Vizuál

Magyar volt a századforduló ünnepelt sanghaji táncosnője

2017.09.27. 11:05
Ajánlom
Milyen képet közvetítettek a két világháború között a magyar művészek, a szórakoztatóipar és az utazók a Kelet világáról, és milyen volt a virágkorát élő Sanghaj? - teszi fel a kérdést a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Sanghay - Shanghai. Párhuzamos eltérések Kelet és Nyugat között címmel megnyílt kiállítása.

A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Sanghay–Shanghai. Párhuzamos eltérések Kelet és Nyugat között című új kiállítása az emblematikussá vált távol-keleti nagyváros, Shanghai és a két világháború közötti időszak ellentmondásos hazai Kelet-képét jól reprezentáló budapesti mulató, a Sanghay bar nevét kapcsolja össze. A kiállítás célja, hogy egyrészt a Shanghaiban akkoriban élő és tevékenykedő magyarok (többek közt a Hopp Múzeumba került) hagyatéka révén bepillantást engedjen a kínai metropolisz világába, másrészt hogy a magyarországi művészetben a keleti hatások bemutatásával megjelenítse az eddig kevéssé vagy egyáltalán nem kutatott területeket.

Kapcsolódások és kölcsönhatások bonyolult szövete feslik fel az új kutatások fényében, s nemcsak a különböző művészeti ágak, hanem a mindennapi élet legkülönbözőbb területeiről is láthatunk példákat. A kiállítás – többek között – 

a két világháború között Shanghaiban élt magyar kolónia használati tárgyainak és fényképeinek segítségével mutatja be az ottani életmódot, életkörülményeket,

a világ különböző részeiről érkező munkásokkal, árusokkal és kereskedőkkel tömött utcákat. Nyugati arcokat látunk a keleti hátterek előtt – Farkas Imre képein; keleti nőket divatos nyugati kellékekkel – Román György (képzőművész,bokszoló, csokoládédrazsék forgalmazásával is próbálkozó „impresszárió”) által gyűjtött képeslapokon.

A nyüzsgő kínai metropoliszba érkezett például a Komor család, itt nyitották meg a Komor és Kuhn műkereskedőházat, és ha a szükség úgy hozta, pénzzel támogatták az elsővilágháború után hazafelé tartó magyar katonákat és a menekülteket. Ide érkezett meg a szintén katonaszökevény Hudec László építész is, az első shanghai felhőkarcoló tervezője.

Egyik-másik még ma is álló Hudec-épületet fotóinstalláció keretében mutatunk be a kiállításitérben. A közel nyolcvan családot érintő magyar kolónia, vagyis az állandó lakosok mellett gyakori volt itt az átutazók, nyugati turisták, titkos ügynökök (Trebitsch-Lincoln) feltűnése, csakúgy, mint a megnövekedett szórakozási igények kielégítésére érkező vendégművészek fellépése is.

Rejtő Jenőnek egyik ihletője volt a kor híres titkosügynöke és kalandora, Trebitsch-Lincoln Ignác,

 aki Sanghajban nyitott buddhista kolostort, majd 1943-ban ott is hunyt el; temetésén százezres tömeg és a Nankingban székelő kínai kormány összes minisztere részt vett.

Az 1930-as években egyre több mulató, hölgyeket is szívesen látó elit bálterem nyitotta meg kapuit Shanghaiban. Nem egy ilyen helyen 

fellépett változatos, magyar táncokat is bemutató programjával az a – közelmúltig teljesen ismeretlen – Dessewffy Flóra,

akinek viseletanyaga, Keleten készített ruhái a kiállítás egyik újdonságát adják. (Egy másik utazóművészünk, Csorba Klári hangja akkoriban rendszeresen hallható volt a modern shanghai rádió adásaiban. Talán éppen neki köszönhető, hogy a világhírű Szomorú vasárnap című dal Kínát is meghódította.)

Az akkori Kína nagy részével oly éles ellentétben álló, fényűző, mondén város szerény hazai visszfénye volt a Bartók Béla (akkor Horthy Miklós) út 60. alatt, 1937-ben megnyitott„csodás keleti pompával” berendezett Sanghay bar, melynek neve és a műsorfüzetén díszelgő,a pezsgőspohár mellett kimonót viselő apró keleti alak az egzotikum iránti egyre erősödő igényt volt hivatott kielégíteni. A mára teljesen elfelejtett mulató a kor egyik hírhedt éjszakai szórakozóhelye volt, ahol a különböző zenés-táncos műsorszámokat egy Buddha-szobor előtt mutatták be.

Ahogyan az a kiállítás festmény- és fotóanyagában is látható, a táncnak és az erotikának a keleti vallásokkal való összevegyítése a korszak kedvelt motívumává vált, s ez alól a legnépszerűbb és legdinamikusabban fejlődő művészeti ág, a film sem vonhatta kimagát.

A negyvenes évek elején készült el a hírhedt Mata Harira emlékeztető, a keleti táncosnő figuráját középpontba helyező két film, a Sziámi macska és a Machita,

 melyek lakásbelsőihez a Hopp Ferenc Múzeum főként japán és kínai műtárgyanyagát vették kölcsön. A két film főszerepét játszó Szeleczky Zita, illetve Karády Katalin keleti táncot lejtő alakja feltűnik a kiállításon bemutatott filmrészleteken, csakúgy, mint a környezetükben díszletként alkalmazott keleti tárgyak.

Az erotika és a buddhizmus különös keveredése számos jeles, magyar képzőművész alkotásaiban is fellelhető.

 Ezek a kiállítás negyedik, egyúttal záró termében kaptak helyet. Ezek közé tartozik Csók István Nirvánája, Vaszary híres Buddha akttal című képsorozata. A kiállításon kiemelt hangsúlyt kap a buddhizmust mélyen tanulmányozó Boromisza Tibor terve alapján készült különleges alkotás, egy Buddhát ábrázoló szőnyeg is.

A tárlaton látható nyolcvannyolc digitális fotó, három filmrészlet és kétszáznál is több műtárgy mellett interaktív elemek is segítik az ismeretszerzést. A kiállításhoz készült magyar, illetve angol nyelvű katalógusban többek között filmtörténeti, tánctörténeti, építészeti és viselettörténeti tanulmányok szerepelnek. A gazdagon illusztrált tanulmánykötet húsz szerző együttműködésével jött létre.

Az elmúlt években Kína több alkalommal mutatta be kulturális kincseit Budapesten, Magyarország pedig bemutatkozott többek között a sanghaji világkiállításon, a Szépművészeti Múzeum szervezésében pedig Munkácsy Mihály remekműveit ismerhette meg a kínai közönség.

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

Tomboló sikert aratott Berlinben Eötvös Péter új operája

November 28-án este mutatta be a Berlini Állami Opera Eötvös Péter legújabb, Jon Fosse Trilógiája alapján készült operáját. A Sleepless Mundruczó Kornél rendezésében került színre.
Klasszikus

Itt a bejelentés, amitől minden Mozart-rajongó kibukik

A koronavírus járvány okozta gazdasági nehézségek nem kímélték Ausztria egyik ismert cégét, a Salzburg Schokoladét sem, amely többek között a Mozart-golyókat is gyártja. A grödigi székhelyű vállalat hétfőn jelentett fizetésképtelenséget – írta meg a Napi.hu.
Zenés színház

„A Diótörő mérföldkő egy balerina életében” – interjú Rotter Biankával

Rotter Bianka életét végigkísérte a Diótörő: az Operaház színpadán a darab csaknem összes gyerekszerepét eltáncolta, a Budapesti Operettszínházban pedig most a női főszereplő, Klára bőrébe bújik. A táncművészetis évekről, Klára hercegnőről és a jövőbeli terveiről beszélgettünk vele.
Vizuál

Újra látható a Moholy-Nagy Lászlóról szóló film az Urániában

Alysa Nahmias sokszorosan díjnyertes amerikai dokumentumfilmje a 125 éve született világhírű művész és tanár, Moholy-Nagy László életútját és örökségét mutatja be, azt az újító szellemű, a modern technikai lehetőségeket integráló művészi gondolkodást, amely máig inspirálja az alkotókat.
Vizuál

Rekordáron kelhet el Csontváry Titokzatos sziget című festménye

A magyar aukciók történetének legmagasabb kikiáltási áráról, 160 millió forintról indul december 19-én a Virág Judit Galéria karácsonyi árverésén Csontváry Kosztka Tivadar alkotása.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Ők a legtehetségesebb fiatal művészek – Kiosztották az Esterházy Art Award 2021 díjait

Rózsa Luca Sára, Tranker Kata és Ulbert Ádám az Esterházy Art Award 2021 díjazottjai. Az Esterházy Privatstiftung által alapított díjat neves szakmai zsűri ítéli oda kétévente, az elismeréshez kapcsolódó kiállítás a fiatal magyar művészvilág legmértékadóbb áttekintésének minősül.
Vizuál hír

Rekordáron kelhet el Csontváry Titokzatos sziget című festménye

A magyar aukciók történetének legmagasabb kikiáltási áráról, 160 millió forintról indul december 19-én a Virág Judit Galéria karácsonyi árverésén Csontváry Kosztka Tivadar alkotása.
Vizuál ajánló

A növények erejét mutatja be nemzetközi kiállításán a MANK Galéria

Power of plants – A növények ereje címmel rendez nemzetközi, magyar és lengyel művészek részvételével megvalósuló kiállítást a szentendrei MANK Galériában a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. Az organikus tárlat – ahol a természet is alkot – november 5-ei megnyitóján egyúttal megalapításának tizedik évfordulóját is ünnepli a MANK, amely az elmúlt évtizedben megtalálta helyét a művészeti életben és a művészettámogatás rendszerében.
Vizuál ajánló

Újra látható a Moholy-Nagy Lászlóról szóló film az Urániában

Alysa Nahmias sokszorosan díjnyertes amerikai dokumentumfilmje a 125 éve született világhírű művész és tanár, Moholy-Nagy László életútját és örökségét mutatja be, azt az újító szellemű, a modern technikai lehetőségeket integráló művészi gondolkodást, amely máig inspirálja az alkotókat.
Vizuál hír

Alkoss és nyerj! – rajzpályázat a Téli Olimpia alkalmából

Rajzpályázatot hirdet a Budapesti Kínai Kulturális Központ 6-15 éves gyerekek számára, a téli sportok népszerűsítésének céljából. Az alkotásokat december 20-ig várják a szervezők.