Vizuál

Magyar lány szobrai a digitális kannibalizmusról

KULT50: Keresztes Zsófia
2018.11.02. 14:15
Ajánlom
Azt szeretné, hogy a tárgy, amit készít, tükrözze, amiben élünk. Mint egy lelet. Keresztes Zsófia a KULT50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Biomorf alkotásaival Keresztes Zsófia a fiatal, harmincas képzőművész-generáció egyik legizgalmasabb alkotója, vagy ahogy egyik első méltatója, Rieder Gábor fogalmazott: a „posztinternetes szcéna legeredetibb objektgyárosa”.

Művei olykor Dalí elfolyó szürrealizmusát, legutóbbi munkái pedig Gaudí és Hundertwasser organikus művészetét juttatják eszünkbe, de bizonyosan nem belőlük származik, hiszen egészen másfajta élményekből indul ki.

A szürreál helyébe nála a digitális világ valóságon túli territóriuma lép, és igazából ennek a reális világgal való összenövése, összeolvadása, harca és ugyanakkor együttműködése érdekli.

Esterházy-díj 2017

Keresztes Zsófia nagyon érzékien bánik az anyaggal, a testiséggel és a térrel. (Fotó/Forrás: Kerekes Zoltán / Esterházy Magánalapítvány)

Különös organizmusokra emlékeztető formáinak eredete talán a keramikus tanulmányokig, a Török Pál utcai Kisképzőig nyúlik vissza. A középiskolai kerámia szak után a Képzőművészeti Egyetemen tanult festészetet, de nagyon hamar rájött, hogy a festés önmagában nem neki való. Szüksége van a térbeliségre. És anélkül, hogy átiratkozott volna a szobrász szakra, elkezdett a környezetében elérhető anyagokból – textilből, papírmasszából – tárgyakat formálni. Diplomamunkáját 2010-ben az OSA Archívumban állították ki. A textilből készült, hatalmas, térbeli Budapest-térkép úgy jelent meg, mint egy óriási, tengeri élőlény, amely szinte csak érrendszerből és idegdúcokból (az utcák felismerhető hálózatából) áll. Lebegve, szerteágazóan, színesen.

Jó ideig kitömött, furcsa arcokat, horrorisztikus babákat készített használt textilből, például az Ecseri úti piacról beszerzett női fűzőkből. Aztán papírszobrokkal kezdett foglalkozni. Számítástechnikai eszközök, főként monitorok dobozait használta például, hogy a rajtuk látható látványos tájképek virtuális világát a képen kívül 3D-ben folytassa, és ezzel vicces kalandozásokat tegyen a digitális és a valóságos tér határain.

Nagy hatással volt rá egy brazil szerző tanulmánya az internetezés révén jelentkező digitális kannibalizmusról, amelynek során egymás képi és szöveges tartalmaival lakunk jól nap mint nap. És kannibalizáljuk önmagunkat is. Ez az elmélet vált szoborrá például az Ön-Kannibalizmus Kényelme című alkotásán, amely első látásra talán szokatlanul, de Keresztes Zsófia formavilágát ismerve koherens módon, tengermélyi lényekre emlékeztető, színes és látványos biomorfokból épül fel. Immár megint új matériából: építkezéseken szigetelőanyagként használt, jól faragható, könnyű és festhető polisztirolból.

Keresztes nemcsak érti a posztdigitális új esztétikum nyelvét, de tökéletesen is beszéli. Jellegzetes egyéni stílusban”

– írta róla Rieder Gábor az Artkartellben. A kannibálszoborral a fiatal szobrász 2017-ben bekerült az Esterházy Művészeti Díj három díjazottja közé, ami az eddigi legnagyobb elismerése. Hacsak nem számítunk olyan szakmai sikereket, hogy tavaly művészei közé választotta a bécsi Gianni Manhattan Galéria, vagy hogy Prágában, a Karlin Stúdióban 2018 tavaszán a fiatal és jó nevű olasz kurátor, Domenico de Chirico rendezett számára egyéni kiállítást a legeslegújabb műveiből. Puha és színes lényekre emlékeztető darabok ezek is, de a lágy formák kőkemény burkolatot kaptak, színes mozaikból. Meghökkentőek és letisztultak, talán ezek az eddigi legszoborszerűbb munkái. Remélhetőleg itthon is láthatjuk őket hamarosan.

Esterházy-díj 2017

Keresztes Zsófi: Repro (Fotó/Forrás: Kerekes Zoltán / Esterházy Magánalapítvány)

A 2017-es év egyik legkiemelkedőbb egyéni teljesítményét Keresztes Zsófia tudhatja magáénak. A hazai for és nonprofit színtér mellett nemzetközileg is erős és sikeres jelenlétet produkált műveivel”

– írta róla Bencze Péter az Artmagazinban. Tavaly Prágában, Bécsben állított ki, idén ott lesz a bécsi galériával a baseli Liste művészeti vásáron. Csoportos kiállításon vesz részt Rigában, Brüsszelben a BOZAR-ban és Krakkóban, majd Antwerpenben, Berlinben. Önálló kiállítása lesz Bécsben, Prágában pedig a városi galériában Anna Hulačovával állít ki.

Itthon mintha kevésbé értenék. Sokan azt kérdezik zavarba ejtő művei láttán: mi ez, kritika? Nem, inkább helyzetjelentés, szokta válaszolni. Azt szeretné, hogy a tárgy, amit készít, tükrözze, amiben élünk. Mint egy lelet.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Itt hallgathatja meg Kurtág György operáját élőben

Ma este mutatják be Kurtág György első operáját a milánói Scalában. Az előadást az olasz közrádió és a Bartók Rádió élőben közvetíti, az interneten ön is meghallgathatja!
Vizuál

Ön mit szól a legújabb budapesti Sisi-szoborhoz?

Új, egész alakos szobrot kapott Sisi, azaz Erzsébet királyné a Madách téren, ám felmerül néhány kérdés az alkotással kapcsolatban.
Klasszikus

Nyolc percen át ünnepelték Kurtág operáját, a zeneszerző rádión hallgatta az előadást

Nyolc percig tapsolta Kurtág György első operájának ősbemutatóját a Scala milánói operaház közönsége csütörtök este - számolt be a Corriere della Sera olasz napilap a többnyire szakmai közönség előtt tartott előadásról.
Könyv

A nő, aki beleszületett az irodalomba, és azóta is benne él – Szabó T. Anna

Első novelláskötetét, a Töréstesztet egyfajta katalizátornak szánta, hogy begyújtson valamit, akkor is, ha fáj, hiszen nem lehet megúszni. Szabó T. Anna Kult50-ben megjelent portréja.
Tánc

Lélegzetelállító klippel tér vissza a Polunyin-Hozier páros

Az ukrán balettművész öt évvel ezelőtt az ír zenész Take Me To Church című zenéjére készült David LaChapelle-videoklipben robbant be a köztudatba. Most ismét összeálltak egy remekműre.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál sisi

Ön mit szól a legújabb budapesti Sisi-szoborhoz?

Új, egész alakos szobrot kapott Sisi, azaz Erzsébet királyné a Madách téren, ám felmerül néhány kérdés az alkotással kapcsolatban.
Vizuál hír

Kiakadtak a régészek az amatőr kincskeresés népszerűsítésén

Közleményben hívja fel a figyelmet a Magyar Régész Szövetség a fémkeresős tevékenységet korlátozás nélkül űzhető, szabadidős tevékenységként beállító médiamegjelenések veszélyére.
Vizuál kult50

Kortárs művészet alulról szerveződve – Somogyi Hajnalka és az OFF-Biennále

Az egyre népszerűbb OFF-Biennále az egyik legnagyobb alulról szerveződő, államtól független civil kezdeményezés Magyarországon. A kezdeményezés alapítója, projektvezetője és kurátora, Somogyi Hajnalka Kult50-ben megjelent portréja.
Vizuál csernus tibor

Tárlatvezetések és művészeti foglalkozások gyerekeknek a Csernus kiállításban

A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány és a Várkert Bazár közös kiállítása, a Csernus és a Montmartre novembertől januárig izgalmas programokkal várja az érdeklődőket! A Testőrpalotában helyet kapó tárlat Csernus Tibor, a magyar festőzseni sokszínű alkotói tevékenységét hivatott bemutatni és a kapcsolódó foglalkozások is a kreatív energiák felszabadításának jegyében kerülnek megrendezésre.
Vizuál kult50

Új alkotói korszaka hetven fölött kezdődött – Ragályi Elemér

Keresztre feszíttette Christian Bale-t, Budapesten vezetgette Scarlett Johanssont, Robin Williams pedig mindenben kikérte a véleményét. Ragályi Elemér Kult50-ben megjelent portréja.