Vizuál

Magyarország hercege, Gábor Miklós

2019.04.07. 16:10
Ajánlom
A ma 100 éve született színész olyan filmekben játszott, mint a Valahol Európában, a Mágnás Miska, a Budapesti tavasz, az Éjfélkor vagy az Apa. Ennek ellenére a színházat szerette jobban, mivel hiányoztak neki a próbák. Nem véletlen, hogy Hamlet-alakítását Laurence Olivieréhez hasonlította egy angol kritikus.

Száz éve, 1919. április 7-én született Zalaegerszegen Gábor Miklós Kossuth-díjas színművész, a magyar színjátszás kiemelkedő egyénisége. 

Apjának mozija volt, gyermekkora a filmek bűvöletében telt.

A család 1926-ban Székesfehérvárra költözött, de a zalaegerszegi mozit tovább működtették, majd apja 1948-ban az Egyesült Államokba emigrált. Gábor Miklós műveltségét a gazdag családi könyvtár is megalapozta, gimnazista korában már eredetiben olvasott Proustot és Gide-et. Ugyanakkor remekül rajzolt, már középiskolás korától kezdve naplókban rögzítette érzéseit és gondolatait.

A Színművészeti Akadémia elvégzése után ösztöndíjasként a Nemzeti Színházhoz került, 1941-ben a Madách Színházhoz szerződött. A második világháborúban tüzérként szolgált, majd 1945-től kilenc éven át a Nemzeti Színház tagja volt, 1954-ben hosszú időre ismét a Madách Színházhoz kötelezte el magát.

Innen 1975-ben, a közönség és a kritikusok meglepetésére - feleségével, Vass Évával együtt - a kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött,

mert úgy gondolta, hogy az ott dolgozó Ruszt József mellett találja meg az ízlésének megfelelő színházat, játékstílust és társulatot.

Kecskeméten rendezett is, sokáig emlékezetes maradt Sarkadi Oszlopos Simeon című drámájának színre vitele. 1979-től ismét Pesten játszott, előbb a Népszínházban, ahová Rusztot "felhozták", majd 1984-től a Nemzetiben. 1991-től ismét Ruszt József mellé, a Független Színházhoz szerződött, 1994-től haláláig a Budapesti Kamaraszínház tagja volt.

Szuggesztív, töprengő alkatú művész volt, aki rendkívüli stílusérzékkel alakította a magyar- és a világirodalom bonyolult szerepeit. Egész lényével játszott, nem voltak alkati határai: színpadon és filmben is szellemileg-testileg tökéletesen frissnek látszott.

Nem volt kijelölt szerepköre, lehetett hős és intrikus, töprengő, moralizáló vagy cinikus, kiábrándult figura.

Műfaja sem igazán volt, drámában, vígjátékban, filmben, rádiójátékban egyaránt elvarázsolta a közönséget. Intellektuális színésznek tartották, legjobban a próbákat szerette, amelyek során sebészi pontossággal építette fel szerepeit, de amikor színpadra lépett, a játék lett számára a fontos, minden szélsőséget ki akart próbálni.

Színpadi szerepei közül kiemelkedik a Hamlet, amelyről egy angol kritikus azt írta, hogy Laurence Olivier után az övé a legjobb Európában, s a Shakespeare-darab alcímének analógiájára így is nevezte: Prince of Hungary. Fontos volt Füst Milán IV. Henrikje, a Koldusopera Bicska Maxija, Albee Nem félünk a farkastól című drámájában George szerepe, és egyaránt kiváló volt Jagóként és Rómeóként is. Az ember tragédiájában Luciferként nyújtott emlékezetes élményt, különösen az 1983-as zalaegerszegi, Ruszt József rendezte előadásban.

Filmszínészként is hatalmas népszerűségnek örvendett. Első igazi sikere az 1947-es Valahol Európában egyik főszerepe, a csavargó kamaszok vezére volt, ezt követte - a teljesség igénye nélkül - a Mágnás Miska, a Budapesti tavasz, az Éjfélkor, az Apa, az N. N., a halál angyala, a Sértés, a Circus Maximus.

Sikerei ellenére egyértelműen a színházat szerette jobban, a filmezésben éppen a próbák, a szülés folyamata hiányzott neki, s egy idő után már nem is vállalt filmszerepet.

Gábor Miklós első, Rákosi Mária színésznővel kötött házassága nyilván nagyon rövid volt, két évnél nem tarthatott tovább, hiszen Ruttkai Évával 1950 áprilisában kötötték össze életüket - írja a gabormiklos.blogspot.com. A színház és a film hozta össze Ruttkai Évával, akivel tizenöt évig éltek együtt. Egy lányuk született, Gábor Júlia, aki gondos őrzője a szülők emlékének és hagyatékának. Gábor Miklós harmadik felesége, egyben haláláig igazi társa Vass Éva színésznő lett. 

Kamaszkorától írott naplóiból, jegyzeteiből több kötet is megjelent, írásművészetéért 1997-ben Füst Milán-díjban részesült.

Képzőművészeti alkotásaiból 1988-ban rendeztek kiállítást. Színészi munkásságát több díjjal jutalmazták: 1953-ban Kossuth-díjat kapott, 1962-ben érdemes, 1967-ben kiváló művész lett, 1995-ben megkapta a Magyar Filmszemle életműdíját, majd 1996-ban a Pro Urbe kitüntetést. 1993-tól tagja volt a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.

1998. július 2-án hunyt el Budapesten. Emlékére felesége, Vass Éva 2000-ben díjat alapított, amelyet minden évben a legjobb Shakespeare-alakításért ítél oda a szakmai kuratórium. A díj Vígh Tamás bronz plakettje, és az oklevél mellett bruttó 300 ezer forint pénzjutalom jár vele.  A kitüntetést tavaly Csuja Imre kapta meg IV. Henrik és Falstaff kettős szerepének megformálásáért. Idén a Papageno értesülései szerint Nagypál Gábor részesült az elismerésben. 

Játékfilmek
A cigány (1941)
Beáta és az ördög (1941)[4]
Európa nem válaszol (1941)
Valahol Európában (1948)
Mágnás Miska (1948)
Kis Katalin házassága (1950)
Különös házasság (1951)
Erkel (1952)
Állami Áruház (1953)
Budapesti tavasz (1955)
A 9-es kórterem (1955)
Az eltüsszentett birodalom (1956)
Keserű igazság (1956)
Éjfélkor (1957)
A harangok Rómába mentek (1958)
Sóbálvány (1958)
Kard és kocka (1959)
Három csillag (1960)
Alba Regia (1961)
Alázatosan jelentem (1960)
Kertes házak utcája (1962)
Az utolsó vacsora (1962)
Honfoglalás I-II. (1963)
Párbeszéd (1963)
Álmodozások kora (1964)
Másfél millió (1964)
Miért rosszak a magyar filmek? (1964)
Ha egyszer húsz év múlva (1964)
Játék a múzeumban (1965)
Apa - Egy hit naplója (1966)
Kötelék (1967)
Falak (1968)
Az idő ablakai (1969)
N.N., a halál angyala (1970)
Az ördög cimborája (1973)
Római karnevál (1974)
Ki beszél itt szerelemről? (1979)
Circus Maximus (1980)
Szerelő (1992)
Pá, Drágám! (1994)

 

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

A Hat hét nyerte a fődíjat, a Larry pedig tarolt a magyar filmkritikusok díjátadóján

Február 3-án délután adták át a 60. Magyar Filmkritikusok Díjakat, amelynek fődíját Szakonyi Noémi Veronika Hat hét című drámája hódította el, Grunwalsky Ferenc pedig életműdíjat vehetett át.
Zenés színház

Az Éj királynője a levegőben

Az amerikai szoprán nem csupán virtuóz koloratúrkészségéről híres, hanem bravúros légtornászmutatványairól is, ráadásul képes ötvözni a kettőt: a levegőben lógva adja elő Az Éj királynőjének áriáját A varázsfuvolából.
Színház

„Soha nem kellett méltatlan dolgot elvállalnom” – Moór Marianna 80 éves

Bakfisként 8750 kislány közül választották ki egy filmfőszerepre, amit több mint harminc filmes alakítás és száznál is több színházi bemutató követett. Moór Marianna életműve gazdag és teljes. A színésznő február 5-én tölti be a 80. életévét.
Vizuál

Antal Csaba díszlet- és jelmeztervezői munkáiból nyílik kiállítás a Műcsarnokban

Eternal Yorick – Life Book Antal Csaba címmel nyílik kiállítás a Jászai Mari-díjas alkotó több évtizedes, gazdag életművéből. A tárlat február 3-tól látható.
Klasszikus

Hallgassa meg ön is a Szent Efrém Férfikar új lemezét!

Az együttes Kings & Queens címmel adta ki tizenhatodik albumát, melynek lemezbemutató koncertjére május 5-én kerül majd sor a Fonóban. A felvétel meghallgatható a nagyobb streamingplatformokon is.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

A Hat hét nyerte a fődíjat, a Larry pedig tarolt a magyar filmkritikusok díjátadóján

Február 3-án délután adták át a 60. Magyar Filmkritikusok Díjakat, amelynek fődíját Szakonyi Noémi Veronika Hat hét című drámája hódította el, Grunwalsky Ferenc pedig életműdíjat vehetett át.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Egy gyűrű mind felett

A Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos ezúttal – Agatha Christie után szabadon – az olvasóra bízza annak eldöntését, hogy pontosan hogyan is keletkezhetett ez a balatoni fénykép Teddy Harpóról.
Vizuál ajánló

Dívák és némafilmsztárok a XV. kerületben

Február 9-én, a Hollywood a Csokonaiban!-sorozat második alkalmán izgalmas részleteket tudhatunk meg a hollywoodi némafilmkorszak magyar sztárjairól a Csokonai Művelődési és Rendezvény Házban.
Vizuál ajánló

Antal Csaba díszlet- és jelmeztervezői munkáiból nyílik kiállítás a Műcsarnokban

Eternal Yorick – Life Book Antal Csaba címmel nyílik kiállítás a Jászai Mari-díjas alkotó több évtizedes, gazdag életművéből. A tárlat február 3-tól látható.
Vizuál ajánló

A geometria ösvényein – Konok Tamás munkáiból nyílik kiállítás a Molnár Ani Galériában

Egy átfogó kiállítás keretein belül, Architektúra címmel mutatja be a nemrégiben elhunyt Konok Tamás életművét február 10-től a Molnár Ani Galéria.