Vizuál

Magyar életreformer és hívei éltek száz éve Jókai arany emberének szigetén

2019.08.08. 18:05
Ajánlom
Ha valaki azt hinné, hogy az életmód-tanácsadás az utóbbi évtizedek divatja, azt ki kell ábrándítanom: már száz éve is akadt, aki ebből élt. A Magyar Nemzeti Múzeum Fényképtárának munkatársa az adótisztből a vegetáriánusok apostolává avanzsált Bicsérdy Béla életéről mesél ezen a héten.

Minden idők egyik legsötétebb humorú magyar történelmi regényének főhőse, Sanyi, a növényevő henteslegény meggyőződéses bicsérdista. Ezért gyógyul ki ő is a szifiliszből, pont úgy, mint választott, a húsmentes nyerskoszt ellenére is megejtően atletikus mestere. A Szécsi Noémi szatírájában ekképp megtisztelt Bicsérdy Béla az 1920-as évek elején lett Erdélyszerte ismert. Az egykori fogarasi adótiszt nyilvános előadásaival, majd írásaival vált egyre népszerűbbé; mielőtt az 1925-ben lakóhelyéül választott Ada Kaleh szigetéről Pestre érkezett volna,

már nevezték fogarasi polihisztornak, növényevő prófétának, vegetáriánus apostolnak.

0173-563-152203.jpg

Bicsérdy Béla portréja, ismeretlen felvétele, Ltsz.73.563, A talán a tízes évek végén készült fénykép (valószínűleg reprodukció) hátoldalán német nyelvű, a sajtófelhasználásra (illetve ennek szándékára) utaló, feltehetően 1928-as gépirat élteti „a koplalás magyar apostolát”. (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

„Tanításaim alapján az öregség gyógyítható” – összegezte a még Fogarason, 1924-ben kiadott A halál legyőzése. Az életnek évszázadokig terjedhető meghosszabbítása. Makrobiótika. A vénülés és az összes betegségek leküzdése minden életkorban kizárólag természetes úton” című könyvét.

Bicsérdy intenzív jelenléte a sajtóban a húszas években, a számos újságcikk, a szuggesztív előadások és módszerének tulajdonított gyógyulások híre megsokszorozta hívei számát.

…egy időszakban már-már valóságos tömeghisztéria alakult ki körülötte, melynek következtében nagyon sok előadását egyszerűen betiltották.”

írta róla Áprily Zoltán 2008-ban. 

Bicsérdy pedig nemcsak a hírverésben, de az imázsépítésben is jeleskedett.

 

0273-564-152203.jpg

Bicsérdy Béla portréja, ismeretlen felvétele, Ltsz.73.564, A feltehetően 1925 körül készült fénykép hátoldalán német nyelvű gépirat szól a Mester tervezett 70 napos bécsi koplalásáról. (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Bicsérdy Béla ambiciózus ember volt és a maga módján szerény;

Zoroaszter és Jézus után csak a harmadik nagy egyetemes „Mester”-nek tartotta magát. Időben.

„…egy orvos csak orvos, egy mészáros csak mészáros, én azonban meg fogom menteni az emberiséget.” – nyilatkozta 1926 nyarán az Esti Kurírnak, mielőtt visszatért Ada Kaleh szigetére.

Ez a kiszólás bírálóinak szólt, akik, szerinte elsősorban orvosok és mészárosok. (És valószínűleg az egész vendéglátóipar, hiszen a nyerskoszt a főzés és sütés minden formájának elvetését jelentette.)

Bicsérdy 1926. májusi budapesti érkezését a Filmhíradó operatőre is megörökítette.

03924-1955-152204.jpg

Bicsérdy Béla, Ismeretlen felvétele, Ltsz.924/1955. A felvétel 1926-ban, Bicsérdy Pestre érkezésekor készülhetett, az öltözék egyezik a Filmhíradó felvételein láthatóval. A képen a press printek használatára jellemző, a hírlapbéli közléshez olykor szükséges nyomdai retus nyomai is láthatók. Az 1926. május 11-i Esti Kurír szalagcíme szerint „Holnap érkezik Budapestre a Rózsák Szigetéről Bicsérdy Béla, aki naponta 15 nyerstojást eszik, két titkárnője és autója van”. (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Három hónappal későbbi elutazásakor azt nyilatkozta, a jegyese családja által rendelkezésére bocsátott rákosszentmihályi „ESZME-villában” 17 ezren keresték fel tanácsért, gyógyulást remélve.

Kicsit messzebbről nézve a húszas évek magyar Messiásának mozgalma illeszkedik a korban népszerű nemzetközi és a hazai életreform-törekvések közé, melyek közös alapja a civilizációkritika volt. Ezek – az egymástól egyébként olykor nagyon különböző életreform-törekvések – mind az elidegenedett, magát és társait életmódjával megbetegítő „modern” ember életének megváltozását célozták; fő mozgatórugójuk pedig „a testhez és a világhoz való viszony megreformálása volt.” 

Mint Ápriliy rámutatott, tévedés volna a bicsérdizmust „pusztán egy reformtáplálkozási irányzatnak beállítani. A „mesteri létfokozat” eléréséhez ugyanis szükséges még: rendszeres testmozgás; időnkénti böjtölés; rendszeres mélylélegzések; a „gondolaterők” helyes áramoltatása; a szexualitásnak csakis és kizárólag utódok nemzése céljából történő gyakorlása; folyamatos törekvés az egyén tudásának (legelsősorban természettudományos ismereteinek) bővítésére, minimum napi három óra tanulás keretében. Mindössze.”

Bicsérdy sikerének alighanem nem a nyers vegetáriánus étrend volt a titka; tanainak hirdetését 1921-ben kezdte meg, „Egy olyan korban, amikor a világháború és a forradalmak következtében kifordult a sarkaiból a világ.” — írta róla Áprily, aki épp ezért

nem csupán a Mester személyes karizmájának tulajdonítja páratlan sikerét, hanem a „gyógyult tanítványok ezreinek”, az óriási publicitásnak

és az életreformokra fogékony, „megfelelő” társadalmi „táptalaj”-nak.

Bicsérdy a húszas évek végén – a vissza a természethez elve jegyében – állítólag saját kolóniát is létrehozott Ada Kaleh szigetén.

„— Most eltávolodom innen. Hazamegyek' Adakalehre, ebbe a bűbájos paradicsomba, ahol két kis szerény villám és öt telkem van. Itt megkezdem a gondolaterő hatalmáról írott 600 oldalra kontemplált könyvem megírását. Nem akarok szerénytelen lenni és azt hiszem, nem is vagyok az, ha azt mondom, hogy ez a könyv a» élettudomány terén forradalmat jelent. Kérem, a számok beszélnek. Kétezer előfizetőm van már.” — nyilatkozta 1926 augusztusában a Pesti Naplónak.

A korábban az Osztrák-Magyar Monarchia és az Oszmán Birodalom határán fekvő,

a köztes helyzet vámmentességét élvező Ada Kaleh, melyről állítólag (még 1872 körül) Jókai Mór Az arany emberbéli idillikus szigetet mintázta, 1923 után Romániához került.

Bicsérdy maga így nyilatkozott az éppen zajló, és az impériumváltással a lakosságot is érintő változásokról még Budapesten az Esti Kurírnak:

„Azért sikerült nekem olcsó pénzen villákat szerezni, mert a kenyérkeresetétől meg­fosztott török lakosság nagyrésze Anatóliába, Kisázsiába vándorolt. Persze nem lehel már csempészni.”

1927 januárjában a Magyarország tudósítója így írt a szigetről:

„A Jókai megénekelte Senki szigetéről, a gyönyörű vad regényes Ada-Kalehról érdekes hírek jönnek. A hír szerint egy egészen új kis ország van most kialakulóban ezen a pompás fekvésű aldunai szigeten, melyet egyszerűen elözönlöttek Bicsérdy Béla hívei és szemmel látha­tóan azon vannak, hogy tető alá hozzák a XX. század legspeciálisabb birodal­mát: Bicsérdyországot. Az egész dolog különben igen jól il­lik a romantikus szigethez, amely spe­ciális helyzetnek örvendett már régi időktől fogva. A háború után Romániához került Ada-Kaleh és az új gazda meg is kezdte a berendezkedést ezen a területen is. Ez aztán azt eredményezte, hogy a török lakosság számára nehézzé vált a megél­hetés fő forrása, a dohánycsempészés. Más foglalkozásra nem volt kapható az ottani törökség, tehát megkezdte a kivándorlást Ada-Kalehről. Mivel a tö­rök lakosság tulajdonában volt a sziget egy jó része, sőt maga a vár is, mikor elhurcolkodtak, igyekeztek akármilyen áron értékesítő tulajdonukat. És a várt vevők jöttek is. Előkelő külföldi férfiak és nők vásárolták össze a parcellákat és megkezdték a lebontásban levő vár anyagából — ez is hozzá tartozott a parcellához — az építkezést. Ezek az előkelő és kevésbé előkelő idegenek pe­dig nem voltak mások, mint Bicsérdy mester rajongó hívei, akik mindenáron meg akarták osztani a magányt a „mester”-rel és a közelében élve, nyil­vánvalóan mindinkább tökéletesedni akarnak az Új Életben.

Bicsérdy ugyanis már régebben ott él Adah–Kalehn egy 16 szobás villában, amelyet egy svájci sajtgyáros építtetett neki, persze Gerber Jolánnal együtt. Most épülnek a többi bicsérdisták vil­lái is, hogy virágzó és furcsa életet va­rázsoljanak a szigetre. Az arrafelé ve­tődő túrista (SIC!) vagy világutazó nagy meg­lepődéssel láthatja, hogy Bicsérdyország lakói, még ebben a hideg időben is megfürdenek életrendjük értelmében reggelenként a Duna hideg vizében. Furcsa helyzetbe kerültek azonban az ott maradt törökök, akikre úgyszólván hittérítői buzgalommal támadtak az új telepesek, hogy megnyerjék öket ma­guknak. Ez azonban sehogysem megy, mindössze annyi történt, hogy a török hölgyek elkezdték a modernizálódást. Lekerült arcukról a fátyol, sőt már bubifrizurás hanumokat is lehet látni Ada-Kalehn. De másként is mo­dernebb lett a sziget. Van már telefon is, új stílusú európai épületek emelked­nek és a kultúra, ha bicsérdista jelmez­ben is, lassan meghódítja magának ezt a kedves kis földdarabot is.”

Az ekképp – mitagadás – némi gyarmati leereszkedéssel

leírt földi paradicsomban a mester korán kelt, sportolt, festett és hegedült és a Bölcsességkönyv című, 7000 oldalas könyvén dolgozott.

A tervezett nagy műben a természet törvényeit akarta – a maguk leplezetlen nyersességében – leírni, s egy, meg nem nevezett múzeumnak ajándékozni.

042019-5-1-152204.jpg

Idős muszlim férfi megkongatja az ünnep kezdetét, a munka végét jelző harangot Ada Kaleh szigetén, 1930-as évek, ismeretlen felvétele / Presse Photo Lueders, Ltsz 2019.5.1., (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Sajnos (egyelőre?) nincsenek fényképeink a bicsérdista paradicsomról. A rendelkezésre álló, korábbi vagy nagyjából egykorú felvételek  a török lakosokról készültek, talán mert a nyugati lapoknak fényképezők őket tartották érdekesnek. A mellettük épülő párhuzamos világot csak elképzelni tudjuk. (Gyümölcsök, rózsák, zöldségek, hegedűszó…)

Akárhogyis,

az elképzelt idill mindössze néhány évig tartott. Bicsérdyt 1931-ben már feleségével együtt Pesterzsébeten találjuk.

Nem sokkal korábban elhagyta a szigetet. Bár sorsa később sem volt kevésbé fordulatos – 1951-ben Amerikában halt meg –, többé, úgy tűnik, nem tért vissza Ada Kalehra. Alighanem hívei sem maradtak ott. Az Ujság tudósítója 1933 őszén a 400-450 fős lakosság kapcsán Bicsérdyt nem is említi már, annál többet ír roskadozó gyümölcsösökről, a török kávéról, dohányról és édességről.

052016-13-1-152205.jpg

Étterem kerthelyisége és vendége Ada Kaleh szigetén, mögötte román felirat a kínálatról, 1930-as évek, ismeretlen felvétele / Presse Photo Lueders, Ltsz 2016.13.1., (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Sok év múltán a Vaskapu I. erőmű gátjának építésekor Ada Kaleh erődítményének falait és a mecsetet lebontották, hogy egy közeli lakatlan szigeten építsek fel őket. A lakosságnak költöznie kellett, otthonukat pedig hamarosan elnyelte a víz, amikor a földet egy, a természetet az ember uralma alá hajtó ideológia nevében elárasztották. A Senki szigete, ahol egykor Birodalmak romjai fölött keresték a halhatatlanságot, maga is elmerült.

Pár éve egy bukaresti kiállításban az elsüllyedt világot megpróbálták föltámasztani; a fennmaradt fotók és tárgyak közé gondolatban odatehetjük Bicsérdyországot is.

Keresgéljen a Nemzeti Múzeum folyamatosan bővülő műtárgyadatbázisban! Százéves fényképeket is láthat, ha az oldalon keresőkérdésként a „kor” rubrikához – például – 1919-et ír. Böngészésért ide klikk

Az írónő, aki besorolhatatlan, mint a regényei – Szécsi Noémi

Kapcsolódó

Az írónő, aki besorolhatatlan, mint a regényei – Szécsi Noémi

Igazi kívülálló, akinek művei ugyanúgy ellenállnak a kategorizálásnak, mint ő maga. Szécsi Noémi Kult50-ben megjelent portréja.

"Furcsa meglepetéseket tartogathat családunk múltja" - A 19. századi budapesti úrinők titkai

Rémregénnyel indított, de a kommunista hentes története mellett az életműbe belefért gyerekkönyv és baba-mama napló is. Szécsi Noémi tavaly zárta le Egyformák vagytok című kötetével az 1850-es évektől napjainkig tartó trilógiáját, A modern budapesti úrinővel pedig visszakalauzolta olvasóit a két háború asszonyainak magánéletébe.

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárával együttműködésben minden héten megosztunk olvasóinkkal egyet a náluk őrzött kivételes felvételek közül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint száz esztendős múltra tekint vissza. Legkorábban nyilvántartásba vett darabja a Rosti-album, amely 1859-ben került a gyűjteménybe. A Történelmi Képcsarnok fényképgyűjteménye és a Legújabbkori Történeti Múzeum fényképtára a gyűjtemény fontosabb elődei. A Történeti Fényképtár a teljesség igényével gyűjti, rendszerezi, dolgozza fel a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős.

A Történeti Fényképtár 1995-től a Magyar Nemzeti Múzeum önálló főosztálya. Jelenleg több mint 1 millió felvételt őriz, ebből közel 360 ezer darabot egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Atyaúristen” – Ilyen volt nekem idén Kaposfest

„Atyaúristen” – nyögte a templomi csöndben egy hölgy két tétel között. Ugyanis jó zenét hallott, meg én is, sokat. Naplószerűség Kaposfest első két napjáról.
Plusz

Összeköt és feszültséget teremt – Dejcsics Konrád bencés szerzetes az Arcus Temporum csendjéről 

Egy pillanatnyi csendre hív meg a művészet és az élet forgatagában az Arcus Temporum művészeti fesztivál augusztus 23. és 25. között Pannonhalmán. Dejcsics Konrád fesztiváligazgatóval beszélgettünk a Főapátság és a kortárs kultúra kapcsolatáról, és a fesztivál eszmeiségéről.
Színház

Tompos Kátya énekli a Színházak Éjszakája „himnuszát” - Klippremier

Tompos Kátya dalos játékra hívta kollégáit, többek közt Udvaros Dorottyát, Vecsei H. Miklóst és Mucsi Zoltánt. Hangulatos videoklip készült a Színházak Éjszakája idei „himnuszához”, melyet Hrutka Róbert és a népszerű színésznő közösen jegyeznek.
Klasszikus

Hangversenyek hegyek között – Börzsöny Barokk Napok

Tizenhatodik alkalommal csendül fel augusztusban a régi korok muzsikája a Börzsöny és a Dunakanyar hegyei között. A Börzsöny Barokk Napok idén is különleges, több évszázad zenéjét bemutató műsorral és a szokásos gyönyörű helyszínekkel várja visszatérő és új vendégeit.
Vizuál

Nemecsek Ernő szobrot kapott a Füvészkertben

Már megint megfürdették nemecsek ernőt. A Pál utcai fiúk bandájának közlegényéről a Füvészkertben mintáztak szobrot.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál kolozsvár

„A fotográfus a valóság kiszolgáltatottja” - Megnyílt Korniss Péter fotókiállítása Kolozsváron

Két háznyira Korniss Péter szülőházától, a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban látható szeptember 12-ig a művész Változások című fotókiállítása. 
Vizuál hír

Locarnói nagydíj A létezés eufóriájáért

Szabó Réka dokumentumfilmje nyerte locarnói fesztivál Kritikusok Hete programjának nagydíját. A Tünet Együttes 2015-ben bemutatott táncszínház előadásának próbafolyamatát feldolgozó egészestés film rendezője személyesen vette át a rangos elismerést szombaton Locarnóban.
Vizuál Film

140 éve született a sztárokat felfedező Samuel Goldwyn

Megalapította az MGM stúdiót, majd inkább függetlenként dolgozott. Aranyköpéseit máig emlegeti a szakma. 1879. augusztus 17-én született Samuel Goldwyn, a film hőskorának egyik legsikeresebb független producere. 
Vizuál fényképTár

Az 1800-as évek aktív újságolvasói

A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársai ezúttal arról az időszakról mesélnek, amikor az újságok az önkéntes vidéki "tudósítók" jóvoltából értesültek a helyi hírekről. Sőt, a lelkes amatőr fotósok képeket is küldtek, hiszen önmagában a megjelenés is dicsőség volt.
Vizuál szobor

Nemecsek Ernő szobrot kapott a Füvészkertben

Már megint megfürdették nemecsek ernőt. A Pál utcai fiúk bandájának közlegényéről a Füvészkertben mintáztak szobrot.