Vizuál

Ma már nagy szó, ha ismeretlen dagerrotípia bukkan fel - Íme az egyik legújabb!

2018.03.15. 13:04
Ajánlom
Egy magyar nemzetőrről készült korabeli dagerrotípiát állít ki az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Múzeum március 13. és 25 között.

A dagerrotípia az első ismert és széles körben használt fényképészeti eljárás, amelyet ezüstözött rézlemezre készítettek el.

 A valóság képét azonnal, negatív közbeiktatása nélkül pozitív képként visszaadó eljárással készült képek nem sokszorosíthatók, mindegyik dagerrotípia egyedi példány. Ezzel a technikával kb. 1839–1859 között készültek fotográfiák. Érdekességük, ha felületükön fehéret tükröztetünk, akkor negatív, ha feketét, akkor pozitív képként látjuk a képet. Az eljárásnak köszönhetően a dagerrotípiák "oldalfordítottak", ami például a ruha gombolásából is megállapítható. A történeti Magyarország területén becslések szerint mintegy ötvenezer és százezer közöttire tehető az elkészített dagerrotípiák száma. Ezek közül 

csupán mintegy ezer megmaradt példányról tudunk a különböző gyűjteményekben és magángyűjtőknél,

tehát igen ritka darabok, csak olykor-olykor kerül egy újabb a látókörbe.

dager

dager (Fotó/Forrás: Ormos Jozsef / MNM)

A legnevezetesebb darab talán Petőfi Sándor ülő portréja.

A megmaradt dagerrotípiák között alig található a szabadságharchoz köthető példány,

hiszen sokat megsemmisítettek az önkényuralom idején, vagy más módon pusztultak el. Legismertebb veszteségünk Görgei Artúr tábornok portréja, amely a második világháború idején a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményének menekítésekor a Dunántúlon tűnt el.

A viseletéből következtethetően az 1848–49-es forradalom és szabadságharc nemzetőrét ábrázoló dagerrotípiát

ismeretlen tulajdonosa néhány évvel ezelőtt aukcióra ajánlotta fel. A Magyar Művészeti Akadémiának – felkért szakértők segítségével – sikerült aukción kívül megvásárolnia az osztrák–magyar területre jellemző paszpartuban található dagerrotípiát.

Az aukció idején a dagerrotípia egy későbbi, hozzá nem illő keretben volt, amelyet jól láthatóan szét is bontottak.

A Magyar Nemzeti Múzeum főrestaurátora, Sor Zita eltávolította a keretet, a dagerrotípiát óvatosan portalanította, a paszpartut, valamint a képet hordozó ezüstözött rézlemezt korban és színben hozzáillő szalaggal körbefogta, s egy új üveglemezt helyezett a tetejére, mindezzel biztosítva, hogy minél légmentesebb mikrokörnyezetben legyen a dagerrotíp lemez. A konzerválás idején Ormos József fotográfus-főrestaurátor digitális felvételt készített róla, amelyet mind a múzeum, mind az MMA honlapján közzétettek.

Programok a nemzeti ünnepen

A nemzeti ünnephez kapcsolódva a múzeum három napon keresztül, csütörtökön ingyenesen, péntektől vasárnapig pedig kedvezményes belépőkkel várja a látogatókat.

A nemzeti ünnepen az állandó kiállításokban történészek tartanak szakvezetéseket és előadásokat egész nap, pénteken Forradalmi hétköznapok címmel pedig élő múzeumszínház lesz. Ennek interaktív előadásain három időpontban vehetnek részt a látogatók. Szombaton a kisebbeket várják a márciusi ifjakról szóló mesedélutánra, vasárnap pedig egy játékos, drámapedagógiai elemekkel átszőtt fegyvertörténeti foglalkozást szerveznek korosztályi megkötés nélkül.

A múzeum és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem TechLab együttműködésének keretében a 170. évfordulóhoz kapcsolódva két számítógépes alkalmazást is fejlesztett, amelyek a múzeum állandó kiállításaiban, az 1848/49-es szabadságharc eseményeit bemutató teremben, érintőképernyős monitorokon futnak. A Március 15 lépésben című interaktív játék az 1848. március 15-i események 15 kiemelkedő jelentőségű helyszínét mutatja be Pest-Buda korabeli térképén. 

A forradalom eseményeinek térképes vizualizációjához kvízjáték is kapcsolódik.

A másik, Hírek a Pilvaxból című alkalmazás pedig korabeli lapok cikkeiből válogatva enged bepillantást a forradalom napjainak történéseibe.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Jazz/World

A 88 éves Omara Portuondo fogja beragyogni a tavaszt

A Buena Vista Social Club egykori énekese, a kubai Edith Piafnak is nevezett örökifjú díva május 18-án és 19-én két koncertet is ad a MOM Sportban, Last Kiss turnéja keretében.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Könyv

Radnóti üzenetet küldött a Messengeren: Vesd le ruhádat, már esik is kinn ;)

Magyar költők verseinek részletei kerülnek plakátokra. Segít vajon a modernizálás a fiatalok irodalmi érdeklődésének felkeltésében?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Picassót vagy egy applikációt könnyebb restaurálni?

Ezen a héten nyílik a Ludwig Múzeum 30 éves fennállását ünneplő kiállítássorozat második, Eszközök című tárlata, amely az elmúlt 20 év médiaművészeti alkotásait mutatja be a múzeum gyűjteményéből.
Vizuál galéria

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Vizuál magazin

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Vizuál hír

Hallott már a Mediciek titkos folyosójáról?

A firenzei Palazzo Vecchiót a Pitti-palotával összekötő Vasari-folyosó különleges építmény, amelynek segítségével a nagyhatalmú Medici család észrevétlenül kikémlelhette, mi történik Firenze belvárosában.
Vizuál hír

Új Van Dyck-festmény a Szépművészeti gyűjteményében

Anthonis Van Dyck (1599-1641) flamand festő Stuart Mária Henrietta hercegnőt ábrázoló portréjával gyarapodott a Szépművészeti Múzeum gyűjteménye. Ez az intézmény utóbbi száz évének legnagyobb, 2,1 milliárd forint értékű műtárgybeszerzése.