A dagerrotípia az első ismert és széles körben használt fényképészeti eljárás, amelyet ezüstözött rézlemezre készítettek el.
A valóság képét azonnal, negatív közbeiktatása nélkül pozitív képként visszaadó eljárással készült képek nem sokszorosíthatók, mindegyik dagerrotípia egyedi példány. Ezzel a technikával kb. 1839–1859 között készültek fotográfiák. Érdekességük, ha felületükön fehéret tükröztetünk, akkor negatív, ha feketét, akkor pozitív képként látjuk a képet. Az eljárásnak köszönhetően a dagerrotípiák "oldalfordítottak", ami például a ruha gombolásából is megállapítható. A történeti Magyarország területén becslések szerint mintegy ötvenezer és százezer közöttire tehető az elkészített dagerrotípiák száma. Ezek közül
csupán mintegy ezer megmaradt példányról tudunk a különböző gyűjteményekben és magángyűjtőknél,
tehát igen ritka darabok, csak olykor-olykor kerül egy újabb a látókörbe.
dager (Fotó/Forrás: Ormos Jozsef / MNM)
A legnevezetesebb darab talán Petőfi Sándor ülő portréja.
A megmaradt dagerrotípiák között alig található a szabadságharchoz köthető példány,
hiszen sokat megsemmisítettek az önkényuralom idején, vagy más módon pusztultak el. Legismertebb veszteségünk Görgei Artúr tábornok portréja, amely a második világháború idején a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményének menekítésekor a Dunántúlon tűnt el.
A viseletéből következtethetően az 1848–49-es forradalom és szabadságharc nemzetőrét ábrázoló dagerrotípiát
ismeretlen tulajdonosa néhány évvel ezelőtt aukcióra ajánlotta fel. A Magyar Művészeti Akadémiának – felkért szakértők segítségével – sikerült aukción kívül megvásárolnia az osztrák–magyar területre jellemző paszpartuban található dagerrotípiát.
Az aukció idején a dagerrotípia egy későbbi, hozzá nem illő keretben volt, amelyet jól láthatóan szét is bontottak.
A Magyar Nemzeti Múzeum főrestaurátora, Sor Zita eltávolította a keretet, a dagerrotípiát óvatosan portalanította, a paszpartut, valamint a képet hordozó ezüstözött rézlemezt korban és színben hozzáillő szalaggal körbefogta, s egy új üveglemezt helyezett a tetejére, mindezzel biztosítva, hogy minél légmentesebb mikrokörnyezetben legyen a dagerrotíp lemez. A konzerválás idején Ormos József fotográfus-főrestaurátor digitális felvételt készített róla, amelyet mind a múzeum, mind az MMA honlapján közzétettek.
Programok a nemzeti ünnepen
A nemzeti ünnephez kapcsolódva a múzeum három napon keresztül, csütörtökön ingyenesen, péntektől vasárnapig pedig kedvezményes belépőkkel várja a látogatókat.
A nemzeti ünnepen az állandó kiállításokban történészek tartanak szakvezetéseket és előadásokat egész nap, pénteken Forradalmi hétköznapok címmel pedig élő múzeumszínház lesz. Ennek interaktív előadásain három időpontban vehetnek részt a látogatók. Szombaton a kisebbeket várják a márciusi ifjakról szóló mesedélutánra, vasárnap pedig egy játékos, drámapedagógiai elemekkel átszőtt fegyvertörténeti foglalkozást szerveznek korosztályi megkötés nélkül.
A múzeum és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem TechLab együttműködésének keretében a 170. évfordulóhoz kapcsolódva két számítógépes alkalmazást is fejlesztett, amelyek a múzeum állandó kiállításaiban, az 1848/49-es szabadságharc eseményeit bemutató teremben, érintőképernyős monitorokon futnak. A Március 15 lépésben című interaktív játék az 1848. március 15-i események 15 kiemelkedő jelentőségű helyszínét mutatja be Pest-Buda korabeli térképén.
A forradalom eseményeinek térképes vizualizációjához kvízjáték is kapcsolódik.
A másik, Hírek a Pilvaxból című alkalmazás pedig korabeli lapok cikkeiből válogatva enged bepillantást a forradalom napjainak történéseibe.
hírlevél
