Vizuál

Magyar illusztrátor rajzaival jelenik meg az ausztrál írónő gyerekkönyve az egész világon

Agócs Írisz mackói már nemzetköziek
2019.07.09. 08:55
Ajánlom
Berg Judit és Varró Dani könyveinek illusztrációi mellett Agócs Íriszt talán Tandori Dezső kötetének medvéiről ismerik a legtöbben. A hazai közönség mellett a nemzetközit is meghódította: az egész világon a magyar illusztrátor rajzaival jelennek meg Shona Innes ausztrál pszichológus gyerekkönyvei.

Hogyan találtátok meg egymást Shona Innesszel?

Elég hihetetlen történet, az illusztrációs munkáim Facebook-oldalára érkezett ugyanis egy üzenet az ausztrál kiadó munkatársától, miszerint, úgy tűnik, hogy az illusztrációkat én már elkészítettem, ők adnának hozzá szöveget – de legalábbis

úgy érzik, hogy pont olyat rajzolok, amit ők megálmodtak Shona Innes könyvéhez.

És valóban tartották is ehhez magukat, mert a tíz elkészült kötet során szinte egyetlenegy javítást sem kértek.

Itthon Berg Judit és Varró Dani köteteinek rendszeres illusztrátora vagy, de a te mackóid népesítik be az idén elhunyt Tandori Dezső medvés verseit is. Hogyan dolgozik együtt a szerző és a könyvét illusztráló művész?

Nagyon szerencsésnek tartom magam, mert fantasztikus szerzőkkel hozott össze a sors, és az együttműködés tényleg szinte minden esetben jóleső együttgondolkodást jelent. Berg Judittal a végletekig tudjuk egymást túllicitálni, hogy minél extrémebbé csavarjunk egy történetet. Persze a rengeteg nevetgélés után aztán visszatérünk a realitások talajára, és a csapongó fantáziát megzabolázva jön létre a végleges verzió. Nagyjából az a megszokott menetrend, hogy van egy ötletelés, hogy mi legyen a következő közös munka, vagy mi történjen a következő részében egy-egy sorozatnak, aztán megkapom a szöveget, aminek nagyon szoktam örülni.

Mindig teljesen lázba hoz az illusztrálandó szöveg, rögtön elkezd foglalkoztatni, vajon hogy is néznek ki majd az illusztrációk.

Végigrajzolom vagy -skiccelem a teljes szöveget, azt küldöm el jóváhagyásra, és utána készülnek el a végleges képek.

Vannak esetleg egyéni kérések, egyedi sajátosságok vagy vicces igények a közös munka közben?

Előfordul, igen, és nagyon szeretem ezeket. Legutóbb nekem volt Judit felé egy kérésem, hogy a Maszat-sorozat legújabb kötetében a barátnőm kislánya, Kamilla legyen Maszat londoni unokatestvére. Hihetetlen izgalmas volt így végigrajzolni a könyvet, nem is gondoltam volna, hogy ennyire benne vagyok a történetben, amikor készül. De

egyszerűen nem tudtam szabadulni a gondolattól, hogy milyen fura Maszatot a barátnőmék lakásában „látni”.

A következő közös könyvünkben pedig Judit egyik barátnőjének kislánya kap szerepet, ehhez mindenféle segédanyagot kértem, hogy tényleg legyen hasonlóság. Ezek abszolút belső történetek, az olvasók számára vélhetően nincs különbség abban, hogy egy szőke vagy barna hajú kislány a szereplő, de én rettenetesen élvezem, ha van valami háttérsztori. Ugyanígy Varró Dani könyveinél is megvan ez, ahol a kisfiai a szereplők ihletői. Szerencsére őket ismerem, így abszolút a fejemben vannak, ahogy rajzolom a könyveket.

Több interjúban is említetted, hogy milyen jó hasznát veszed a végzettségednek a munkádban, pedig nem képzőművészetire jártál. Hogy kapcsolódik az illusztrátor munkájához a néprajz szak és a kulturális antropológia?

A néprajz szakon egy szemléletet kaptam, amit az élet minden területén hasznosítok azóta is, és meggyőződésem,

abban, hogy ilyen fantasztikus utat járhatok be illusztrátorként, nem kis szerepe van ennek a kutatói mentalitásnak.

Megtanultam, hogyan jussak el minél gyorsabban egy-egy számomra szükséges információhoz, annak forrásához. Azt gondolná az ember, hogy a néprajztudomány valami beporosodott, mókás elfoglaltság, de pont a mai világban elképesztő hasznos ez a tudás.

A másik, hogy egy idő után beláttam, tulajdonképpen a témám és az érdeklődési köröm nem változott, csak a megközelítés. Néprajzosként is a vélt valóság, a hiedelmek, az álomkultúra izgatott a legjobban, illusztrátorként is tulajdonképpen ezzel foglalkozom, csak nem kutatom és elemzem, hanem rajzolom a fikciót.

De az biztos, hogy

Varró Dani Csütörtök, a kisördög könyvének létrejöttében nagyon erős mozgatórugó volt a magyar hiedelemvilág lényei iránti lelkesedésem, amit elég könnyen sikerült ráragasztanom Danira is,

és fantasztikus, ahogy megírta belőle a szöveget.

 

Személyre szabott kecskét karácsonyra, esetleg egyedi medvét?

Kapcsolódó

Személyre szabott kecskét karácsonyra, esetleg egyedi medvét?

Kevés menőbb dolog létezik annál, ha valakinek személyre szóló rajzot készít a kedvenc illusztrátora. Vasárnap a Pagony Gellért téri üzletében bárki rajzos kívánság megvalósítják a kiadó gyerekkönyv-illusztrátorai. A képekért kapott összegből pedig kis, vidéki könyvtáraknak segítenek kortárs gyerekkönyveket vásárolni.

Medvék minden mennyiségben

Medvék minden mennyiségben

Tandori Dezső medvés verseskötetét kicsiknek és a kicsit nagyobbaknak is ajánlják az ESZME Fesztivál szervezői.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Szerb győzelem, magyar második hely a Bartók Világversenyen

A 24 éves Veljko Nenadić kapta az első díjat a 2022-ben komponistáknak meghirdetett megmérettetés gálaestjén, műve szerepel majd a jövő évi, hegedűsöknek szóló forduló választható darabjai között is. A második díjat Thomas Kornél kapta.
Vizuál

Ifjúsági nagydíjat nyert Tallinnban Szakonyi Noémi Veronika filmje

A nyílt örökbefogadás témáját dolgozza fel a Hat hét című film, amely a tallinni zsűri indoklása szerint sikeresen megtalálta a fiatalság hangját, a rendező munkája pedig elképesztően empatikus. További két magyar alkotást is méltattak a rangos Észak-Európai seregszemlén.
Plusz

Elhunyt Irene Cara, a Flashdance Oscar-díjas énekes-dalszerzője

63 éves korában elhunyt Irene Cara, a Flashdance című film Oscar-díjas énekes-dalszerzője – számolt be róla a BBC News.Az amerikai színésznő és énekesnő az 1980-ban bemutatott Fame című film főcímdalával is sikert aratott, de sokan ismerték meg a Flashdance című produkció dalszerző-énekeseként is.
Vizuál

„Mindig rólunk van szó” – Hegedűs D. Géza a Néprajzi Múzeum kiállításáról

Európa egyik legkorszerűbb múzeumépülete, az idén felavatott Néprajzi Múzeum első, időszaki kiállítása a Megérkeztünk című tárlat. A legelső, 19. századi gyűjtésektől a legújabb szerzeményekig Hegedűs D. Géza színművész „kalauzolja” a látogatókat audio idegenvezetés formájában.
Klasszikus

Andrés Orozco-Estrada lép fel a Budapesti Fesztiválzenekarral

A zeneirodalom egyik legnépszerűbb zongoraversenye és szimfóniája, valamint egy varázslatos nyitány is felcsendül a Budapesti Fesztiválzenekar és a kolumbiai sztárkarmester, Andrés Orozco-Estrada decemberi koncertjein.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál interjú

A kurátor nem létezne a művészek és a kollégák nélkül – Interjú Don Tamással és Török Krisztián Gáborral

A debreceni MODEM-ben jelenleg három kiállítás látogatható: az Idő, a 30+ és az Új Közvetítések. Az utóbbi két tárlat kurátoraival, az ARTtransfer-díjas Don Tamással és Török Krisztián Gáborral beszélgettünk, aki Londonban és Glasgow-ban végezte művészettörténeti tanulmányait.
Vizuál hír

Elhúzza az aranycsíkot a legújabb Kolodko-mini

Satuba fogott Rejtő-kötet és egy 14 karátos kisautó szerepel azokon a képeken, amelyeket Kolodko Mihály osztott meg közösségi oldalán.
Vizuál kritika

Vádirat az üdvözítő mártíromság dicsőítése ellen – kritika A csoda című filmről

Ha egy összetett mondatra kellene lecsupaszítanunk a Netflix új filmdrámájának gondolatát, ez lenne az: morálisan elfogadhatatlan tudatosan bűntudatra nevelni ártatlan embereket, és végignézni, ahogy önmagukat pusztítják el vezeklésként – különösen egy kisgyermek esetében.
Vizuál hír

Háborús női történet nyerte a 20. Anilogue nagydíját

November 26-án a Toldi moziban tartották az idén huszadik évét ünneplő Anilogue filmfesztivál díjátadó gáláját. Az ezer eurós pénzjutalommal is járó fődíjat a szlovén Špela Čadež Steakhouse című filmje nyerte, amely egy kölcsönösen bántalmazó viszony hullámvölgyeibe nyújt betekintést.
Vizuál interjú

„Mindig rólunk van szó” – Hegedűs D. Géza a Néprajzi Múzeum kiállításáról

Európa egyik legkorszerűbb múzeumépülete, az idén felavatott Néprajzi Múzeum első, időszaki kiállítása a Megérkeztünk című tárlat. A legelső, 19. századi gyűjtésektől a legújabb szerzeményekig Hegedűs D. Géza színművész „kalauzolja” a látogatókat audio idegenvezetés formájában.