Vizuál

Már a Húsvét-szigetekről is támadják a British Museumot

2018.08.10. 13:30
Ajánlom
A Húsvét-sziget őslakos közösségei egy egyedülálló moai szobrot szeretnének visszakapni a múzeumtól. A szobrot a britek még 150 éve vitték el a Chile partjaitól 3500 kilométerre lévő szigetről, hogy Viktória királynőnek ajándékozzák.

A 2,3 méteres szobrot a hagyomány szerint Richard Powell, a Topaze nevű brit hajó kapitánya vitte el a szigetről 1868-ban. Viktória királynő később a múzeumnak ajándékozta a Hoa Hakananai'a nevű ritkaságot. A húsvét-szigeti őslakosok, a rapa nuik a chilei kormány közbenjárását kérték a faragott bazaltszobor visszaszerzésében - írta a The Daily Telegraph. A brit napilapnak nyilatkozva a British Museum illetékesei azt mondták, úgy vélik, a közérdek azt diktálja, hogy a szobor Londonban maradjon, az intézményben ugyanis milliók láthatják minden évben. 

husvetszigetek-134855.jpg

A Húsvét-szigetről származó moai szobor (Fotó/Forrás: British Museum)

A Húsvét-sziget őslakosai úgy tartják, hogy a híres moai szobrok a törzsüket védő spirituális erőt sugároznak, ez a mana. A helyi vezetők szerint a szobor visszaszolgáltatása "fontos jelkép" lenne, és általa lezárulhatna egy szomorú fejezet, amelyben az európai hajósok megsértették a jogaikat, amikor a 19. században felderítették a szigetet. A Húsvét-szigeten kilencszáz moai szobor van, a legtöbbjüket vulkanikus hamuból faragták az elhunyt törzsfők képére a 6. és a 17. század között. A Hoa Hakananai'a, vagyis az elveszett/ellopott barát azonban egyedülálló, mert bazaltból készült.

A rapa nuik vissza szeretnének kapni egy másik moai szobrot is, amelyet Párizsban őriznek.

Chile a British Museum tájékoztatása szerint még nem kereste meg a múzeumot hivatalosan a szoborral kapcsolatban. Felipe Ward, a chilei kormány műkincsekért felelős minisztere megalapozottnak tartja az őslakosok kérését. 

A brit főváros világhírű múzeumánál már más országok is jelentkeztek, hogy próbálják rábírni a nála őrzött kincsek visszaszolgáltatására. Görögország például hosszú ideje próbálja visszaszerezni az Elgin-márványokat, Nigéria pedig Benin-bronzokat. A gondot általában a felfedezéskor rendezetlen jogi háttér, az akkor még fennálló gyarmatbirodalom, illetve a jogszabályok változása okozza.

Ugyanakkor a helyzet egyáltalán nem reménytelen.

A múzeum épp csütörtökön jelentettebe, hogy visszaszolgáltatja az Irakból Szaddám Huszein diktátor bukása után elrabolt ötezer éves műtárgyak egy kisebb gyűjteményét, miután a British Museum szakembereinek aprólékos munka után sikerült meghatározniuk a műkincsek származási helyét.

A régészeti kincseket a londoni rendőrség foglalta le egy műkereskedőtől, de dokumentumok híján semmiféle támpont nem volt velük kapcsolatban.

Régészeknek végül sikerült megállapítaniuk, hogy a leletek, köztük kerámiák, az ókori Sumer egyik jelentős településéről származnak. A mai Irak déli részén fekvő Ningírszu az egyik legrégebbi város a világon, ahonnan írásos emlékek kerültek elő. A kincseket pénteken ünnepélyes keretek között adják át Irak londoni nagykövetének.

british-museum-exterior_1-110407.jpg

British Museum

A tellói lelőhely, ahol Ningírszu is fekszik, manapság védett helyszín, nemcsak a megújult iraki műkincsvédelmi rendőrség, hanem egy helyi törzs által is. A British Museum szakértői remélik, hogy módszereiket felhasználva fel lehet térképezni az igazán különleges lelőhelyeket és a műkincsek típusait, ezáltal pedig nagyban meg lehet nehezíteni a fosztogatók dolgát. Hartwig Fischer, a világhírű londoni múzeum igazgatója az iraki kollégáikkal az utóbbi években rendkívül szilárddá vált kapcsolatok jelképének tekinti a kincsek visszaszolgáltatását. A British Museum régóta közreműködik az iraki régészeti kincsek megóvásában, 2015-ben pedig képzési programot indított az iraki szakembereknek a legújabb technológiák alkalmazására, hogy jobban tudják dokumentálni az Irakban fellelhető kincseket.

Mindeközben a British Museum továbbra is a leglátogatottabb az ingyenes angliai nevezetességek listáján. Az intézményt, amely tizedik éve áll az összesítés élén, csaknem hatmillióan keresték fel 2017-ben frissen ismertetett adatok szerint. A hivatalos brit turistaügynökség, a Visit England által közölt listán a második helyet a londoni Tate Modern múzeum szerezte meg valamivel több mint 5,5 millió látogatóval. A harmadik a londoni Nemzeti Galéria, a negyedik a brightoni kikötő, az ötödik a londoni Természettudományi Múzeum lett.

Anglia leglátogatottabb fizetős nevezetessége a Tower volt 2017-ben. A középkori londoni épületegyüttest 2,8 millióan keresték fel, és ezzel kilencedik éve vezeti a legnépszerűbb fizetős látványosságok listáját. A világörökségi helyszínt a chesteri állatkert követi a második helyen 1,9 millió vendéggel. Az első ötbe az Észak-Yorkshire grófságbeli flamingópark, a hajókázás a Windermere-tavon és Stonehenge került be.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Megkezdte munkáját Antal Zsolt az SZFE Elméleti Intézetének élén

Sára Balázs és Bodolay Géza után újabb intézetvezető kezdte meg munkáját a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.
Jazz/World

Három napon át minden a jazz körül forog

A kilenc éve minden évben április 30-án megrendezett Nemzetközi Jazznap (International Jazz Day) magyar eseményeit a koronavírus-járvány miatt elhalasztották, azonban a szervezők most online pótolják az elmaradt koncerteket, amiket három napon keresztül, öt budapesti és egy felvidéki helyszínről közvetítenek.
Színház

Online tartja legújabb bemutatóját a Pesti Színház

Elmesélhető-e a 20. század történelme egyetlen család, ház vagy kő történetén keresztül? Marius von Mayenburg A kő című drámájában generációról generációra hagyományozott titkok, falakba eltemetett történetek kerülnek felszínre, megértetve valamit saját múltunkból, de leginkább a jelenünkből. Michal Dočekal, a Prágai Városi Színházak igazgatójának rendezése december 5-én látható élő stream formájában.
Jazz/World

„Lesz még, aki rákérdez a hamisságra?” – Megérkezett Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint új klipje

Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint úgy döntöttek, hogy a pandémia okán lelassult időben nem egyben adják ki új lemezüket, hanem havonta bemutatnak egy-egy dalt. Íme a legújabb.
Színház

Auksz Éva: Szerencsére az élet visszaigazolta, hogy jó úton vagyok

A Partitúra december 5-én, szombaton 14.30-tól Dunaújvárosban kalandozik. Itt született a zenés és prózai előadásokban is emlékezetes alakításokat nyújtó Auksz Éva, aki színházi elfoglaltságai miatt nem tudott jelen lenni a Partitúra dunaújvárosi forgatásán, egykori néptáncos fellépéseinek helyszínén, a Bartók Kamaraszínházban, ahol Őze Áron, az intézmény igazgatója vitte körbe a stábot. Auksz Éva ugyanakkor a Fidelio.hu-nak mesélt fiatalkori útkereséséről, mesteréről, Iglódi Istvánról, és egy különleges előadásról, amely a Rózsavölgyi Szalonban megy majd – a korlátozó intézkedések feloldása után.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: Mikróban felmelegített valóság, újratöltve

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a valóságshowkról elmélkedik, akár érdemes, akár nem.
Vizuál magazin

Jean-Luc Godard, a francia új hullám legendás alakja 90 éves

A tiszteletbeli Oscar-díjas francia filmrendező nevéhez fűződik a Kifulladásig című alkotás, amelyet a világ legjobb filmjei között tartanak számon.
Vizuál hír

Online látható Tóth Luca fesztiváldíjas kisfilmje

November 30-tól bárki megnézheti Tóth Luca legújabb kisfilmjét, a Berlinalén debütált Lidérc urat. A rendező második függetlenfilmjét 2019-ben mutatták be és azóta közel 90 fesztiválon szerepelt, versenyprodukcióként pedig 12 jelölést váltott díjra.
Vizuál hír

Zenthe Ferencre emlékezik OSZMI

Online programmal emlékezik Zenthe Ferenc születésének századik évfordulójára az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. A 20. század második felének egyik legmeghatározóbb magyar színművészéről pályatársai csak úgy nyilatkoztak, hogy „nagysága abban is állt, hogy pici epizódban is alázatos és fegyelmezett volt”.
Vizuál gyász

Elhunyt moszkvai Puskin Szépművészeti Múzeum volt elnöke

98 éves korában, koronavírus-fertőzésben elhunyt Irina Antonova, a világhírű moszkvai Puskin Szépművészeti Múzeum volt igazgatója, aki 52 év után, 2013-ban vonult vissza az intézmény éléről.