Vizuál

Liv Ullmann, Ingmar Bergman múzsája 80 éves

2018.12.16. 08:50
Ajánlom
December 16-án ünnepli nyolcvanadik születésnapját Liv Ullmann, Ingmar Bergman svéd rendező kedvenc - norvég - színésznője, több filmjének főszereplője. 

Tokióban született, ahol repülőmérnök apja éppen dolgozott, majd néhány évig Kanadában is élt, mielőtt a család hazatért volna Norvégiába. A visszahúzódó, érzékeny lány imádta a filmeket (kedvencei közé tartozott Vittorio De Sica Csoda Milánóban és Chaplin Rivaldafény című alkotása), az iskolai színielőadásokon egy személyben volt író, rendező és főszereplő. Az ötvenes években Londonban folytatott színi tanulmányokat, a világot jelentő deszkákra először a stavangeri színházban állt, és sikert aratott az Anna Frank naplója előadásában. A hatvanas évek elején az oslói Nemzeti Színház tagja lett.

Ekkoriban kötött barátságot svéd kolléganőjével, a Bergman-filmekben szereplő Bibi Anderssonnal. A rendező felfigyelt hasonlóságukra, és Persona címmel forgatókönyvet írt számukra - ebben Ullmann, aki még nem beszélt svédül, néma szerepet kapott, de így is képes volt az érzelmek sokaságának kifejezésére. (Később annyira megtanulta a nyelvet, hogy a legtöbben nem norvég, hanem svéd nemzetiségűnek tartják.)

GettyImages-901872660-152230.jpg

Ingmar Bergman (1918 - 2007) svéd filmrndező és partnere, Liv Ullmann színésznő egy sajtótájékoztatón 1968-ban (Fotó/Forrás: Keystone/Hulton Archive/Getty Images)

A filmmel kezdődött szoros szakmai és magánéleti kapcsolata Bergmannal, akivel 1965-től öt évig együtt is élt, a rendezőtől született egyetlen gyermeke, az íróként sikeres Linn Ullmann. Bergmannal tíz filmet készített, köztük a hatvanas évek végén a művészet és társadalom kapcsolatát, az alkotó ember küzdelmét ábrázoló trilógiát (Farkasok órája, Szégyen, Szenvedély), amelyben a gyenge, ingatag férfiakkal szemben a nők jelentik a megnyugvást, a biztos pontot és az erőt. 1967-ben dolgoztak először és utoljára együtt színházban, Pirandello Hat szerep keres egy szerzőt című színművében.

1970-ben a legjobb női főszereplő kategóriában Oscar-díjra jelölték a Kivándorlók című filmben nyújtott alakításáért, és bár az aranyszobrocskát nem kapta meg, a Golden Globe-díjjal vigasztalódhatott.

1971-ben ismét Bergmannal forgatta a Suttogások és sikolyokat, majd a széthulló emberi kapcsolatokról kíméletlen őszinteséggel valló Jelenetek egy házasságból következett. (A legenda szerint ő volt az egyetlen színésznő, aki partnerei közül nem esett szerelembe a férj szerepét alakító Erland Josephsonnal.) Ullmann ezt a filmet, amelynek 2003-ban a "folytatása" is elkészült (a Saraband egyben Bergman hattyúdala volt), saját öntudatra ébredésében is fontos állomásként értékeli.

Másodszorra a Szemben önmagunkkal című Bergman-filmben jelölték Oscar-díjra 1976-ban, így azon néhány színész egyike, akit idegen nyelvű filmben nyújtott alakításáért többször is jelöltek. A svéd rendező instruálta a Kígyótojásban és az Őszi szonátában is, utóbbiban a híres zongoraművészt alakító Ingrid Bergman lányát játszotta. Bergman felkérését csak egyszer utasította vissza, az Oscar-díjat nyert Fanny és Alexandert mondta le egy norvégiai forgatás kedvéért, ezt később meg is bánta.

Hollywoodban nem tudott karriert befutni, mert a szerinte túl erőszakos forgatókönyveket visszautasította.

Elhárította többek között Brian De Palma megkeresését, aki a Gyilkossághoz öltözve című film főszerepét szánta neki, a Szex és New York című tévésorozatban, illetve az egyik Ocean's-filmben felajánlott szerepről később kora miatt mondott le. Legismertebb angol nyelvű filmje A híd túl messze van című, Richard Attenborough rendezte, parádés szereposztású második világháborús filmeposz. Játszott Zsigmond Vilmos egyetlen rendezésében, az 1991-es Tékozló apában.

2007-ben csaknem négy évtized után ismét norvég filmben vállalt - ezúttal nagymama - szerepet,

ugyanebben az évben ő volt a narrátora a legjobb animációs rövidfilm kategóriában Oscar-díjat nyert norvég-kanadai alkotásnak. Színésznőként egyik legutóbbi alakítását hat éve a Két élet című német drámában nyújtotta.

Rendezéssel is foglalkozik, 1992-es Sofie című drámájában és a 2000-ben Bergman forgatókönyvéből forgatott Hűtlenekben is Erland Josephsont instruálta, közben megfilmesítette a Kristin Lavransdatter című népszerű norvég regényt, utóbbi forgatókönyvét is ő írta. 2014-ben August Strindberg Julie kisasszony című drámáját vitte filmre Colin Farrell és Jessica Chastain főszereplésével. Filmjeinek a hit a sarokpontja, és egyébként is az olyan alkotásokat kedveli, amelyek szeretetet, megértést, szolidaritást sugallnak és gondolatokat ébresztenek.

GettyImages-1052064626-153720.jpg

Liv Ullman a 10. LumiereFilmfesztivál megnyitóján (2018, Lyon, Franciaország) (Fotó/Forrás: Stephane Cardinale - Corbis/Corbis via Getty Images)

Színpadi színésznőként is kiváló. Legismertebb szerepe Nóra Ibsen drámájában, egy Broadway-előadásért 1975-ben Tony-díjra is jelölték. Két évvel később újra jelölték egy O'Neill-drámában nyújtott alakításáért.

Színpadi rendezőként Amerikában hetvenévesen debütált, A vágy villamosa című Tennessee Williams-darabban Cate Blanchett ausztrál színésznőt instruálta, hatalmas sikerrel.

Ezután Norvégiában színpadra vitte O'Neill Utazás az éjszakába című művét, amelyben maga is játszott; negyedszázad után először lépett szülőhazájában színpadra. Az előadás érdekessége, hogy a próbákat Bergman egykori svédországi otthonában, Farö szigetén tartották.

Liv Ullmann számos életműdíjat kapott, köztük 2004-ben az Európai Filmakadémiától, 2005-ben a norvég királytól hazája egyik legmagasabb kitüntetését vehette át. A nyolcvanas évektől érdeklődése a politika felé fordult, az UNICEF jószolgálati küldötteként beutazta a világ számos válságövezetét. 1994-ben Thor Heyerdahl kutatóval együtt ő volt a lillehammeri Téli Olimpiai Játékok megnyitó ünnepségének házigazdája. Kétszer volt férjnél, második, amerikai férjével több mint két évtizedig élt New Yorkban. A több nyelven beszélő színésznőnek több önéletrajzi könyve is (Változások, Választások) megjelent.

A BERGMAN 100 - film

norvég-svéd dokumentumfilm, 117 perc, 2018
Bemutató dátuma: 2018. december 6. (Forgalmazó: ELF Pictures)

Jane Magnusson rendhagyó portréja a legjobb dokumentumfilmnek járó Európai Filmdíjat nyerte el december 15-én Sevillában, az európai film ünnepén. A dokumentumfilm Bergman sorsfordító évére, az 1957-es esztendőre koncentrál. Ekkor művészetében egy olyan intenzív időszak kezdődött, amelyben sorra születtek a filmművészet legnagyobb klasszikusai között számon tartott alkotások: A hetedik pecsét után A nap vége és a Szűzforrás, majd a trilógiaként emlegetett Tükör által homályosan, az Úrvacsora és A csend. A filmben hozzátartozók, munkatársak, kutatók próbálják megfejteni e mágikus év és Bergman titkát, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó.

A BERGMAN 100 című tanulmánykötet törekvése a 20. század egyik legnagyobb hatású, egyetemes érvényű és páratlanul termékeny életművét több nézőpontból bemutatni és értelmezni.

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

Kapcsolódó

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.

A magyar nő, aki nemet mondott Bergmannak

A magyar nő, aki nemet mondott Bergmannak

"Engem hívtak Bergman mellé, mert senki más nem akart vele dolgozni. Akkor lett jobb a viszonyunk, amikor mertem neki nemet mondani"  - mesélte az interjúban Faragó Katinka filmproducer, gyártásvezető és rendezőasszisztens, Ingmar Bergman svéd rendező egykori munkatársa.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Szergej Polunyin elvesztette a józan eszét?

Először a mellkasára tetováltatta egy politikus arcképét, majd homofób és kirekesztő üzeneteket posztolt Instagram oldalán. A táncvilág komoly aggodalmát fejezte ki a táncos mentális állapota miatt.
Vizuál

Pont a Mona Lisánál nem működik a Mona Lisa-hatás

Leonardo da Vinci híres portréjához számos rejtély kapcsolódik a hölgy személyétől a mosoly okáig. Az egyik legutóbbi kutatás annak járt utána, tényleg követi-e a tekintetével a titokzatos asszony a nézőit.
Tánc

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.
Klasszikus

Gilbert Varga debütáló koncertje

Vezető karmesterként első alkalommal dirigálja a Pannon Filharmonikusokat a Maestro január végén a Müpában.
Klasszikus

Nem gyöngyszem, gyémánt – 25 éve hunyt el Cziffra György

Huszonöt éve, 1994. január 15-én hunyt el meg Franciaországban Cziffra György zongoraművész, akit gyakran emlegetnek Liszt Ferenc méltó, sőt egyetlen igazi örököseként.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

A szakértői vizsgálat előtt loptak el egy feltételezett Michelangelo-festményt

A belga kisváros templomából pár nappal azelőtt vitték el a festményt, hogy a szakértőnek alkalma lett volna megvizsgálni. A magányos elkövető kizárható, mivel a kép súlya egy mázsa körül van.
Vizuál szecesszió

Eddig ismeretlen Klimt-domborműre bukkanhattak Budapesten

A hullámvonal, a babérfüzér és a domborművön látható líra Klimt jellegzetes motívumainak számítanak. A másfél éve felfedezett, gipszből készült alkotás korábban egy zongoraszalon díszéül szolgált.
Vizuál kiállítás

Hős vagy gazember? – Az ismeretlen Görgei

Görgei Artúr honvéd tábornokról szóló időszaki kiállítás nyílt a Nemzeti Múzeumban. A tárlat arra is választ igyekszik adni, igaza volt-e Kossuth Lajosnak, aki Görgeit tette felelőssé a szabadságharc elvesztéséért.
Vizuál hír

Ezekért a magyar filmekért szoríthatunk a Berlinalén

Buda Flóra Anna Entropia és Tóth Luca Lidérc úr című rövidfilmje is szerepel a februárban kezdődő Berlini Nemzetközi Filmfesztivál programjában.
Vizuál vincent van gogh

Először hagyják el Európát Van Gogh napraforgói

A londoni National Gallery a tokiói olimpiára kölcsönzi a birtokában lévő egyetlen napraforgós Vincent van Gogh-festményt a 2020-as tokiói nyári olimpiai játékok alkalmából.