Vizuál

Ma is szolgaságban élünk, csak nem tudjuk, ki az úr

A szent és a farkas – kritika
2018.11.01. 13:00
Ajánlom
Alice Rohrwacher Cannes-i nagydíjas rendező mágikus, napfényes balladája a modern Olaszország újra megszületéséről fenséges, gyönyörű – és úgy szomorú, hogy lehetetlen elszomorodni rajta.

A szent és a farkas alaphelyzetét sokszor láttuk már – egy nincstelen falu túlélni próbál a feudális viszonyok között. A márkinő (Nicoletta Braschi), a dohányültetvények tulajdonosa, a „Cigaretták Királynője”, a gazdaság önkényes úrnője az utolsó véka búzájukat is elveszi, az elpusztult kappanokért adósságba veri őket. A márkinő kihasználja a jobbágysorba taszított parasztokat, a parasztok pedig a munka jó részét Lazzaróra, a falu együgyű, ártatlan fiújára (Adriano Tardiolo) sózzák. Vajon ez a fiú kihasznál valakit? – hangzik a kérdés a film egy pontján.

HappyAsLazzaro-Still3-actressNicolettaBraschi_actorLuca-Chikovani-cSimona-Pampallona_b-2000-2000-1125-1125-crop-fill-124537.jpg

A szent és a farkas: a márkinő és fia, Tancredi.

Ahogy a cselekmény kibontakozik, úgy haladunk egyre előrébb az időben. Először az ötvenes-hatvanas évekbe tippeli a néző a cselekményt, majd előkerülnek árulkodó jelek, hogy nem is vagyunk olyan messze: a márkinő fia, a dandy Tancredi (Luca Chikovani) kihajthatós mobiltelefont vesz elő, és úgy öltözködik, mint egy tipikus nyugati tinédzser a kétezres évekből. Aztán kiderül az igazság: „a nagy átverés”, Il Grande Inganno, ahogy az újságok írnak róla. A márkinő a jobbágyi viszonyok megszűnése után évtizedekkel, kihasználva egy, a külvilágtól leszakító földrengést, jogtalan függésben tartotta a parasztokat.

lazzaro_-124425.jpg

A szent és a farkas: Antonia a városba kerülve újra találkozik Lazzaróval

De mi váltja fel ennek a függésnek a helyét?

Az együgyű, ártatlan, megronthatatlan Lazzaro vándorútra indul, és bandukolása során megváltozik minden, elé tárul a modern világ. Ami a fenéket, nem jobb, éppolyan nehéz, küzdelmes, mint a márkinő keze alatt élni, csak itt még a gazda kiléte is megfejthetetlen. Ebben a világban nem számíthatunk a carabinieri intervenciójára, a vasúti sínek mellett gyomnövényeket zabáló nincstelenek nem jogtalanság áldozatai. Itt az van, ami van. Ha valaki szent, kísértet vagy szellem, az is csak azért jobb, mert akkor nem falja fel mások elől az ételt. Nem véletlen, hogy a városba kényszerült parasztok nem haragudnak sem a márkinéra, sem a váratlanul felbukkanó Tancredire (Tommaso Ragno). És az sem, hogy a megronthatatlan Lazzaro és Tancredi, akinél mindenképpen bűzlik valami, féltestvéreknek nevezik magukat.

Alice Rohrwacher filmjében csak a szent az, aki nem öregszik, a szelídről derül ki, hogy farkas. 16 milliméteres keskenyfilmen mindez időtlen, szomorú, s egyben felemelő. Vigasztaló, hogy ez a farkas céltalanul, hontalanul bár, de köztünk – városba tömörült holt lelkek között – futkározik.

lazzaro-124424.jpg

A szent és a farkas

Trivia

  • A film alapjául szolgáló történet – ti. hogy egy dohányiparos függésben tartott embereket – valóban megtörtént Közép-Olaszországban.
  • Adriano Tardiolo úgy kapta meg a boldog Lazzaro szerepét, hogy soha nem színészkedett előtte. Miután találkozott Alice Rohrwacherrel, mégis örömmel vállalta a feladatot.
  • Luca Chikovani (Tancredit) egy olasz youtuber, aki tinisztárok dalaira készült coverekkel hívta fel magára a figyelmet a legnagyobb videómegosztón.
  • A szent és a farkas a cannes-i filmfesztiválon a legjobb forgatókönyv díját nyerte.
  • A film hazai forgalmazója a Cirko Film. A vetítésekről bővebben a port.hu oldalán tájékozódhatsz.

Előzetes

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Végigsöpör a tao-változások előszele a színházi szakmán

Az Orlai Produkciós Iroda és a Veres1Színház is csatlakozott a vészharangot megkongató magánszínházakhoz, akik a társasági adókból történő kultúratámogatási lehetőség megszűnése miatt kerültek nehéz helyzetbe.
Vizuál

Színházi reklámfogás volt a megtalált Picasso-festmény

Hamisnak bizonyultak a hat éve ellopott Picasso-festmény felbukkanásáról szóló hírek. A kép megtalálását bejelentő holland írónő elmondása szerint "tréfa áldozata lett". Egy belgiumi színházi produkció alkotói közölték, hogy ők csapták be a megtalálót és hamisítvány a Romániában talált, Picassónak tulajdonított festmény - közölte a holland NOS televízió.
Klasszikus

Ismét tehetséges fiataloké az Óbudai Társaskör színpada

Gitármuzsika, az év fiatal jazz-zenészei és olaszmánia Óbudán.
Vizuál

A Ruben Brandt és a Napszállta tarolt Sevillában

Milorad Krstic akció-thrillere a legjobb forgatókönyv, a legjobb elsőfilm és az andalúz forgatókönyvíró szövetség díját is elnyerte a sevillai filmfesztiválon, Nemes Jeles László filmjét pedig a legjobb európai koprodukciót megillető Eurimages-díjjal tüntették ki.
Színház

Szikszai Rémusz: "A hídszerepet szeretem"

A magyar és román színjátékhagyomány, a független alkotói lét és a kőszínházi tagság között, a színészet és a rendezés között is hidat képez. Szikszai Rémusz Kult50-ben megjelent portréja.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Perelhető Banksy? Hibázott a Sotheby's?

Az önmagát megsemmisítő festmény híre október elején söpört végig a sajtóban. Banksy aukciós trükkjével kapcsolatban egy szerzői jogi szakértő és egy magyar aukciósház művészettörténésze válaszolt a felvetődő kérdéseinkre.
Vizuál aukció

Vásárolj kortárst, így segítve a rászorulókat!

Harmadik alkalommal rendezik meg november 21-én a Művészek a Heti Betevőért elnevezésű jótékonysági aukciót és kiállítást festők, fotográfusok és grafikusok bevonásával.
Vizuál képrablás

Színházi reklámfogás volt a megtalált Picasso-festmény

Hamisnak bizonyultak a hat éve ellopott Picasso-festmény felbukkanásáról szóló hírek. A kép megtalálását bejelentő holland írónő elmondása szerint "tréfa áldozata lett". Egy belgiumi színházi produkció alkotói közölték, hogy ők csapták be a megtalálót és hamisítvány a Romániában talált, Picassónak tulajdonított festmény - közölte a holland NOS televízió.
Vizuál hír

A Ruben Brandt és a Napszállta tarolt Sevillában

Milorad Krstic akció-thrillere a legjobb forgatókönyv, a legjobb elsőfilm és az andalúz forgatókönyvíró szövetség díját is elnyerte a sevillai filmfesztiválon, Nemes Jeles László filmjét pedig a legjobb európai koprodukciót megillető Eurimages-díjjal tüntették ki.
Vizuál magazin

A nap, amikor Picasso fénnyel festett

A spanyol zseni soha nem hagyta magát keretek közé szorítani, így gyakran a képkeretet is elhagyta és különböző izgalmas matériákra alkotott, üvegre, vagy éppen levegőbe.