatókönyvírók céhének (WGA) egykori elnöke.
Vizuál ajánló

Lidérc úr és a lelki karantén: Díjnyertes rövidfilmek online

Idén januárban a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál exkluzív online premierekkel lepi meg a rövidfilmek szerelmeseit. A limitált ideig látható válogatásban 4 magyar és 5 nemzetközi, díjnyertes alkotás látható a fesztivál Facebook-oldalán.
Vizuál Film

A bárányok hallgatnak – 6 érdekesség a 30 éves film kapcsán

Tényleg sosem pislog Hannibal Lecter? És miért jut eszembe a molylepkéről Salvador Dalí? Összeszedtünk néhány érdekes tényt a film kapcsán, amely nyomán a világ megismerte az egyik leghíresebb fiktív emberevőt, Hannibal Lectert.