Vizuál

Ludvig Dániel: Egyre inkább a végletekben mozgok

2020.11.04. 16:15
Ajánlom
Nehéz egyetlen stílusirányzattal leírni a fiatal képzőművész, Ludvig Dániel munkásságát. Festményeit világszerte számos galériában bemutatták már. A Fidelio.hu-nak alkotói életútjáról, a művészethez való viszonyáról is mesélt. Évek óta a kendlimajori művésztelepen él, amely a Partitúra nagykanizsai adásának egyik helyszíne. Csak kapcsoljanak november 7-én, szombaton a Duna tévére 14.30-kor.

Édesapád révén beleszülettél a képzőművészetbe.

Édesapám reklámgrafikusként kezdte a pályáját, illetve moziplakátokat készített, ezért a grafikus világ korán vonzóvá vált számomra. Másrészt mindig is jelen volt az életünkben a képzőművészet a művésztelepekkel. Követve az útját

először én is az alkalmazott grafika felé fordultam.

Az elmúlt tíz évben viszont szinte csak a képzőművészettel foglalkozom, főképp festészettel. De ahogy nála, nálam is megjelennek a plasztikák és a szobrok.

IMG_9999_201-154509.jpg

Ludvig Dániel a Partitúra nagykanizsai adásának forgatásán (Fotó/Forrás: Hutanu Emil / Fidelio)

1999-ben édesapád létrehozta a Nagykanizsához közeli Kisrécsén a Ludvig Nemzetközi Művésztelepet: a világ számos pontjáról érkeznek oda neves alkotó művészek. Ez a közeg is hatott rád?

Több mint száz különféle művésztelepen alkottam eddig. Ilyenkor az ember egy nemzetközi csapatban mozog, sokat lehet tanulni: technikákat, kompozíciót, látásmódot. A szakmámról a legtöbbet ilyenkor tanultam. És sikerült kialakítanom egy jól megkülönböztethető, egyéni stílust, amely teljesen eltér édesapámétól, nincs benne áthallás.  

Tudatosan törekedtél erre a különbözőségre?

Igen, nem akartam, hogy bárkinek utánérzése legyen. Édesapám képei rajzosabbak, jobban visszaköszön bennük a grafikai múlt,

nálam a plasztikusabb, monumentálisabb formák dominálnak.

Kiket tekintesz mestereidnek?

Grafikai mesteremnek Erdős Jánost tartom, de sokan gyakoroltak hatást rám, például Csuta György is, aki az Alföldön szervezett művésztelepeket, ahová 13-14 éves korom óta rendszeresen jártam. Ő meghatározó alakja a pályámnak, már fiatalon egyengette az utamat. Külföldi művésztelepeken – Ausztria, Olaszország – szintén fontos kapcsolatokra tettem szert.

A_LD_80X100cm-154432.jpg

Ludvig Dániel alkotása (Fotó/Forrás: Partitúra)

Pécsett végeztél tervezőgrafikusként. Nem vágytál a Képzőművészeti Egyetemre?

Nem. Az Iparművészeti Egyetemre felvételiztem grafika és formatervező szakra, de az elsőre nem sikerült, aztán „felszippantott” a reklámszakma, így már nem voltam motivált abban, hogy újra jelentkezzek. Budapesten éltem akkor, saját reklám- és grafikai stúdióm volt, de 2010 után egyre több időt követelt a képzőművészet, ezért már nem tudtam a kettőt tovább párhuzamosan csinálni.

Képzőművésznek lenni annyit tesz: 0-24-ben minden energiát erre kell fordítani?

A civil szakmámat azért hagytam el, mert meguntam, már nem inspirált. A reklámgrafika világában egy alkalmazott grafikus szavának egyre kevesebb a súlya, túl sok ember gyakorol hatást a termékre, olyanok, akik helyenként nem is értenek hozzá. Ez felőrli az embert, jobb kiszállni, úgy éreztem. A képzőművészet esetében nincs megrendelő, senki nem szabja meg, mit csináljak. Megfestek egy képet, vagy megfaragok egy szobrot, ha tetszik valakinek, megveszi vagy kiállítja, ha nem, rá se néz.

Szinte nem telik el úgy nap, hogy ne lenne ecset a kezemben,

ami évente 100-120 műalkotást eredményez. Ez kényelmes számomra, nincs benne semmi erőlködés. Viszont soha nem vagyok elégedett a munkáimmal, évente talán két olyan kép születik, melyekkel nagyjából ki vagyok békülve. Szerintem ez az egészséges, mert ha egy művész sokáig elégedett a munkáival, nem újul meg.

pandemia-154433.jpg

Ludvig Dániel alkotása (Fotó/Forrás: Partitúra)

Tudatos művész vagy, aki előre tudja, mi fog történni a vásznon?

Mielőtt leülök a vászon elé, már skicceken felvázolom az elképzeléseimet. Vannak kivételek, amikor az alapozás más irányba visz el, ezért újratervezem a koncepciót, és bár néha ilyenkor születnek a legjobb munkáim, mégis jobban szeretem, ha tudom előre, mire számíthatok.

2004-ben kezdtem el komolyabban foglalkozni a képzőművészettel, akkor volt az első kiállításom is.

Abban az időben szinte csak nagy, egy-két méter széles vásznakra festettem redukált színvilágú képeket. Kevés szín, monumentális formák, sokféle anyag és struktúrák jellemeztek. Később kisebb méretek felé fordultam, színesedtem, 2013 körül figurálisabbá vált a festészetem, és nagyjából ekkor jelent meg a szobrászat is az életemben. Idén azt terveztem, hogy belevágok a bronz szobrászatba is, ami a pandémia miatt meghiúsult, de változatlanul célom, hogy nagyobb hangsúlyt helyezzek a szobrászatra. Bronz- és márványszobrokat is tervezek faragni.

Mostani munkáidat meghatározza valamilyen alapszín?

Azt figyeltem meg magamon, hogy

egyre inkább a végletekben mozgok.

Egyes képeimen a kékes színek dominálnak, a többin vörösek, sárgák, barnák. A karantén miatt tavasszal be voltunk zárva, ami a meleg színek használatát váltotta ki belőlem, a nyár a szabadabb, vizes világot hívta elő. A vászonra első lépésként homokos massza kerül, ami rögtön megteremtet egy alaphangulatot: mélységet, térhatást, anyagszerűséget ad a formáknak, plasztikussá válnak. Emellett pedig visszafogottabbá teszi a színeket, „nem ugranak le” a képről, hanem pasztelles, finom hatást keltenek.

A_idol_80X100cm-154434.jpg

Ludvig Dániel alkotása (Fotó/Forrás: Partitúra)

Tavaly egy új formavilág is megjelent a művészetedben: a tondo stílus inspirálta, kör alakú vásznak.

Gyakran látok kávézók és kultúrkocsmák falain bakelitlemezeket, ezért az az ötletem támadt, hogy különböző méretű körlemezeket vágatok, és próbálok ebből valamit kihozni. Mikor elkészültem a sorozattal, váratlanul felhívott egy budapesti romkocsma tulajdonosa, aki ezt a sorozatomat akkor még nem látta, viszont szeretett volna kiállítást rendezni a munkáimból, így ott nyílt meg a tárlat. A múlt évem nagyon sikeres volt, egyik kiállítás hozta a másikat.

A társadalmi érzékenység egyre inkább fontos eleme a kortárs szcénának. Te mennyire tartod szükségesnek, hogy a művészeteddel reflektálj korunkra?

Nem minden képem szól erről, de vannak ilyen jellegű sorozataim.

Minden képemben jelen van egyfajta hierarchia,

ami sokszor az állatok és emberek viszonyában jelenik meg, most például lovas képeket festek. Véleményem szerint egy művésznek kötelessége társadalmi kérdésekre reflektálni, viszont nem feltétlenül direkt formában, hanem finoman, az alkotásaiba belecsempészve.

portre_2020-154448.jpg

Ludvig Dániel (Fotó/Forrás: Partitúra)

Magyarországon rentábilis a kortárs művészet? A vásárlók köre főképp a gyűjtőkre korlátozódik?

Műgyűjtők is gyakran keresnek – szerencsére több jelentős gyűjteményben is benne vagyok –, de azt tapasztalom, megjelent egy új vásárló réteg, a késő harmincas-negyvenes korosztály, akik még úgy nőttek fel, hogy az otthoni miliőhöz hozzátartoztak a festmények. Ők valóban érdeklődnek a kortárs művészet iránt, nem azért vesznek műtárgyat, hogy aztán a gardróbban porosodjon.

Évek óta visszatérő vendég vagy Ázsiában. Más ott az elvárás a művészettel szemben, mint amit Európa igényel?

A globalizáció miatt az elvárás ugyanaz, ugyanakkor vannak eltérések a kulturális különbségekből fakadóan. A kínai hagyomány szerint léteznek szerencsés számok és balsors számok, amire figyelni kell egy kép esetében is, hiszen mindent megszámolnak. Art expokon mindig azt láttam, hogy a kínai érdeklődők állnak a kép előtt és számolnak. Például a négyes szám a biztos halált jelenti, így ha egy képen, mondjuk, négy hal szerepel, azt nem lehetett eladni.

Egy kínai három halas képet megvesz, de négy halasat biztosan nem.

A kendlimajori művésztelepen élsz. Hogyan telnek a mindennapjaid?

Miután egész évben itt lakom, én foglalkozom a telephez tartozó hétköznapi, praktikus feladatokkal, mint fűnyírás, fahordás. Ez engem kikapcsol, megnyugtat. Szeretem ezt a miliőt, rengeteg időm jut az alkotásra. Természetesen vannak sűrűbb időszakok, de arányait tekintve jól van elosztva, egy workshop két-három nap, így a hét másik fele még mindig megmarad a munkának, illetve ilyenkor az ember társaságban van, kicsit kilép a magányból. Az éves, nemzetközi művésztelep idején, a két hét alatt viszont nem is nagyon tudok alkotni. De ez az ára annak, hogy olyan emberekkel kerülök kapcsolatba, akikkel érdemes.

A Partitúra nagykanizsai adása ide kattintva nézhető vissza.

Partitúra

Partitúra – kulturális felfedezőút Magyarországon, nyitott szívvel, együtt. Ez a mottója a Virtuózok zsűrijéből is jól ismert páros, Miklósa Erika operaénekesnő és Batta András zenetörténész műsorának. A Partitúra alkotói Novák Péter rendezésében olyan országos túrára csábítják a nézőket, ahol a muzsika és más művészeti ágak, a hagyományok és az új teremtések, a mesterek és a fiatal tehetségek turistajelzését követhetik nyomon.

A népszerű tévéműsor legújabb szériája szeptember 12-től várja a nézőket a képernyő elé. Az új részek szombatonként 14.30-kor kezdődnek a Duna Televízióban.

Tartsanak velünk virtuális felfedezőtúránkon, amely során Magyarország meseszép tájain kutatunk közösségi élmények, közös értékek és kiemelkedő emberek után!

A korábbi részek itt érhetők el>>>

A műsorral kapcsolatos kommunikáció az NKA támogatásával valósulhatott meg.

Legolvasottabb

Zenés színház

Súlyosan megsérült a Budapesti Operettszínház egyik táncosa a terézvárosi házomlásnál

Június 27-én, a reggeli órákban leomlott egy ház tetőszerkezete a 6. kerületi az Aradi utca és Jókai utca sarkán. A leeső szerkezeti elemek a Jókai utcára zuhantak, maguk alá temetve a Budapesti Operettszínház egyik táncművészét, aki éppen próbára tartott.
Klasszikus

Kihirdették a Kodály Zoltán Nemzetközi Zenei Verseny győzteseit

Hat fiatal vonós hangszeres művész jutott a június 17-26. között Debrecenben megrendezett Kodály Zoltán Nemzetközi Zenei Verseny döntőjébe, akik gálakoncerten mutatkozhattak be a közönség előtt.
Könyv

„Minden regényemmel egy tartozást rovok le” – Beszélgetés Vámos Miklóssal

Nekünk, íróknak nincs más teendőnk, mint hogy igazat mondjunk – állítja Vámos Miklós, akivel Ötvenhét lépés című kisregénye kapcsán női sorsokról és a férfiak helytelen viselkedéséről beszélgettünk. Az író lapunknak azt is elárulta, mi a leghőbb vágya, és mit kellene kihúznia Thomas Mann-nak A varázshegyből.
Vizuál

Itt születik a zseni – Megnéztük Baz Luhrmann Elvis-filmjét

Ki volt Elvis? És miért lehet fontos nekünk, itt és most? Egyáltalán mit tudunk a Királyról – teszi fel a kérdést Baz Luhrmann rendező, aki hollywoodi szuperprodukcióban dolgozta fel Elvis Presley életét. A vibráló, feszítő, eksztatikus alkotást a nyár egyik legjobb filmjének tartjuk.
Klasszikus

Új vizekre hajózhatunk a Nemzeti Filharmonikusok új évadában

Régi és új zene, különleges hangszeres művek és egész estés operaprodukciók, beavatókoncertek és kórushangversenyek várják a közönséget a 2022/23-as évadában a Nemzeti Filharmonikusok koncertjein.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Ahol a múzsák laknak – Kiállítás nyílik a Szigligeti Alkotóház történetéről

Füst Milán, Esterházy Péter, Nemes Nagy Ágnes vagy épp Karinthy Ferenc alakja is megelevenedik a Szigligeti Alkotóház történetét bemutató kiállításon. A kultikus helyszínről, a pezsgő kulturális életről archív fotók és leírások segítségével tájékozódhatunk július 1-től a Balaton-parti településen.
Vizuál kritika

Megérteni Hieronymus Bosch-t

A dokumentumfilm segítségével közvetlen közelről, részleteiben ismerhetjük meg Hieronymus Bosch világát. A 87 perces alkotás rávilágít arra is, hogy a németalföldi mester műveinek lényege egy olyan középkori tudásban és világképben gyökerezik, amivel a mai ember elveszítette a kapcsolatát.  
Vizuál hír

A lebegés harmóniája – Matisse-kiállítás nyílik a Szépművészetiben

A francia festő, Henri Matisse életművét bemutató kiállítás nyílik június 30-án a Szépművészeti Múzeumban. Az Henri Matisse: A gondolatok színe – Remekművek a párizsi Pompidou Központból című tárlaton a művész több mint százötven alkotását láthatjuk.
Vizuál gyász

Elhunyt Margaret Keane, a nagy szemek festője

Kilencvennégy éves korában elhunyt Margaret Keane amerikai festőművész, aki azzal vált híressé, hogy képein az emberi arcokra hatalmas szemeket festett. A művész életéről Tim Burton filmet is forgatott 2014-ben.
Vizuál ajánló

Amikor pancsolni indul a kislány

Fabulon naptej, Bambi, NDK-s hűtőláda, Orion rádió és falatnyi bikiniben napozó nők ­– igazi retró hangulatú szabadtéri kiállításon jártunk a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján.