Vizuál

Magyar volt a századforduló ünnepelt sanghaji táncosnője

2017.09.27. 11:05
Ajánlom
Milyen képet közvetítettek a két világháború között a magyar művészek, a szórakoztatóipar és az utazók a Kelet világáról, és milyen volt a virágkorát élő Sanghaj? - teszi fel a kérdést a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Sanghay - Shanghai. Párhuzamos eltérések Kelet és Nyugat között címmel megnyílt kiállítása.

A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Sanghay–Shanghai. Párhuzamos eltérések Kelet és Nyugat között című új kiállítása az emblematikussá vált távol-keleti nagyváros, Shanghai és a két világháború közötti időszak ellentmondásos hazai Kelet-képét jól reprezentáló budapesti mulató, a Sanghay bar nevét kapcsolja össze. A kiállítás célja, hogy egyrészt a Shanghaiban akkoriban élő és tevékenykedő magyarok (többek közt a Hopp Múzeumba került) hagyatéka révén bepillantást engedjen a kínai metropolisz világába, másrészt hogy a magyarországi művészetben a keleti hatások bemutatásával megjelenítse az eddig kevéssé vagy egyáltalán nem kutatott területeket.

Kapcsolódások és kölcsönhatások bonyolult szövete feslik fel az új kutatások fényében, s nemcsak a különböző művészeti ágak, hanem a mindennapi élet legkülönbözőbb területeiről is láthatunk példákat. A kiállítás – többek között – 

a két világháború között Shanghaiban élt magyar kolónia használati tárgyainak és fényképeinek segítségével mutatja be az ottani életmódot, életkörülményeket,

a világ különböző részeiről érkező munkásokkal, árusokkal és kereskedőkkel tömött utcákat. Nyugati arcokat látunk a keleti hátterek előtt – Farkas Imre képein; keleti nőket divatos nyugati kellékekkel – Román György (képzőművész,bokszoló, csokoládédrazsék forgalmazásával is próbálkozó „impresszárió”) által gyűjtött képeslapokon.

A nyüzsgő kínai metropoliszba érkezett például a Komor család, itt nyitották meg a Komor és Kuhn műkereskedőházat, és ha a szükség úgy hozta, pénzzel támogatták az elsővilágháború után hazafelé tartó magyar katonákat és a menekülteket. Ide érkezett meg a szintén katonaszökevény Hudec László építész is, az első shanghai felhőkarcoló tervezője.

Egyik-másik még ma is álló Hudec-épületet fotóinstalláció keretében mutatunk be a kiállításitérben. A közel nyolcvan családot érintő magyar kolónia, vagyis az állandó lakosok mellett gyakori volt itt az átutazók, nyugati turisták, titkos ügynökök (Trebitsch-Lincoln) feltűnése, csakúgy, mint a megnövekedett szórakozási igények kielégítésére érkező vendégművészek fellépése is.

Rejtő Jenőnek egyik ihletője volt a kor híres titkosügynöke és kalandora, Trebitsch-Lincoln Ignác,

 aki Sanghajban nyitott buddhista kolostort, majd 1943-ban ott is hunyt el; temetésén százezres tömeg és a Nankingban székelő kínai kormány összes minisztere részt vett.

Az 1930-as években egyre több mulató, hölgyeket is szívesen látó elit bálterem nyitotta meg kapuit Shanghaiban. Nem egy ilyen helyen 

fellépett változatos, magyar táncokat is bemutató programjával az a – közelmúltig teljesen ismeretlen – Dessewffy Flóra,

akinek viseletanyaga, Keleten készített ruhái a kiállítás egyik újdonságát adják. (Egy másik utazóművészünk, Csorba Klári hangja akkoriban rendszeresen hallható volt a modern shanghai rádió adásaiban. Talán éppen neki köszönhető, hogy a világhírű Szomorú vasárnap című dal Kínát is meghódította.)

Az akkori Kína nagy részével oly éles ellentétben álló, fényűző, mondén város szerény hazai visszfénye volt a Bartók Béla (akkor Horthy Miklós) út 60. alatt, 1937-ben megnyitott„csodás keleti pompával” berendezett Sanghay bar, melynek neve és a műsorfüzetén díszelgő,a pezsgőspohár mellett kimonót viselő apró keleti alak az egzotikum iránti egyre erősödő igényt volt hivatott kielégíteni. A mára teljesen elfelejtett mulató a kor egyik hírhedt éjszakai szórakozóhelye volt, ahol a különböző zenés-táncos műsorszámokat egy Buddha-szobor előtt mutatták be.

Ahogyan az a kiállítás festmény- és fotóanyagában is látható, a táncnak és az erotikának a keleti vallásokkal való összevegyítése a korszak kedvelt motívumává vált, s ez alól a legnépszerűbb és legdinamikusabban fejlődő művészeti ág, a film sem vonhatta kimagát.

A negyvenes évek elején készült el a hírhedt Mata Harira emlékeztető, a keleti táncosnő figuráját középpontba helyező két film, a Sziámi macska és a Machita,

 melyek lakásbelsőihez a Hopp Ferenc Múzeum főként japán és kínai műtárgyanyagát vették kölcsön. A két film főszerepét játszó Szeleczky Zita, illetve Karády Katalin keleti táncot lejtő alakja feltűnik a kiállításon bemutatott filmrészleteken, csakúgy, mint a környezetükben díszletként alkalmazott keleti tárgyak.

Az erotika és a buddhizmus különös keveredése számos jeles, magyar képzőművész alkotásaiban is fellelhető.

 Ezek a kiállítás negyedik, egyúttal záró termében kaptak helyet. Ezek közé tartozik Csók István Nirvánája, Vaszary híres Buddha akttal című képsorozata. A kiállításon kiemelt hangsúlyt kap a buddhizmust mélyen tanulmányozó Boromisza Tibor terve alapján készült különleges alkotás, egy Buddhát ábrázoló szőnyeg is.

A tárlaton látható nyolcvannyolc digitális fotó, három filmrészlet és kétszáznál is több műtárgy mellett interaktív elemek is segítik az ismeretszerzést. A kiállításhoz készült magyar, illetve angol nyelvű katalógusban többek között filmtörténeti, tánctörténeti, építészeti és viselettörténeti tanulmányok szerepelnek. A gazdagon illusztrált tanulmánykötet húsz szerző együttműködésével jött létre.

Az elmúlt években Kína több alkalommal mutatta be kulturális kincseit Budapesten, Magyarország pedig bemutatkozott többek között a sanghaji világkiállításon, a Szépművészeti Múzeum szervezésében pedig Munkácsy Mihály remekműveit ismerhette meg a kínai közönség.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Elhunyt Heller Ágnes

A filozófus kilencven éves volt, a 444 értesülése szerint Balatonalmádiban érte a halál.
Klasszikus

Holnap kezdődik a Fesztivál Akadémia a Zeneakadémián

A Budapest legszebb helyszínein július 20. és 28. között zajló kamarazenei fesztiválon hét esti nagy koncert, mesterkurzusok, ingyenes előadások, nemzetközi hegedűverseny és számtalan kísérőprogram várja az érdeklődőket.
Zenés színház

Jesszumpeppi, az előzetes alapján borzasztónak tűnik a Macskák filmváltozata

Olyan világsztárok főszereplésével jön a Macskák című Lloyd Webber-musical filmváltozata, mint Taylor Swift, Ian McKellen és Judi Dench. Nem tűnik jónak.
Plusz

Sokkal több ilyen kölyök kéne ebbe az országba

Szokatlanul kulturált fesztiválozókra bukkantam, összebarátkoztam egy csigával, de aztán hamar tempót váltottam, ficamodott bokával toltam a Middlemist Redre. Színházat alapítottak egy erdő szélén. Bánkitó-napló négy napról.
Színház

Kulka, Bodrogi és Jakab Tamás a felújított Újszegedi Szabadtéri nyitóelőadásában

Molière Don Juanját láthatják a nézők július 19-21. között három alkalommal az új technikával újranyitó Újszegedi Szabadtéri Színpadon.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál gyász

Elhunyt Kovács Péter festőművész

A Kossuth-díjas festőművészt, grafikust, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagját szombaton, 76 éves korában érte a halál.
Vizuál Film

Öt kisfilm Európáról – Így látják a fiatalok az EU-t

Online elérhetőek az Európai Bizottság EUandME kampányának díjnyertes alkotásai, köztük Galambos Levente Rejtett értékek című filmje, amely a környezetvédelem, a fenntarthatóság és a tárgyak és az emberi kapcsolatok megújíthatóságáról beszél.
Vizuál galéria

Hulladékból készült Gigacsiga a Művészetek Völgyébe

A vigántpetendi Cirque du Tókertben felállított alkotás a környezetvédelemre és az újrahasznosítás fontosságára hívja fel a figyelmet, miközben a művész olyan mintákat követ az alkotás során, mint Giacometti, vagy éppen Picasso. Galériánkban az alkotói folyamatot is végigkövethetik.
Vizuál fényképTár

Einstand a Múzeumkertben

Az Esti Hírlap forgatási fotói az újságban végül nem jelentek meg. Most a Fidelio FényképTár sorozatát olvasóival pedig még az internetes bázisba kerülés előtt megosztják a felvételeket múzeum munkatársai.
Vizuál ajánló

„A lassú idő a sivatag felől jön" - mozikban a Yao utazása

Szívhez szóló alakítással tér vissza a filmvászonra az Életrevalók francia szupersztárja, Omar Sy. Mától vetítik a mozik a francia-szenegáli road-moviet, a Yao utazását.