Vizuál

Leonardo egyetlen fennmaradt szobrát azonosíthatták Londonban

2019.02.09. 12:05
Ajánlom
Az itáliai mesternek tulajdonítja egy olasz művészettörténész a londoni Viktória és Albert Múzeumban lévő alkotást, amelyet eddig Antinio Rossellino alkotásának tartottak.
CVictoriaandAlbertMuseumLondon2-120219.jpg

A 'The Virgin with the Laughing Child' című, Leonardo da Vincinek tulajdonított szobor (Fotó/Forrás: © Victoria and Albert Museum, London)

A The Virgin with the Laughing Child című, Szűz Máriát a nevető gyermekével ábrázoló terrakotta szobrot jövő hónapban fogják kiállítani Firenzében azon a retrospektív kiállításon, amelyet a Strozzi-palotában rendeznek Leonardo mesterének, Andrea del Verrocchio (1435-88) firenzei reneszánsz művésznek szentelve – adta hírül a The Art Newspaper művészeti hírportál.

A kiállítás kurátora, Francesco Caglioti a La Repubblica című olasz napilapnak elmondta:

Mintegy ezer olyan részlet van, amely eloszlat minden kétséget, hogy Leonardónak tulajdonítsuk a szobrot.

Összevetve a szobor jellegzetes vonásait Leonardo 1503-ban készült Szent Anna című festményének jellemzőivel, Cogliati felhívta a figyelmet arra, hogy a mosoly mindkét műalkotáson hasonló. Hozzátette, hogy kulcsfontosságú tényező Leonardo technikája a szövetanyagok megfestésére. „Nézzük meg a Madonna öltözeteit és a Leonardo által 1472-75 között festett Annunciation (Angyali üdvözlet) című festmény vörös köpenyét. Ugyanaz a technika az anyagok redőzését illetően” – fejtegette.

Ha feltevése igaz, ez az egyetlen szobor, amely fennmaradt a reneszánsz mestertől.

CVictoriaandAlbertMuseumLondon-120219.jpg

A 'The Virgin with the Laughing Child' című, Leonardo da Vincinek tulajdonított szobor részlete (Fotó/Forrás: © Victoria and Albert Museum, London)

A kérdésre, hogy a londoni múzeum kurátorai egyetértenek-e megállapításaival, közölte, "nem tudja, de reméli".

Az 1465-ben készült szobrot a múzeum gyűjteményében Antonio Rossellinónak tulajdonítják. A londoni intézmény szóvivője elmondta, hogy a szobor korai története ismeretlen és évek óta más-más művésznek – Rossellinónak, Leonardónak, Verrocchiónak és Desiderio da Settignanónak – tulajdonítják, de egyik feltevés sem általánosan elfogadott.

„Először 1899-ben merült fel az, hogy esetleg Leonardo műve, így Caglioti professzor tanulmánya ismét megnyitja a vitát az alkotóról. A V&A üdvözli a kollégákkal világszerte folyó vitát: folyamatosak a gyűjteményünket érintő kutatások” - tette hozzá.

A múzeum 1858-ben tett szert a műre, amely azóta soha nem hagyta el az intézményt.

Más Leonardo-szakértők kétkedve fogadják a felvetést. "Nincs egyetlen szobor sem, amelyet Leonardo készített volna, így nincs összehasonlítási alap. És a mosoly. Már Ernst Gombrich (A művészet története világhírű könyv írója) megmondta, hogy a Leonardo-típusú mosoly egy olyan kellék, amelyet Leonardo Verrocchiótól örökölt. De minden új véleményt üdvözlünk, ha van bizonyíték, ami alátámasztja" - hangoztatta Frank Zollner, a Lipcsei Egyetem professzora.

Kancsalság okozhatta da Vinci különleges látásmódját

Kapcsolódó

Kancsalság okozhatta da Vinci különleges látásmódját

Ahogy mondani szokás, a művészek máshogy látják a világot. Christopher Tyler, a Londoni Egyetem kutatója szerint Leonardo da Vinci esetében ez szó szerint értendő.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Ezek a hibák a bizalmat rombolják” – a Magyar Színházi Társaság válaszokat vár a Kolibri Színház ügyében

A szervezet nyílt levelet fogalmazott meg Hankó Balázs miniszter felé, írásukban egyebek közt arra kérik a tárcavezetőt, adjon választ arra, miért Zalán Jánost nevezte ki a Kolibri Színház élére, miközben a társulat túlnyomó többsége nem az ő pályázatát támogatta.
Vizuál

5+1 kiállítás, amit még láthatunk januárban

Gyűjtögető szerzők, kínai étkezéskultúra, pillanatképek a sarkvidékről – cikkünkben az e hónapban még megnézhető kiállításokból válogattunk. 5+1 utolsó esély januárra.
Színház

Mundruczó Kornél rendezése Németország legjobb előadásai között

A Proton Színház Parallax című előadása Németországban versenyben van a 2024-es év legjobb előadása címért. A produkcióra január 15-ig lehet szavazni.
Színház

Üdvözli az igazgatói kinevezéseket, és töretlen alkotókedvet kíván a Magyar Teátrumi Társaság

A hazai előadóművészeti szféra legnagyobb szakmai-érdekképviseleti szervezete reagált a Magyar Színházi Társaság közleményére.
Színház

Gyévuska – a Pintér Béla és Társulata ikonikus előadása az Átriumban

Több mint húsz éve mutatta be a Pintér Béla és Társulata Gyévuska című előadását – a nyolc fős zenekar közreműködésével játszott zenés darab immár az Átriumban látható.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Februárban művészet lepi el a Bálnát – jön az Art and Antique!

Február 6. és 9. között rendezik meg az Art and Antique-ot a budapesti Bálnában. Idén 40 galériával és több ezer műtárggyal várja a látogatókat Magyarország legnagyobb klasszikus és kortárs művészeti vására.
Vizuál ajánló

5+1 kiállítás, amit még láthatunk januárban

Gyűjtögető szerzők, kínai étkezéskultúra, pillanatképek a sarkvidékről – cikkünkben az e hónapban még megnézhető kiállításokból válogattunk. 5+1 utolsó esély januárra.
Vizuál ajánló

Megérkezett Borbély Alexandra új filmjének előzetese

Az Európai Filmakadémia-díjat nyert Borbély Alexandra (Testről és lélekről) egy felemelő alkotás főszereplőjeként tér vissza a mozikba. Az Emma és a halálfejes lepke februártól lesz látható itthon.
Vizuál hír

Ladányi Jancsó Jákob rövidfilmjét beválogatták a Berlinale versenyprogramjába

A magyar rendező Élő kövek című alkotását februárban mutatják be a rangos filmfesztivál rövidfilmes versenyprogramjában. Az alkotás főszerepében az Arany Medve-díjas Kizlinger Lilla és Schilling Árpád látható. 
Vizuál hír

Meghosszabbította Frida Kahlo-kiállítását a Mai Manó Ház

Január 12. helyett február 9-ig tart nyitva a Frida Kahlo fotógyűjteménye című kiállítás a Mai Manó Házban. A tárlat a mexikói művésznő életének rejtett epizódjaiba enged bepillantást.