Vizuál

Lovagok a vitrin mögött

2014.06.09. 13:04
Ajánlom
A Szent István-rend megalapításának 250. évében és napján nyílt meg a Szent István lovagjai című kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum József nádor-termeiben.

1764. május 5-6-án, egy két napos ünnepség keretében alapította ugyanis meg a kitüntetést Mária Terézia osztrák főhercegnő, magyar királynő. A korabeli magyar politikusok a rend alapításának aktusát úgy tekintették, hogy azt Mária Terézia a Magyar Királyság uralkodójának minőségében tette. Valóban, a rend eredeti alapító okiratában a Szent István-rend nagymesteri tisztsége „mindenkor a magyar koronával van egybekötve".

A Magyar Nemzeti Múzeum először emlékezik kiállítással a legmagasabb magyar kitüntetésre és - számos külföldi múzeum és magángyűjtő közbenjárásával és felajánlásával - több mint 400 műtárggyal mutatja be a Rend történetét, adományozottjait és kitüntetéseit.

A Mária Terézia által alapított Szent István-rend kizárólag a polgári érdemek jutalmazására hivatott, az államnak tett szolgálatokért adományozták és magyar jellegét a Habsburg Birodalmon belül mindvégig igyekeztek fenntartani.

A három fokozatú kitüntetés legmagasabb szintű jelvényét, a nagykeresztet számos külföldi államfő is megkapta, és az uralkodók közötti reprezentáció eszközéül is szolgált. A középkereszt rendszerint a magasabb beosztású személyek jutalmazására, míg a kiskeresztet a saját területükön kiváló érdemeket szerző polgárok elismerésére ítélték oda.

A magyar történelem olyan kimagasló személyeit, művészeit jutalmazta a Rend, mint Batthyányi Lajos nádor, Andrássy Gyula, Arany János, Munkácsy Mihály vagy Szinyei Merse Pál és Teleki Pál.

Diplomáciai kapcsolatok építése céljából megkapta Napoleon, I. Miklós cár, Otto von Bismarck, II. Viktor Emanuel, Mitsu Hito japán császár vagy épp Abdul Hamid Khan török szultán is.

A Rend fennállásának egész ideje alatt mindössze egy női tagja volt a rendnek- Mária Terézia, aki alapító nagymesterként viselte a kitüntetést.  (A Rend történetében az újralapításkor, 2013-ban az első kitüntetést Egerszegi Krisztinának adományozták.)

Az első világháború végével felbomlott az Osztrák-Magyar Monarchia, így annak kitüntetési rendszere is; Horthy Miklós - saját rendelkezése alapján - 1938-ban, a jubileumi Szent István Év alkalmávalmegújította a már nem jogfolytonos Rendet - és önmaga látta el a nagymesteri tisztséget. A Rend nevét Magyar Királyi Szent István-rendre változtatta, melyet 1946-ban, aII. Magyar Köztársaság kikiáltásával egyidejűleg az Országgyűlés szüntetett meg.

Az 1921-22-ben Bécsből Magyarországra került rendi kincstár - melyben Mária Terézia egyedi rendruhája, 95 további rendi díszruha és számos kitüntetés volt - a budai vár ostroma során 1944-ben megsemmisült és szétszóródott, ma csak kicsiny töredékeit ismerjük.

A Rend utóélete 2011-ben indult újra, amikor is újraalapították Magyar Szent István-rend néven. 2013-tól a köztársasági elnök adományozza az ezentúl csak nagykereszt formában lévő legnagyobb állami kitüntetést, melyet első alkalommal Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok úszó és Lámfalussy Sándor közgazdász professzor kapott meg.

A Magyar Nemzeti Múzeum kiállításán számos külföldi múzeum és magángyűjtő anyaga is látható; csodálatos ékköves rendjeleket, festményeket, érméket, metszeteket, dokumentumokat, fényképeket és fegyvereket mutat be, köztük Mária Terézia saját ékköves rendjelvényét a Nemzeti Múzeum gyűjteményéből, Bismarck gyémántdíszes rendjelvényeit Németországból, a Rend díszöltözékét Bécsből, Ferdinánd bolgár király IV. Károlytól kapott rendjelvényeit, és egyben bemutatja a korral mindig változó magyar kitüntetési rendszert is.

  

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Klasszikus

Ma kezdődik a Kaposfest

A kamarazenei irodalom alapműveire helyezik a hangsúlyt a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztiválon (Kaposfest), amelyre augusztus 13. és 19. között kilencedik alkalommal kerül sor a somogyi megyeszékhelyen.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.
Jazz/World

Aretha Franklin a halálán van

Külföldi sajtóértesülések szerint a soul királynője nagyon beteg, családja detroiti otthonában az ágya köré gyűlve virraszt érte.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál mesterségek ünnepe

Mesés mesterségek őrzői

Augusztus 17-20. között 32. alkalommal rendezik meg a Mesterségek Ünnepét a Budai Várban, ahol nyolc ország, köztük Irán népművészei is bemutatkoznak. Rubovszky Éva, az iráni programok szervezője mesélt lapunknak a több ezer éves perzsa civilizációról és annak tárgyi kultúrájáról.
Vizuál Ostrom

Magyar alkotó filmje is esélyes a Diák Oscarra

Kovács István Ostrom című diplomafilmje a nemzetközi fikciós rövidfilm kategóriában jutott be a jelöltek közé.
Vizuál street art

24 óra alatt eltűnt a legújabb utcai Banksy-mű

Az egyik legismertebb kortárs művész minden munkájának feltűnése eseményszámba megy. Ilyen hamar viszont ritkán tűnnek el alkotásai.
Vizuál frida kahlo

Válaszolt a mexikói követség a Frida Kahlo-kiállítást ért támadásra

„Frida Kahlo: kommunista, trockista, de mindezek előtt, művész” – szögezi le David Nájera nagykövet a Magyar Időkben megjelent cikkre reagálva. A lapban támadott kiállítást már ez első héten tízezer látogató tekintette meg.
Vizuál british múzeum

Már a Húsvét-szigetekről is támadják a British Museumot

A Húsvét-sziget őslakos közösségei egy egyedülálló moai szobrot szeretnének visszakapni a múzeumtól. A szobrot a britek még 150 éve vitték el a Chile partjaitól 3500 kilométerre lévő szigetről, hogy Viktória királynőnek ajándékozzák.