Vizuál

Magyar lány szobrai a digitális kannibalizmusról

KULT50: Keresztes Zsófia
2018.11.02. 14:15
Ajánlom
Azt szeretné, hogy a tárgy, amit készít, tükrözze, amiben élünk. Mint egy lelet. Keresztes Zsófia a KULT50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Biomorf alkotásaival Keresztes Zsófia a fiatal, harmincas képzőművész-generáció egyik legizgalmasabb alkotója, vagy ahogy egyik első méltatója, Rieder Gábor fogalmazott: a „posztinternetes szcéna legeredetibb objektgyárosa”.

Művei olykor Dalí elfolyó szürrealizmusát, legutóbbi munkái pedig Gaudí és Hundertwasser organikus művészetét juttatják eszünkbe, de bizonyosan nem belőlük származik, hiszen egészen másfajta élményekből indul ki.

A szürreál helyébe nála a digitális világ valóságon túli territóriuma lép, és igazából ennek a reális világgal való összenövése, összeolvadása, harca és ugyanakkor együttműködése érdekli.

Esterházy-díj 2017

Keresztes Zsófia nagyon érzékien bánik az anyaggal, a testiséggel és a térrel. (Fotó/Forrás: Kerekes Zoltán / Esterházy Magánalapítvány)

Különös organizmusokra emlékeztető formáinak eredete talán a keramikus tanulmányokig, a Török Pál utcai Kisképzőig nyúlik vissza. A középiskolai kerámia szak után a Képzőművészeti Egyetemen tanult festészetet, de nagyon hamar rájött, hogy a festés önmagában nem neki való. Szüksége van a térbeliségre. És anélkül, hogy átiratkozott volna a szobrász szakra, elkezdett a környezetében elérhető anyagokból – textilből, papírmasszából – tárgyakat formálni. Diplomamunkáját 2010-ben az OSA Archívumban állították ki. A textilből készült, hatalmas, térbeli Budapest-térkép úgy jelent meg, mint egy óriási, tengeri élőlény, amely szinte csak érrendszerből és idegdúcokból (az utcák felismerhető hálózatából) áll. Lebegve, szerteágazóan, színesen.

Jó ideig kitömött, furcsa arcokat, horrorisztikus babákat készített használt textilből, például az Ecseri úti piacról beszerzett női fűzőkből. Aztán papírszobrokkal kezdett foglalkozni. Számítástechnikai eszközök, főként monitorok dobozait használta például, hogy a rajtuk látható látványos tájképek virtuális világát a képen kívül 3D-ben folytassa, és ezzel vicces kalandozásokat tegyen a digitális és a valóságos tér határain.

Nagy hatással volt rá egy brazil szerző tanulmánya az internetezés révén jelentkező digitális kannibalizmusról, amelynek során egymás képi és szöveges tartalmaival lakunk jól nap mint nap. És kannibalizáljuk önmagunkat is. Ez az elmélet vált szoborrá például az Ön-Kannibalizmus Kényelme című alkotásán, amely első látásra talán szokatlanul, de Keresztes Zsófia formavilágát ismerve koherens módon, tengermélyi lényekre emlékeztető, színes és látványos biomorfokból épül fel. Immár megint új matériából: építkezéseken szigetelőanyagként használt, jól faragható, könnyű és festhető polisztirolból.

Keresztes nemcsak érti a posztdigitális új esztétikum nyelvét, de tökéletesen is beszéli. Jellegzetes egyéni stílusban”

– írta róla Rieder Gábor az Artkartellben. A kannibálszoborral a fiatal szobrász 2017-ben bekerült az Esterházy Művészeti Díj három díjazottja közé, ami az eddigi legnagyobb elismerése. Hacsak nem számítunk olyan szakmai sikereket, hogy tavaly művészei közé választotta a bécsi Gianni Manhattan Galéria, vagy hogy Prágában, a Karlin Stúdióban 2018 tavaszán a fiatal és jó nevű olasz kurátor, Domenico de Chirico rendezett számára egyéni kiállítást a legeslegújabb műveiből. Puha és színes lényekre emlékeztető darabok ezek is, de a lágy formák kőkemény burkolatot kaptak, színes mozaikból. Meghökkentőek és letisztultak, talán ezek az eddigi legszoborszerűbb munkái. Remélhetőleg itthon is láthatjuk őket hamarosan.

Esterházy-díj 2017

Keresztes Zsófi: Repro (Fotó/Forrás: Kerekes Zoltán / Esterházy Magánalapítvány)

A 2017-es év egyik legkiemelkedőbb egyéni teljesítményét Keresztes Zsófia tudhatja magáénak. A hazai for és nonprofit színtér mellett nemzetközileg is erős és sikeres jelenlétet produkált műveivel”

– írta róla Bencze Péter az Artmagazinban. Tavaly Prágában, Bécsben állított ki, idén ott lesz a bécsi galériával a baseli Liste művészeti vásáron. Csoportos kiállításon vesz részt Rigában, Brüsszelben a BOZAR-ban és Krakkóban, majd Antwerpenben, Berlinben. Önálló kiállítása lesz Bécsben, Prágában pedig a városi galériában Anna Hulačovával állít ki.

Itthon mintha kevésbé értenék. Sokan azt kérdezik zavarba ejtő művei láttán: mi ez, kritika? Nem, inkább helyzetjelentés, szokta válaszolni. Azt szeretné, hogy a tárgy, amit készít, tükrözze, amiben élünk. Mint egy lelet.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

A magyar oktatás MacGyverei – a kötelező olvasmányok

A jövő nemzedék sorsa mindössze attól függ, hogy Gárdonyit, Szabó Magdát vagy Agatha Christie-t adnak a kezébe? Arató Lászlóval, a Magyartanárok Egyesületének elnökével - a NAT-módosítás részleteinek hiányában - a jelenlegi szabályozást vizsgáltuk meg, hogy jobban értsük, mi is lehetne a változások előremutató iránya.
Vizuál

Az 1917 a legjobb film az amerikai producerek szerint

Sam Mendes első világháborús eposza, az 1917 című film kapta meg az Amerikai Producerek Céhének (PGA) díját a mozikban forgalmazott filmek mezőnyében szombaton Los Angelesben.
Plusz

75 éve szabadult fel a pesti gettó 

A pesti gettó felszabadításának 75. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést vasárnap Budapesten, a Dohány utcai zsinagógában, majd koszorút helyeztek el a zsinagóga falánál állított emléktáblánál.
Klasszikus

Boldog születésnapot kívánunk Fischer Ivánnak!

Ma ünnepli születésnapját a Budapesti Fesztiválzenekar alapító-karmestere, egyik legkelendőbb hazai művészünk. Saját Happy Birthday-feldolgozásával köszöntjük!
Vizuál

Ki nevet még a bohócon? – 100 éve született Fellini

Száz éve, 1920. január 20-án született Riminiben Federico Fellini, az egyik legnagyobb olasz filmes, akit első olaszként jelöltek rendezői Oscar-díjra, s mind a négy a kitüntetésre jelölt alkotása nyert a legjobb külföldi filmek között, a legnagyobb elismerésnek mégis azt érezte, ha rendező-festőnek nevezték.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Ezeket a kiállításokat várjuk idén a Ludwigban!

Barabási Albert-László fizikusi tanulmányai és a slow-movement is helyet kap a múzeum 2020-as tárlatai között. Megújul az állandó kiállítás, elbúcsúzik a képzőművészeti biennále anyaga és utazik az építészeti nyertes pályázata. Mutatjuk, mit írjatok be a naptárba!
Vizuál hír

Online lexikonban a magyar filmek

Magyar filmek a kezdetektől napjainkig címmel online filmlexikont indított a Magyar Művészeti Akadémia.
Vizuál Film

Óriási a konkurenciaharc a streamingszolgáltatók között

Iparági elemzés szerint a Netflix diktálja az iramot az ágazatban, a következő nyolc évben 26,3 milliárd dollárt (8000 milliárd forintot) fordít tartalomfejlesztésre, főként saját tartalom előállítására.
Vizuál Film

Megalakult a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete

Az elsődlegesen szakmai és érdekvédelmi fórum a dokumentumfilmmel foglalkozó szakemberek képviseletét látja el, valamint párbeszédet kezdeményez az alkotók, a nézők és a döntéshozók között.
Vizuál portré

Ki nevet még a bohócon? – 100 éve született Fellini

Száz éve, 1920. január 20-án született Riminiben Federico Fellini, az egyik legnagyobb olasz filmes, akit első olaszként jelöltek rendezői Oscar-díjra, s mind a négy a kitüntetésre jelölt alkotása nyert a legjobb külföldi filmek között, a legnagyobb elismerésnek mégis azt érezte, ha rendező-festőnek nevezték.