Vizuál

Ludwig 2011

2011.01.27. 16:39
Ajánlom
2011-ben is izgalmas tematikával várja látogatóit a Ludwig Múzeum: építészet, neoavantgárd, fotó és hiperrealizmus egyaránt szerepel majd a kínálatban.

"An artist who cannot speak English is no artist"

2011 első kiállításán ismét egy konceptuális alkotó életművét ismerhetjük meg. A címadó idézetet - jelentése: "Az a (képző)művész, aki nem beszél angolul, nem is (képző)művész" - Mladen Stilinović horvát képzőművész jegyzi, akinek április 22-től július 3-ig tartó retrospektív tárlata több szempontból is megérdemli a kiemelt figyelmet. Már akkor is, ha csak statisztikailag nézzük: miközben Stilinović folyamatosan jelen van a legfontosabb nemzetközi kortárs kiállításokon, ez a tárlat lesz az első a régióban, amely a teljes pályaképet bemutatja. És hogy mi van a statisztikán túl? Bátran állíthatjuk, hogy egy provokatív és egyedi életmű, ami - még ha a kérdésfelvetés elsőre nagyon elvontnak tűnhet - ráadásul csupa olyan témát dolgoz fel, ami számunkra is ismerős lehet; például azt, hogy megfoszthatóak-e a szimbólumok, színek, szlogenek politikai és művészeti kontextusuktól. (S hogy ez mennyire nem feltétlenül művészi, hanem hétköznapi kérdés, elég felidéznünk a pár éve, a Heineken csillaga körül kialakult botrányt.) A politika mellett Stilinović nagy kedvvel és tehetséggel kritizálja korunk társadalmát és annak viszonyait, véleményét pedig változatos műfajokban fejezi ki: installációkkal, fotókkal, kollázsokkal és művészkönyvekkel, amelyek leglényegesebb darabjait mi is megtekinthetünk majd a tárlaton.

Minden fénykép

Kortárs műalkotások esetében mindig kérdés - különösen akkor, ha befektetési céllal kívánunk vásárolni -, hogy vajon számítani fog-e húsz év múlva. Bedőlünk egy éppen aktuális trendnek vagy a jövő műalkotását választjuk? És ez a kérdés nem csak a laikusokat, hanem a szakmát is foglalkoztatja. Ezzel a lendülettel válogatta ki a szakmai zsűri a kiállítandó fotókat a július 8. és szeptember 25. között rendezendő reGeneration2. Tomorrow's Photographers Today / A holnap fotográfusai - ma című tárlathoz, amelyen 25 ország és 48 iskola fiatal fotósai mutatkoznak be. Csak hogy tudjuk, mire számítsunk: a kiállítás első "részét" a világ különböző felén mintegy tíz városban mutatták be, és mindenhol osztatlan sikert aratott.

Majdnem fénykép

A hiperrealizmus hivatalos definíciója szerint "a 20. század közepén az Amerikai Egyesült Államokban kialakult képzőművészeti irányzat, amely a téma fényképszerűen pontos ábrázolását tűzi ki célul" - s ehhez annyit tennénk még hozzá, hogy a kitűzött célt sikerrel is valósítja meg. Bár ezen meghatározás alapján elvileg nem túl nagy változatosságot várhatnánk az ebben a stílusban készült művektől, a valóság ennél azért jóval izgalmasabb. A hiperrealizmus változatos aspektusait Magyarországon még soha nem dolgozta fel átfogó tárlat, így már csak az elsőség okán is különleges kiállításra számíthatunk, de ha ez nem lenne elég indíték egy látogatásra, akkor garanciaként tekinthetünk a kiállítani tervezett anyagok forrására. A budapesti Ludwig Múzeum saját anyagát ugyanis több másik Ludwig Múzeumból érkező kép egészíti ki, így a közép-kelet-európai alkotók munkái mellett az észak-amerikai és nyugat-európai művészek 1960 és 1980 között készült, méltán világhírű képeit az albumok után végre eredeti valójukban csodálhatjuk meg július 29. és október 23. között.

Építsünk Űrvárost!

Yona Friedmann neve kevéssé ismert itthon, pedig az újító építész Budapesten látta meg a napvilágot 1923-ban. A Gestapo elől menekült Izraelbe, ahol Haifában folyatott tanulmányokat, majd nem sokkal később Párizsba költözött, ahol ma is él és alkot. Építészeti elképzelései egészen rendhagyóak, belőlük a szemfülesek 2010 őszén már ízelítőt kaphattak a Trafóban. A Ludwig év végi, 2011. október 21. és 2012. január 8. között tartó tárlata azonban ennél jóval többet kínál, Friedmann egész gondolatiságát kívánja bemutatni, ami igen csak eltér az építészetről manapság alkotott elképzelésekről. Friedmann ugyanis nem az építészt, illetve az építész által létrehozott, a lakók szempontjából sokszor csupán díszletként megélhető tereket tartja az építészet legfontosabb elemének, hanem a lakókat. Bár kézenfekvőnek és mezei polgárként roppant szimpatikusnak tűnik megközelítése, nap nap után tapasztalhatjuk, mennyire nem ezen vonalak mentén készülnek új épületeink. Pedig a Friedmann által megfogalmazott mobilitás, tehát az, hogy egy épület vázán belül a saját igényeik alapján maguk a lakók alakíthassák ki a tereket, túlmutat a magasabb komfortfokozat elérésének lehetőségén. A tárlaton természetesen makettek is prezentálják majd Friedmann formabontó elképzeléseit, sőt talán az 1958-ban megálmodott Űrvárosának makettjével is ismét találkozhatunk, és elábrándozhatunk azon, milyen lenne egy a föld fölött lebegő, egyenlő oldalú gúlákból álló városlabirintusban élni. 

Művészi kedélyborzolás

A harminc év alattiak talán nem is értik, mit jelentett a disszidálás, és azt sem nagyon tudják elképzelni, hogy volt idő, amikor a Coca-Coláért vagy a banánért Bécsbe kellett menni. Rita Ackermannt azonban nem a konzumálás szűkössége, hanem a művészeti lehetőségek hiánya vitte még a kilencvenes évek elején New Yorkba. Azóta New York mellett, Európában és Japánban is kiállított, olyan neves helyszíneken rendezték tárlatait, mint a párizsi Pompidou Központ vagy a Whitney Biennálé. Ackermann 2011. november 18. és 2012. február 5. között rendezendő retrospektív kiállítása abba a sorozatba illeszkedik, amelyben a Ludwig Múzeum Magyarországon kevéssé ismert, ám jelentős művészi értékekkel bíró magyar vagy magyar származású művészeket kíván bemutatni az itthoni közönségnek. Ennek keretében egy provokatív látványvilágú életművet ismerhetünk meg, amely megértését nagyban fogják segíteni a kísérő programok, amelyek egyéb művészeti ágakon, irodalmon, filmen és divaton keresztül igyekeznek majd bemutatni a kilencvenes éveket, mindazt, ami hatott Rita Ackermannra és művészetére. 

  

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Én vagyok az igazmondó a zenekarban

Konrád Györgynek kilencvennégy évesen már nem kell kertelnie. Örökifjú, máig kezébe fogja a brácsát, a hegedűt, és olyan egyszerűséggel beszél a zenéről, hogy öröm hallgatni. A zene mellett egy másik szenvedélye is megmaradt egy életen át, a sport. Mellesleg a hosszú élet titkát is elárulta.
Klasszikus

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.
Zenés színház

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.
Jazz/World

Budapesten játszik John McLaughlin, a gitárlegenda

John McLaughlin, olyan zenészóriásokkal játszott együtt, mint Miles Davis, Jimi Hendrix, vagy Jaco Pastorius, az ő nevéhez fűződik az első jazz-rock album, és a szimfonikus zene, a jazz és az indiai zene legelső fúziója. Ezúttal a The 4th Dimension nevű zenekarával lép fel április 20-án.
Tánc

Így fog kinézni a kibővített Trafó előtere és kávézója!

A szeptemberben induló évadban új terekkel, kávézóval, pénztárral, ruhatárral várja látogatóit az intézmény. A tavaszi időszakban pedig a Liliom utca felől tudják megközelíteni a házat az érdeklődők.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál tűz

Kimentették a Notre-Dame festményeit

Az utolsó festményeket, 15 darab 17. századi képet is átszállították pénteken a tűzvész pusztította párizsi Notre-Dame-ból a Louvre múzeumába, miután a műkincseket és ereklyéket már az elmúlt napokban kimenekítették a katedrálisból.
Vizuál morphoto

KÉP-regény: A Notre-Dame lángjai

Ezt az egészet igazándiból sosem akartam megírni, de most olyan helyzetet teremtett az élet, hogy egyszerűen muszáj! 1992 nyarát Párizsban hédereltem végig egy cimbimmel, és ez megváltoztatta az egész életemet. Előtte ugyanis szerelmes voltam, utána meg már nem. Miközben állítólag Párizs a szerelmesek városa. Hát, nekem sikerült ezt is inverzben lehozni!
Vizuál Cannes 2019

A nagy visszatérők fesztiváljának ígérkezik Cannes

Jim Jarmusch zombifilmjével nyílik a 72. cannes-i fesztivál május 14-én. Visszatér és versenybe száll az Arany Pálmáért Pedro Almodóvar, Ken Loach, Xavier Dolan, Terrence Malick és a Dardenne fivérek is, a zsűri elnöke Alejandro González Inárritu lesz.
Vizuál fényképTár

Róbert bácsi – jótevő vagy csaló?

A nagylelkű adakozót mindenki csak így ismerte Budapesten: Róbert bácsi. A városhoz tartozó egyik jellegzetes figura volt ő. Hogy ki is ő valójában, az már a kortársaknak is komoly fejtörést okozott, sőt rendőrségi nyomozás is volt az ügyben..
Vizuál interjú

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel.