Vizuál

Magyar lány szobrai a digitális kannibalizmusról

KULT50: Keresztes Zsófia
2018.11.02. 14:15
Ajánlom
Azt szeretné, hogy a tárgy, amit készít, tükrözze, amiben élünk. Mint egy lelet. Keresztes Zsófia a KULT50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Biomorf alkotásaival Keresztes Zsófia a fiatal, harmincas képzőművész-generáció egyik legizgalmasabb alkotója, vagy ahogy egyik első méltatója, Rieder Gábor fogalmazott: a „posztinternetes szcéna legeredetibb objektgyárosa”.

Művei olykor Dalí elfolyó szürrealizmusát, legutóbbi munkái pedig Gaudí és Hundertwasser organikus művészetét juttatják eszünkbe, de bizonyosan nem belőlük származik, hiszen egészen másfajta élményekből indul ki.

A szürreál helyébe nála a digitális világ valóságon túli territóriuma lép, és igazából ennek a reális világgal való összenövése, összeolvadása, harca és ugyanakkor együttműködése érdekli.

Esterházy-díj 2017

Keresztes Zsófia nagyon érzékien bánik az anyaggal, a testiséggel és a térrel. (Fotó/Forrás: Kerekes Zoltán / Esterházy Magánalapítvány)

Különös organizmusokra emlékeztető formáinak eredete talán a keramikus tanulmányokig, a Török Pál utcai Kisképzőig nyúlik vissza. A középiskolai kerámia szak után a Képzőművészeti Egyetemen tanult festészetet, de nagyon hamar rájött, hogy a festés önmagában nem neki való. Szüksége van a térbeliségre. És anélkül, hogy átiratkozott volna a szobrász szakra, elkezdett a környezetében elérhető anyagokból – textilből, papírmasszából – tárgyakat formálni. Diplomamunkáját 2010-ben az OSA Archívumban állították ki. A textilből készült, hatalmas, térbeli Budapest-térkép úgy jelent meg, mint egy óriási, tengeri élőlény, amely szinte csak érrendszerből és idegdúcokból (az utcák felismerhető hálózatából) áll. Lebegve, szerteágazóan, színesen.

Jó ideig kitömött, furcsa arcokat, horrorisztikus babákat készített használt textilből, például az Ecseri úti piacról beszerzett női fűzőkből. Aztán papírszobrokkal kezdett foglalkozni. Számítástechnikai eszközök, főként monitorok dobozait használta például, hogy a rajtuk látható látványos tájképek virtuális világát a képen kívül 3D-ben folytassa, és ezzel vicces kalandozásokat tegyen a digitális és a valóságos tér határain.

Nagy hatással volt rá egy brazil szerző tanulmánya az internetezés révén jelentkező digitális kannibalizmusról, amelynek során egymás képi és szöveges tartalmaival lakunk jól nap mint nap. És kannibalizáljuk önmagunkat is. Ez az elmélet vált szoborrá például az Ön-Kannibalizmus Kényelme című alkotásán, amely első látásra talán szokatlanul, de Keresztes Zsófia formavilágát ismerve koherens módon, tengermélyi lényekre emlékeztető, színes és látványos biomorfokból épül fel. Immár megint új matériából: építkezéseken szigetelőanyagként használt, jól faragható, könnyű és festhető polisztirolból.

Keresztes nemcsak érti a posztdigitális új esztétikum nyelvét, de tökéletesen is beszéli. Jellegzetes egyéni stílusban”

– írta róla Rieder Gábor az Artkartellben. A kannibálszoborral a fiatal szobrász 2017-ben bekerült az Esterházy Művészeti Díj három díjazottja közé, ami az eddigi legnagyobb elismerése. Hacsak nem számítunk olyan szakmai sikereket, hogy tavaly művészei közé választotta a bécsi Gianni Manhattan Galéria, vagy hogy Prágában, a Karlin Stúdióban 2018 tavaszán a fiatal és jó nevű olasz kurátor, Domenico de Chirico rendezett számára egyéni kiállítást a legeslegújabb műveiből. Puha és színes lényekre emlékeztető darabok ezek is, de a lágy formák kőkemény burkolatot kaptak, színes mozaikból. Meghökkentőek és letisztultak, talán ezek az eddigi legszoborszerűbb munkái. Remélhetőleg itthon is láthatjuk őket hamarosan.

Esterházy-díj 2017

Keresztes Zsófi: Repro (Fotó/Forrás: Kerekes Zoltán / Esterházy Magánalapítvány)

A 2017-es év egyik legkiemelkedőbb egyéni teljesítményét Keresztes Zsófia tudhatja magáénak. A hazai for és nonprofit színtér mellett nemzetközileg is erős és sikeres jelenlétet produkált műveivel”

– írta róla Bencze Péter az Artmagazinban. Tavaly Prágában, Bécsben állított ki, idén ott lesz a bécsi galériával a baseli Liste művészeti vásáron. Csoportos kiállításon vesz részt Rigában, Brüsszelben a BOZAR-ban és Krakkóban, majd Antwerpenben, Berlinben. Önálló kiállítása lesz Bécsben, Prágában pedig a városi galériában Anna Hulačovával állít ki.

Itthon mintha kevésbé értenék. Sokan azt kérdezik zavarba ejtő művei láttán: mi ez, kritika? Nem, inkább helyzetjelentés, szokta válaszolni. Azt szeretné, hogy a tárgy, amit készít, tükrözze, amiben élünk. Mint egy lelet.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Kerekes Vica: „Olyan, mintha több száz éve lennék itt a Földön” 

Bemutatták Szász Attila új, romantikus történelmi thrillerét, az Apró meséket. A II. világháború utáni zűrzavaros időkben játszódó szerelmi háromszög női főszereplőjével, Kerekes Vicával beszélgettünk szerepekről, visszatérésről és az erőszakos jelenetek megéléséről is. 
Színház

Zongoraművésznek taníttatták, mégis inkább édesanyja nyomdokaiba lépett – Voith Ági 75 éves

Már debütáló előadása, A kaktusz virága megmutatta komikusi és zenei tehetségét, partnere pedig későbbi férje, Bodrogi Gyula volt. Március 17-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznő. 
Klasszikus

Egy piros játékzongorával kezdődött a karrierje

A Zeneakadémia nagytermében ad szólóestet Nyikolaj Luganszkij, az ünnepelt orosz zongoraművész.
Plusz

Kiderült, hogy a hanghullámoknak is van tömegük

Eddig a fizika egyik alapvetése volt, hogy a hangnak nincs tömege, de kiderült, hogy van, és hat rá a gravitáció is.
Jazz/World

Kenny Garrett: „Én vagyok a fiatal generáció Miles Davise”

A jazzszaxofonosok számára az egyik legfontosabb hivatkozási pont jelenleg az 58 éves amerikai post-bop szaxofonos, Kenny Garrett, aki meglepő természetességgel viseli az „élő legenda” szerepet. Telefonon adott nekünk exkluzív interjút.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál interjú

Kerekes Vica: „Olyan, mintha több száz éve lennék itt a Földön” 

Bemutatták Szász Attila új, romantikus történelmi thrillerét, az Apró meséket. A II. világháború utáni zűrzavaros időkben játszódó szerelmi háromszög női főszereplőjével, Kerekes Vicával beszélgettünk szerepekről, visszatérésről és az erőszakos jelenetek megéléséről is. 
Vizuál fényképTár

Amikor „visszapirosodott” március 15. – 1989 eufóriája

A rendszerváltás folyamatában az egyik leglátványosabb, s talán a legfelszabadítóbb újra szabad ünnep 1989. március 15-e volt.
Vizuál Március 15.

Ingyenesen nézhető klasszikus magyar filmek a Filmarchívum videócsatornáján

A nemzeti ünnep alkalmából a reformkort és az 1848-as forradalmat felidéző, felújított klasszikus magyar filmeket ingyenesen lehet megtekinteni a Filmarchívum videómegosztó csatornáján péntektől vasárnapig, ahol egy 13 perces montázsfilm is tiszteleg a forradalom évfordulója előtt.
Vizuál ludwig múzeum

Less be a Louvre ablakán David Hockney festményén!

David Hockney Ellenfény francia stílusban című festménye is látható a Ludwig 30 kiállítássorozat Megosztás című tárlatán. Hockney művét 2017-ben és 2018-ban a világ legjelentősebb múzeumai állították ki.
Vizuál hír

A Ludwig Múzeum kiállítása nyerte a Global Fine Art Awards közönségdíját

A Ludwig Múzeum kortárs ukrán művészetet bemutató tavalyi kiállítása, a Permanes forradalom. Kortárs ukrán művészet, 31 ország 94 tárlatával versenyzett. Először nyert magyar múzeum a rangos megmérettetésen.