Vizuál

Lélegzetelállító felvételeken elevenedik meg az eltűnt Budapest

2021.12.09. 13:30
Ajánlom
Az Animatiqua legfrissebb filmjében Budapest eltűnt épületeire, és kicsit magunkra is ismerhetünk. A digitális animációval foglalkozó kreatív csapat lenyűgöző virtuozitással kelti életre a főváros elpusztult épületeit, köztük sok olyat, amelyek a mai napig hatással vannak a város életére.

Az új Animatiqua-filmben komputerizált illusztráció és 3D technika segítségével kel életre az ismeretlen-ismerős, rég elveszett Budapest. Csodaszép paloták villannak fel, köztük a Haas és a Lloyd, vagy éppen a Tüköry, láthatjuk a Dunakorzó egykori nagyszállóit, a Hungáriát és a Bristolt, rácsodálkozhatunk a régi Erzsébet hídra, a Nemzeti Színházra, a Dísz téren lebombázott Honvéd Főparancsnokságra, és még hosszan sorolhatnánk a fővárost egykor díszítő szökőkutakat, fürdőket, középületeket. 

Az Animatiqua csapata a múlt fotográfiai emlékei, és az azokon látható helyek és emberek iránt fejezi ki tiszteletét: élettel tölti meg a képeket, és többdimenziós mozgóképes jeleneteket formál belőlük.

Küldetésünk az épített örökség megmentése, legalábbis a mi eszközeinkkel, a virtuális térben” 

- mondja Kondacs András, az Animatiqua alapító-cégvezetője. Az eredmény lélegzetelállító: olyan fotók elevenednek így meg nagy felbontásban, amelyek a fényképen is alig kivehetők. „Az első két filmünkre érkezett reakciók hamar előrevetítették, hogy el kell, készítsünk egy harmadikat is. Ebbe belevettük friss ötleteinket, és a technológia nyújtotta legújabb lehetőségeket.”

Nagy keletje van manapság a múlt századok fekete-fehér fényképeinek. A Fortepan gyűjteménynek sokan csodájára járnak, hiszen az egykoron megörökített hétköznapi pillanatoknak ötven, vagy akár száz év távlatából már különös jelentősége lehet. „Mindig örömömet leltem a Fortepan kincsesbányájában fellelhető régi fotók nézegetésében, sokat segített nekem a Brúnó Budapesten sorozatom készítésekor” – meséli Bartos Erika író, illusztrátor.

Az Animatiqua filmje életre kelti ezeket az ódon képeket, visszarepíti a nézőt a múlt század elejére.”

A film elkészítése körülbelül 600 munkaórát vett igénybe, és mintegy 30 képet dolgoztak fel. Ahol rendelkezésre állt több szögből is felvétel egy épületről, ott segítségül hívták a 3D technológiát.

A fák, emberek vagy járművek által kitakart részeket vagy más forrásból pótolták, vagy újra alkották, az ismétlődő mintákra hagyatkozva. A térhatást mozgóképes elemek bevonásával erősítették.

„Nagyon élveztem az igényes, finom művészi megoldásokat, a megmozduló apró elemeket: a hömpölygő Dunát, csobogó szökőkutat, elillanó buborékokat, felszálló pipafüstöt, a gördülő villamost az egykori Erzsébet hídon, a Tabán csordogáló Ördögárok patakját” – lelkendezik Bartos Erika. A néző figyelme a digitálisan manipulált fókusz irányítása alatt önkéntelenül is vándorol az egyes épületrészletek, és a képeken látható ismeretlen és ismert emberek – például Ybl Miklós és építésztársai – között. Az alkotók szándékai szerint hamarosan kiterjesztik figyelmüket vidéki nagyvárosok eltűnt épületeire is, mielőtt feledésbe merülnének.

A filmben kizárólag olyan épületek kelnek életre, amik vagy a II. világháborúban, vagy 1956-os szabadságharc során sérültek meg, majd bontották el őket.

„Európa több nagyvárosában – mint Prága, Bécs vagy München – a késői 19. század és a századforduló építészeti minőségei hasonlóak, mint amiket ezen a filmen is láthatunk, de Budapesten sok tűnt el ezekből: részben a háború pusztításai miatt, részben pedig a ’45 utáni „szovjetizációval” összefüggő politikai koncepciók áldozataként” – magyarázza Sólymos Sándor, a Magyar Képzőművészeti Egyetem egykori rektorhelyettese, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem jelenlegi szaktörténésze. „Ennek legismertebb és talán legfájóbb példája a régi Nemzeti Színház épülete, aminek a helyén ma is egy idétlen tér van csak, aminek kialakítását annak idején a metróépítéssel magyarázták. A szovjet rezsimnek az útjában volt a nemzet színháza és az a tradíció, amit megtestesített.”

Tökkelütött volt, aki azt a kiváló épületet bontásra ítélte!” 

- törnek elő az érzelmek Csernus Mariann színésznőből, akinek még volt alkalma abban az épületben is játszani.  Az 1965-ben felrobbantott Nemzeti Színház társulatába 1948-ban Major Tamás vette fel a ma is aktív, 93 éves színésznőt. Csernus Mariann emlékei szerint ő és művésztársai is csodájára jártak az épületnek, hiszen nem csak kívülről volt ízléses, de akusztikailag és a színpadtechnikát tekintve is méltó volt funkciójához. „Lerombolták, hogy a Corvin áruházat nézzük helyette. A szív szakadt meg” – emlékszik vissza a Kossuth- és Jászai Mari-díjas művésznő.

 

 

Fejléckép: a régi Nemzeti Színház / fotó: Animatiqua

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

Online nézhető az utóbbi évek egyik legszebb hazai természetfilmje

Tavaly került a mozikba Fehér Zoltán hazánk vadvizeit bemutató filmje, a Vad víz – Aqua Hungarica melyet most már otthonról is megtekinthet a közönség.
Könyv

Vámos Miklós: Zenére legalább annyira szükségünk van, mint tejre és kenyérre

Vámos Miklós ismét megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal Kollár-Klemencz László a Magvetőnél megjelent Öreg Banda című, legújabb családregényét ajánlja olvasóink figyelmébe.
Klasszikus

Új vezetőt kapott a Fesztivál Akadémia Budapest

Dr. Egri Gábor kulturális menedzser lett a Fesztivál Akadémia Budapest új igazgatója. A szakember korábban a Müpa értékesítési és marketingigazgatójaként, valamint több hazai és nemzetközi intézmény és projekt vezetőjeként és tanácsadójaként vált ismertté.
Könyv

Elhunyt Fenákel Judit író, újságíró

Január 13-án, 85 éves korában elhunyt Fenákel Judit, számos regény és novelláskötet szerzője, a Szépírók Társaságának tagja – tette közzé a Múlt és Jövő folyóirat.
Plusz

Újcirkusz-előadás és Bartók arab népdalgyűjtései a Bartók Tavasz programján

Új fellépőket jelentettek be az idei Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek programjából, a fesztiválhoz új helyszínként a Magyar Zene Háza is csatlakozik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál gyász

Elhunyt Ricardo Bofill spanyol sztárépítész

A posztmodern mesterének tartott sztárépítészt 82 éves korában, pénteken, Barcelonában érte a halál.
Vizuál videó

Online nézhető az utóbbi évek egyik legszebb hazai természetfilmje

Tavaly került a mozikba Fehér Zoltán hazánk vadvizeit bemutató filmje, a Vad víz – Aqua Hungarica melyet most már otthonról is megtekinthet a közönség.
Vizuál hír

Még mindig kevés a nő a filmes szakemberek között

A filmrendezők kevesebb mint negyede nő az európai filmgyártásban - mutatott rá legújabb jelentésében az Európai Audiovizuális Megfigyelőközpont. A filmes szakemberek körében a legkevesebb nő éppen a zeneszerzők között található.
Vizuál hír

François Ozon új filmjével nyit a Berlinale

Élőben, de szigorú biztonsági megszorításokkal rendezik meg az idei Berlinalét. A nemzetközi filmfesztivál szakmai programja 6 napra rövidül, a mozikban felére csökkentik a nézőszámot, a vörös szőnyeges bevonulásokon csak a sajtó munkatársai vehetnek majd részt.
Vizuál interjú

Esterházy Marcell: Pál bácsi egyszerre volt közeli rokon és valóságos herceg

Az utolsó Esterházy herceg, Esterházy V. Pál életét és mecénási tevékenységét dolgozza fel Esterházy Marcell videókollázsa, az E. Pál rövid története.  Az Esterházy Art Award – Young Scene Hungary – Short List 2021 kiállításon látható munkájáról kérdeztük az alkotót.