2015 és 2017 után idén harmadik alkalommal valósul meg az OFF-Biennále Budapest. A feltörekvő és egyre népszerűbb képzőművészeti kezdeményezés főbb sarokkövei az állami támogatások elutasítása és az önkéntes munka. A program megvalósításához szükséges összegeket rendszerint külföldi kulturális alapítványok pályázatain nyerik el, illetve magánadományokból és gyűjtők segítségével teremtik elő. A helyszínek között sem találunk állami intézményt, helyette üres üzleteket, kereskedelmi galériákat, ipari épületeket, obszervatóriumot laknak be, több alkotás pedig közterekre kerül. A szervezők és a résztvevők valamennyien díjazás nélkül vesznek részt a projektekben.

Böröcz Judit – Pálinkás Bence György: A kis olvasztótégely,2019–21 (Fotó/Forrás: OFF-Biennale / Pálinkás Bence György)
Idén kevesebb program szerepel a kínálatban, ám azok sokkal komplexebbek. Az OFF csapata közösen szervezi és hozza létre a projekteket azok kezdeményezőivel. Szinte valamennyi ötlet csapatoktól származik, amelyekben különböző területekről érkezett alkotók működnek együtt.
Az OFF-Biennále Budapest épp az ilyen önszerveződő, hosszútávú, több művészeti ágon vagy kulturális területen átívelő projekteknek kíván platformot biztosítani.
Kiemelt cél volt továbbá ebben a kiadásban, hogy a jelent kritikusan szemlélő, ugyanakkor a jövő lehetőségeit kutató, valamilyen javaslattal, vízióval előálló produkciók valósuljanak meg, amelyek a maguk eszközeivel részt kívánnak vállalni közös ügyeink alakításában. A bemutatandó projekteket az OFF kurátori stábja független szakemberek bevonásával, egy nyilvános pályázat során választotta ki.
Somogyi Hajnalka, az eseménysorozat alapítója az idei OFF kapcsán korábban elmondta: „2021 januárjában a globális pandémia nyomán kialakult helyzetben nem látjuk még, milyen formában tudjuk megvalósítani a terveinket. Mindenesetre akár városszerte megrendezett kiállítások és események, akár online tartalmak, akár a kettő kombinációja lesz idén tavasszal az OFF, a legnagyobb öröm mégiscsak az lesz, hogy harmadik alkalommal is megvalósul és
ismét alkalmat ad arra, hogy a művészet kimozdítson, felrázzon, kérdezzen, perspektívát nyújtson, közösséget teremtsen és hidat verjen egy élhetőbb jövő felé.”

Museo Aero Solar, 2007- , Prato, Olaszország, 2007, az Aerocene Alapítvány jóvoltából (Fotó/Forrás: OFF-Biennale / Janis ELKO / CC BY-SA 4.0 / Aerocene Alapítvány)
A harmadik OFF-Biennále Budapest kiindulópontjául József Attila Levegőt! című, 1935-ben írt verse szolgál, ám amikor a szervezők ezt kiválasztották, még nem sejtették, hogy címadásuk milyen új jelentésrétegekkel gazdagodik a 2020-as esztendő folyamán, beleértve a koronavírus miatti küzdelmeket, vagy a rendőri brutalitás miatti Black Lives Matter mozgalom erőfeszítéseit.
Úgy tűnik, a levegő – és vele együtt a lélegzés – metaforája 2021-ben legalább olyan erős felszólítást jelez, mint a vers születésének pillanatában, a harmincas évek közepén.

Oláh Mara (Omara): Velencei Biennálé, 2010 (Fotó/Forrás: OFF-Biennale / a KuglerArt Szalon Galéria jóvoltából)
Mit tehet a kortárs művészet, amikor tudományos tények helyett összeesküvés-elméletek, történelem helyett mítoszok hatják át a közbeszédet, és a kreativitás maga is a politika és a tőke játékszerévé vált? Az OFF-Biennálén szereplő projektek nem csupán rámutatnak a problémákra, hanem a kritikán túlmenően hol utópisztikus, hol játékos, hol nagyon is kézzelfogható javaslatokkal élnek.
A szervezők értelmezésében a Levegőt! cím nem kétségbeesett segélykérés, és nem is csak követelés, hanem felszólítás mindannyiunk számára. Arra utal, hogy a tiszta levegőért, szabadságunk védelméért, képzeletünk felszabadításáért tennünk kell, nagy levegőt véve most kell munkához látnunk. Csak így, közösen tudjuk megőrizni-megteremteni azokat a helyzeteket és helyeket, ahol szabadon lehet lélegezni.
Az OFF-Biennále Budapest programjairól itt olvashat bővebben.
Fejléckép: Damir Očko: DICTA I, 2017 (fotó: OFF-Biennále Budapest / a művész jóvoltából)