Vizuál

Már a kamera is csak illúzió

Waliczky Tamás és Szegedy-Maszák Zsuzsanna: A velencei biennále magyar pavilonja
2020.02.24. 16:00
Ajánlom
Egy fotóra pillantva mindenki tudja, hogy a nagyobb alakok közelebb álltak a fotóshoz, az oválisnak látszó asztal a valóságban kerek – ez a tudás azonban tanult, a kultúránk része, ahogy az egyiptomiaké a legjellemzőbb nézet ábrázolása volt. Waliczky Tamás azt mutatja meg, hogy a kép és a valóság milyen távol állhatnak egymástól egy fotón is.

A nemzetközileg elismert újmédia-művész 23 kitalált felvevőgépből álló kiállítása kapott helyet a Velencei Biennále magyar pavilonjában, aki pedig ott lemaradt róla, a Ludwig Múzeum tárlatán megtekintheti a műveket.

Abban, hogy ennyire érdeklik a kamerák szerepe volt annak, hogy édesapja amatőr fotós volt?

Igen, s ezért tudott segíteni a rajzfilm mániámban. Ő már egészen korán, 8 éves koromban megengedte, hogy játsszak a kameráival. Volt egy nagyon szép kétaknás, tükörreflexes kamerája. Fölülről kellett belenézni.

Számomra, amit láttam a keresőben, az sokkal izgalmasabb és szebb volt, mint a valóság. Olyan volt, mint egy kis elvarázsolt színház.

Imádtam a katalógusokat is nézni: kamerákat, lencséket.

waliczky-tamas_ortografikus-kamera_2017-233959.jpg

Ortografikus kamera (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum)

8-9 éves korom óta ezekkel a masinákkal dolgozom, eléggé értek is hozzájuk, meg szeretem őket.

Sok ember azt hiszi, hogy egy masina nem humánus, én meg azt gondolom, hogy ez ugyanúgy az emberi leleményesség terméke, ami egy csomó mindent elmond a készítőjéről, a kultúráról, a környezetéről.

Annak ellenére, hogy kamerákról beszélgetünk, a fókusz nem rajtuk van, hanem a látáson. Fricskaszerű, hogy a látás konvencióit kitalált kamerákkal kérdőjelezi meg.

Nekem ez a legfontosabb az egészben. A korai munkáimtól, amelyeket 1988-1989-ben csináltam, ez foglalkoztatott: hogyan látunk és hogyan képezzük le a valóságot. Ezeket a kamerákat úgy készítettem, mint egy-egy metaforát arra, hogy többféle módon is le lehet képezni a valóságot. Számomra, mint képzőművész számára sokkal fontosabb, hogy egyedi képet készítsünk, mint az, hogy tömegtermelést vagy könnyen kezelhető dolgokat építsünk.

Az, hogy milyen képeket készítünk, mindig kultúrafüggő.

Ez sokat elárul a mi kultúránkról, arról, hogy mi milyen emberek vagyunk, hogy milyen kameráink vannak, milyen képeket, milyen masinákat csinálunk. Ezért számomra érdekes kihívás volt, hogy megpróbáltam elképzelni alternatív kamerákat és ezeken keresztül alternatív kultúrákat, amelyek máshogy viszonyulnak a képkészítéshez vagy a művészi alkotáshoz, mint a miénk.

unnamed4-151146.jpg

Waliczky Tamás alkotása (Fotó/Forrás: Molnár Ani Galéria)

Sokáig élt Németországban, most Hongkongban lakik. Érzékelhetőek voltak a különbségek, vagy már homogénebb a világ?

Ez nekem mindig is fontos kérdés volt. Az utazó életforma sokban erről is szól, a különböző kultúrákról. Szerencsém volt, hogy Németországban is hosszabb ideig éltem, nemcsak ösztöndíjjal vagy turistaként. Most Hongkongban ugyanez a helyzet.

Amikor az ember elmegy egy másik kultúrába és megpróbál beilleszkedni, akkor rengeteget tanul a saját kultúrájáról – visszanézve összehasonlítva.

Ez hol érhető tetten a gyakorlatban?

Hongkongban a képkészítés, leképezés egészen más folyamat. Az írásuk képjelekből áll, számukra a rajzolás és az írás között nem nagyon van különbség. Az ő tradíciójuk a művészi írás. A legfontosabb kortárs művészek között még most is sokan foglalkoznak kalligráfiával. Van, aki 20 méter magas képet fest egy óriási ecsettel és performansz maga a készítés is. Ez egy olyan képalkotás, amiről nekem lövésem sincs. Érteni kéne, hogy mit hogyan húzott.

Ha elképzeljük, hogy egy XIX. századi kínai festő találta volna fel a fényképezőgépet, az teljesen más lenne, mint amit most ismerünk.

biennale-233615.jpg

Waliczky Tamás animációs és újmédia művész és Szegedy-Maszák Zsuzsana kurátor. (Fotó/Forrás: Fotó: Somogyvári Ágnes © Ludwig Múzeum)

Waliczky Tamás Képzelt kamerák 

az 58. Velencei Képzőművészeti Biennále Magyar Pavilonjának kiállítása 

A kiállítás 2020. február 14. – március 29. között tekinthető meg a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban.

LUDWIG MÚZEUM – KORTÁRS MŰVÉSZETI MÚZEUM

A Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum az egyetlen közgyűjtemény, amely a nemzetközi és a hazai művészeket közös platformon mutatja be. A Múzeum Budapest fontos kulturális attrakciója, válogatott és dinamikusan fejlődő, jelenleg több mint 800 tételes gyűjteménnyel rendelkezik, melynek magját a Ludwig házaspár adománya képezi. A múzeum nemzetközi gyűjtőkörrel rendelkezik, a hatvanas évektől napjainkig keletkezett műalkotásokat gyűjti és mutatja be.

Legnépszerűbb

Színház

Hét új bemutatóval készül a Radnóti Színház a következő évadra

A Radnóti Miklós Színház megtartotta évadzáró társulati ülését a Tesla Labor udvarán, melyen elbúcsúztatták a járványhelyzet miatti "mostoha évadot" és nyilvánosságra hozták a 2021|2022-es szezon új premierjeit.
Klasszikus

"Gyógyuljunk a zene erejével!” - Évadot hirdetett a Nemzeti Filharmonikusok

A Nemzeti Filharmonikusok "Vidd tovább a dallamot!" szlogennel hirdette meg a 2021/2022-es évadot, melyben megtalálható hét színes műsort kínáló bérlet, egy régóta sikeres, közkedvelt beavató koncertsorozat és több izgalmasnak ígérkező bérleten kívüli hangverseny is.
Színház

Kilenc bemutatót tervez az új évadban az Örkény Színház

Kilenc bemutatót tervez a 2021/2022-es évadban a fővárosi Örkény István Színház, ahol a jövő szezonban Bodó Viktor, Kovács D. Dániel, Tarnóczi Jakab, Ördög Tamás, Schwechtje Mihály és Kelemen Kristóf rendezését is láthatja a közönség.
Plusz

Jankovics Marcell előtt tisztelegnek az idei Fiatalok Szabadtéri Fesztiváljának résztvevői

Július 30-án elstartol a FISSZ FESZT, Dunakeszi családi fesztiválja, melyen megemlékeznek a nemrégiben elhunyt Jankovics Marcell Kossuth-díjas filmrendezőről is. A szervezők a tavalyi évhez hasonlóan ezúttal is változatos programkínálattal, érdekes táncművészeti és színházi előadásokkal, valamint klasszikus és könnyűzenei koncertekkel várják az érdeklődőket.
Könyv

Pilinszky csendje - Juhász Anna a Lírástudók vendége

A könyvesboltok újdonságai között segít eligazodni a Líra Könyv és a Fidelio irodalmi podcastjának legújabb része. A friss könyvajánlókat és tartalmas beszélgetéseket kínáló műsor házigazdája Szabó T. Anna, az adás vendége Juhász Anna, irodalmár.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

Jancsó-filmek a Balaton-felvidék vonzásában - Jancsó 100

1968 után a filmesek számára is szűkültek a szabadság magánkörei, a menekülő útvonalak egyike pedig a Balaton-felvidékre vezetett. A pannon táj lankái több Jancsó-film helyszínéül is szolgáltak, a Fényes szelek, az Égi bárány, vagy éppen a Szörnyek évadja már ebben a környezetben játszódik.
Vizuál hír

Mészáros Márta restaurált klasszikusa Cannes-ban

Meghívást kapott a legnagyobb presztízsű filmfesztivál felújított alkotásokat bemutató Cannes Classics válogatásába, Mészáros Márta a Napló gyermekeimnek című alkotása. Az 1984-ben bemutatott filmben saját fiatalkorát dolgozta fel a filmrendező, mellyel kiérdemelte a cannes-i zsűri nagydíját is.
Vizuál magazin

A nagy Gambrinus-nyomozás – 10 érdekesség az újjászületett biedermeier portréról

Hogyan vészelte át az elmúlt évszázadokat, és ki volt az alkotója annak a 19. századi festménynek, amely a sörkészítők patrónusát, Gambrinus királyt ábrázolja? A különleges alkotás is látható lesz június 26-án, a Múzeumok Éjszakáján a Dreher Sörmúzeumban.
Vizuál hír

Együtt lesz látható a koronázási palásttal egy korábban levágott töredéke

A 11. századból származó koronázási palást kisméretű részletét a BÁV centenáriumi aukcióján vásárolta meg a Nemzeti Múzeum 21,25 millió forintért.
Vizuál podcast

Írjuk újra a magyar vígjátékot – Lakos Nóra filmrendező a Fülbemászóban

A Legjobb játékfilm és a Legjobb elsőfilm kategóriában is jelölt a HAB a Magyar Mozgókép-díjra, amit a magyar film új ünnepén, a Magyar Mozgókép Fesztiválon adnak át. Lakos Nóra rendezővel a minőségi vígjátékokról, az irodalmi adaptációkról és a fesztivál gyerekprogramjairól beszélgettünk.