Vizuál

Már látogatható A meztelen férfi a LuMúban

2013.03.24. 14:30
Ajánlom
A ruhátlan férfitest ábrázolhatóságának tabuját, illetve kortárs ábrázolási lehetőségeit vizsgálja csaknem száz művész munkáin keresztül a Ludwig Múzeum március 23-án nyílt új kiállítása.

A linzi LENTOS Művészeti Múzeummal közösen létrehozott tárlat ötlete 2011-ben vetődött fel, és noha a meztelen férfitest témáját a művészetelmélet már jól feldolgozta, ez az elképzelés elsőre mégis igen meghökkentőnek és provokatívnak tűnt - idézte fel a kiállítás előkészületein igazgatói megbízatásának február 28-i lejártáig dolgozó Bencsik Barnabás a tárlat pénteki sajtóvezetésén.

Mint hozzátette, a látogatókat a sztereotípiákról szeretné elgondolkodtatni, arról, hogy miként változott meg a 20. század folyamán a férfi szerepe, képe a képzőművészetben. A budapesti kiállítás a korábbi linzi verzióhoz képest - amely nem azonos a bécsi Leopold Museum hasonló című tárlatával -, hangsúlyosan szerepeltet közép-európai munkákat, a régió művészeit beemelve a témáról folytatott globális diskurzusba - hívta fel a figyelmet. Turai Hedvig és Simon Kati, a budapesti kiállítás kurátorai elmondták, a ruhátlan női test ábrázolása általában nem okoz semmilyen megbotránkozást vagy meglepetést, ez azonban még ma sem igaz a férfiaktokra; ennek okait kívánták kutatni osztrák kurátortársaikkal, Sabine Felnnerrel, Elisabeth Nowak-Thallerrel és Stella Rollig-hal.

A tárlat klasszikus mesterek munkáin keresztül idézi fel az előző századforduló időszakát, mikor Ferenczy Károly, Vaszary János vagy Kernstok Károly festményein először feltűntek a meztelen férfiak. Ekkorra a fotográfia is felfedezte a férfiakt műfaját, mind a festők számára készített modellképeknél, mind a művészi igényű kompozícióknál, amelyekre jó példát kínálnak Wilhelm von Gloeden fotói. Aktok önarcképként is egyre gyakrabban készültek, mások mellett Anton Kolig vagy Szőnyi István is megörökítette magát ilyen formában, a hatvanas-hetvenes évektől azonban a nőművészet is témájává tette a férfitestet.

Évszázadokon át a férfiak birtokolták a tekintet hatalmát, és csak a férfivágy kinyilvánítása volt elfogadott - emlékeztetettek a kurátorok. Ezt a tabut töri meg Elke Silvia Krystufek Genitális öröm című festménye, míg Sylvia Sleigh Fejedelmi aktján már némileg feminin, Marlene Dumas Férfi szépség című munkáján pedig erősen kiszolgáltatott szerepben tűnik fel a hímnemű modell. Férfi a vágy tárgyaként is ábrázolhat férfit: Gilbert and George Spermapénz című festményükön élő szobrokként kínálják fel saját magukat, míg Richard Avedon Rudolf Nurejevről készített fotóján ruhátlanul és védtelenül mutatja be a híres balettművészt.

Jürgen Klanke magát nemiszerve szimbolikus elrejtésével megörökítve vizsgálta a nemiség társadalmi konstrukcióját, Keith Haring ezzel szemben Annie Leibovitz fotóján saját testét is műtárggyá tette, kifestve azt és környezetét. Zbigniew Libera Universal Penis Expandere groteszk testalakító eredményével az 1990-es évek elejének testkultuszát veszi kritika alá. Mitológiai hősök, erőtől duzzadó sportolók testei gyakran tűntek fel olyan alkotók, mint Leni Riefenstahl munkáin, ennek a megközelítésnek azonban a visszája is megjelenik a kiállításon: Paul McCarthy Rocky című videójában például a híres filmet parodizálja. A tárlat mások mellett Hajas Tibor, Vető János és Tomislav Gotovac munkáin keresztül tárja fel, milyen módon lehet az akcióművészetben a férfitest a teljesítmény eszköze.

Miért kezelte a művészet olyan sokáig tabuként a férfi nemiszervet, talán annak kiszámíthatatlansága, kontrollálhatatlansága miatt? - tették fel a kérdést a kurátorok, akik mások mellett Keith Haring, Robert Mapplethorpe és Jean Cocteau péniszábrázolásain keresték a választ a Lumú június 30-ig nyitva tartó kiállításán.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Elhunyt Fenyves Márk mozdulatművész

A táncos-koreográfus, a magyar mozdulatművészet jelenkori képviselőinek egyike 45 évesen tragikusan fiatalon távozott. Úttörő munkásságával és az Orkesztika Alapítvánnyal élő örökséget hagyott maga után.
Könyv

„Az irodalmi életrajzok poposítása tudatos volt, a reflektorfénybe kerülés nem” – Interjú Nyáry Krisztiánnal

A virtuális és a valódi közösségi terekről, a papíralapú könyv mai napig tartó létjogosultságáról és az egy éve nyitott Magvető Caféról is kérdeztük a KULT50 magazin hasábjain Nyáry Krisztiánt, a Líra kreatív igazgatóját.
Könyv

Könyvtáros osztag kutatja fel a könyveket, amikre csak halványan emlékeznek az olvasók

Előfordult már, hogy egyszerűen nem tudott kiverni a fejéből egy könyvet? Néhány részletére emlékezett, de a címre vagy a szerzőre egyáltalán nem. A New York-i Közkönyvtár a legképtelenebb esetekben is próbál segíteni.
Színház

„Egy fantasztikus korszaknak bukkantam a nyomára” – interjú Szikora Jánossal

Idén már hatodik alaklommal rendezi meg a Koronázási Szertartásjátékot a Vörösmarty Színház igazgatója. Az augusztus 18-i bemutató apropóján Szikora János beszélt a kezdetekről, az idei év újdonságairól és a darab nemzeti öntudatformáló szerepéről.
Vizuál

Banksy nem örült neki, hogy kiállítást rendeztek a műveiből az oroszok

A graffitiművész Banksy tudta és hozzájárulása nélkül rendeztek munkáiból kiállítást Moszkvában. A művész kifogásolta, hogy elveivel ellentétben a tárlat látogatóinak még fizetniük is kell, mint mondta, ő sohasem kérne pénzt az emberektől, akik látni akarják a képeit.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

Szfinxek és obeliszkek városa: egyiptománia és szabadkőművesség Budapesten

Van egy mondás, amely szerint Rómában ma több obeliszk áll, mint Karnakban, az ókori egyiptomiak egyik fő vallási központjában. Talán sokak számára meglepő lehet, hogy Budapesten is többet tudnánk összeszámolni egy városi séta alkalmával.
Vizuál

Réz András: Az utolsó mozielőadás

Nem kell pánikolni, ez az írás nem Peter Bogdanovich azonos című 1971-es filmjének elemzése. És nem is apokaliptikus vízió, amelyben az utolsó mozielőadást a világvége miatt nem követik továbbiak. Hanem Réz András elmélkedik a mozi jövőjéről.
Vizuál ajánló

Csendes áramlat

Idén lenne 85 éves Nagy B. István Munkácsy-díjas festőművész, akinek tiszteletére Csendes áramlat címmel rendezett emlékkiállítást a Pesti Vigadó galériája.
Vizuál banksy

Banksy nem örült neki, hogy kiállítást rendeztek a műveiből az oroszok

A graffitiművész Banksy tudta és hozzájárulása nélkül rendeztek munkáiból kiállítást Moszkvában. A művész kifogásolta, hogy elveivel ellentétben a tárlat látogatóinak még fizetniük is kell, mint mondta, ő sohasem kérne pénzt az emberektől, akik látni akarják a képeit.
Vizuál forbes

Scarlett Johansson a világ legjobban fizetett színésznője

A Forbes magazin 2018-as listája szerint Angelina Jolie, Jennifer Anniston és Jennifer Lawrence is a legjobban kereső színésznők között vannak.