A tárlaton szereplő művészek közül Lucian Freud Berlinben, Sigmund Freud legkisebb, építészmérnök gyermeke középső fiaként született. 1933-ban került Londonba, amikor a Freud-család a fasizmus elől Angliába menekült. Jelentős művészeti képzés után tagja lett az elsősorban figuratív képeket készítő, un. londoni iskolának, Francis Bacon, Frank Auerbach, Michael Andrews és sokan mások társaságában. Kezdeti expresszionista és szürrealista hatások feldolgozása után, viszonylag gyorsan alakította ki saját, mindenki mástól jól megkülönböztethető, önkritikus, önmarcangoló, és környezetét, valamint a prüdériájáról közismert angol közvéleményt folyamatosan ingerlő stílusát, amelyben azért megtalálhatjuk Stanley Spencer közvetlen hatását is.
A bulvársajtó sokat foglalkozott kusza magánéletével, telhetetlen nemi étvágyával, amelyet egyesek a karizmatikus nagypapa szexualitás-elméletével hoztak összefüggésbe. Nagy a valószínűsége annak, hogy a don-juanizmus ismérveit kimerítő imágóját tudatosan építette ki. A nála harminchét évvel fiatalabb „lehorgasztott fejű lánnyal”, Celia Paullal 1978-ban találkozott és ez a találkozás tíz éves festői korszak kezdetét jelentette.
A tárlat közel kilencven képe bemutatja a brit figurális festészet a 20. század elejétől napjainkig ívelő történetének egyik legfontosabb szálát. A kiállítás a Londoni Iskola olyan kulcsfontosságú alkotóira összpontosít, mint Francis Bacon, Lucian Freud, Frank Auerbach és Leon Kossoff, kitekint azonban a tendencia előzményeire és a kortárs brit festészetre gyakorolt hatására is. Jelentős festményeket kölcsönöznek európai és tengerentúli magángyűjtők és közgyűjtemények, és számos mű érkezik a londoni Tate Britain gyűjteményéből is.
Bacon, Freud és a Londoni Iskola
okt. 09.–2019. január 13., Magyar Nemzeti Galéria
A kiállítás kurátora: Elena Crippa, Tate Britain
A budapesti kiállítás társkurátora: Fehér Dávid
hírlevél
