Vizuál

„Már nagyon rég szeretnénk áttörni a falakat"

Interjú Vargha Mihály szobrászművésszel
2018.07.04. 13:15
Ajánlom
Panteon - a Székely Nemzeti Múzeum képzőművészeti gyűjteményének bemutatása címmel 2018. augusztus 23-ától látogatható kiállítás a Pesti Vigadóban, amely kapcsán a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója mesélt.

img_5994_jeloltek_fotoHenningJanos-122755.jpg

Vargha Mihály (Fotó/Forrás: Henning János)

Több mint 140 éves a Székely Nemzeti Múzeum. Milyen okkal, céllal született meg 1875-ben az intézmény?

Egy felső-háromszéki nemesasszony, Csereyné Zathureczky Emília tette ekkor közkincsé saját tulajdon gyűjteményét.

Azt hiszem, ez a gesztus az akkori korszellem terméke: vagyonos arisztokrata hölgyek nemegyszer olyan szociális vagy kulturális problémákat kívántak megoldani, amelyekkel a magyarság (székelység) felemelkedését szolgálták.

Csereynével szinte egy időben működött Kézdivásárhelyen báró Szentkereszthy Stephanie, aki árvaházat, leányegyletet hozott létre, ahol a szegény sorsú gyermekeket szakmára, becsületre nevelték.  Csereyné átlátta egy múzeum létrejöttének fontosságát, ő ezen a mezsgyén indult és saját pénzéből fedezte a múzeum összes költségét, mi több, az első múzeumigazgató is egyben gyerekeinek nagy tudású nevelője Vasadi Nagy Gyula volt.

A múzeum milyen szerepet töltött és tölt be ma a székelység kulturális, közművelődési életében?

140 év nagy idő, azóta Székelyföld fontosabb városaiban is megjelentek és működnek múzeumok, de a mai romániai viszonyokat tekintve is regionális fontosságú múzeumként definiálnak bennünket mind romániai, mind pedig magyarországi partnereink. Mi a rendszerváltás után is megmaradtunk megyei múzeumnak, az 1945 után belőlünk kinövő kézdivásárhelyi, csernátoni, zabolai, baróti alegységeink nem kívánkoztak kiválni. Jelenleg öt belső és hat külső egységünk működik.

Milyen feladat előtt áll most a Székely Nemzeti Múzeum?

A Kós Károly tervezte épület felújítása dörömböl az ajtón, a közbeszerzési folyamatok elindultak. Valószínű, hogy a munkálatok 2-3 évig is eltartanak. De a múzeum, nemcsak az infrastruktúra szempontjából fog megújulni, hanem tartalmilag is: logikusabb beosztást kapnak a gyűjtemények, gyarapszik a kiállító felület, látogatóbarátabbá válnak a tereink mind az épületben, mind a múzeum kertjében. A jövőben nyitni szeretnénk a nem magyar nyelvű látogatók felé is. Be szeretnénk mutatkozni több európai városban, elsősorban néprajzi és képzőművészeti anyagainkkal.

DSCN9439-132513.jpg

Székely Nemzeti Múzeum épülete (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

A XXI. század kihívásai miatt több múzeum egyre nagyobb figyelmet fordít a jövő művész generációinak nevelésére, művészeti készségeinek fejlesztésére, valamint a műértő közönség kinevelésére. A Székely Nemzeti Múzeumnak van lehetősége erre?

Igen, például minden évben megtartjuk a Magyar Festészet Napját, csatlakozunk a Múzeumok Éjszakájához kiállításokkal, beszélgetésekkel, alkotó foglalkozásokkal, valamint rendhagyó tárlatvezetésekkel, kézműves foglalkozásokkal, zenés-mesés-bábos előadásokkal. De említhetném a Nagy Rajzolást is, amely egy Angliából indult mozgalom, s amelynek napján

látogatóink fantáziájuk szerint elkészítették a múzeumőrző lényt, egy olyan csodasárkányt, amely őrt áll a múzeum kincsei felett, megőrizve azt utódaink, unokáink számára.

Mikor és hogyan született meg a budapesti kiállítás ötlete?

Már nagyon rég szeretnénk áttörni a falakat. Az ötletet az adta, hogy korábban a Kassai Múzeum is bemutatkozott a Pesti Vigadóban (szerk.: Kassai kincsek, 2016.06.06-07.03.). Az egyik kollégám hívta fel a figyelmemet a lehetőségre, ami egyedi, hiszen a Trianon utáni korszakban nem volt a múzeumunknak ilyen méretű bemutatkozása Budapesten.

Mivel készülnek az augusztus 23-ától látható tárlaton? Milyen műtárgyak kerülnek bemutatásra a Pesti Vigadóban?

A Székely Nemzeti Múzeumnak külön képzőművészeti osztálya működik, annak az anyagából mutatunk be mintegy 80 művet a Pesti Vigadóban. Ide befértek olyan művészek is, akik a Nemzeti Galéria falain is láthatóak: Gyárfás Jenő, Barabás Miklós, Mattis Teutsch János, Szervátiusz Jenő, Nagy István, Ziffer Sándor. Olyanok is, akiket sajnos, Magyarországon nem ismernek: Nagy Albert, Nagy Imre, Jecza Péter, Korondi Jenő, Baász Imre, Plugor Sándor.

Az a célunk ezzel a kiállítással, hogy a magyar-magyar kapcsolatokat erősítsük, hogy azokat az értékeket, amelyek a nagy történelmi szakadás után keletkeztek Erdélyben, megismerjék Magyarországon.

Román és szász művészek munkái is láthatóak lesznek, hiszen Erdély mindig soknemzetiségű volt. Erdély kulturális sokszínűsége hatalmas érték, amelyhez mind a magyarok, mind pedig a velünk egy országrészben élő románok és szászok hozzáadtak, ezzel együtt nyertek, gazdagodtak is.

koskorlat-132514.jpg

Kós Károly korlátja (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

A tárlat alkalmas lehet arra, hogy az ismert vagy kevésbé ismert erdélyi alkotók művészetéről is kaphasson képet a Pesti Vigadó közönsége?

Óriási a behozandó hátrány.  Erdély sokszoros elnyomottságában is komoly értékeket volt képes magából kitermelni az elmúlt nyolc évtizedben. Minden magyarnak joga van tudni ezekről az értékekről, a kultúra jelenti számunkra a "haza, a magasban"-t (utalás Illyés Gyula: Haza a magasban című művére - a szerk.). A kulturális csereprogramokat senki nem tudja megállítani, sem kétségbe vonni létezésüket. Rajtunk áll, hogy élünk-e a lehetőséggel, vagy várjuk-e a sült galambot.

Kós Károly mondta egyszer: „Fiaim, nem fog jönni a felmentő sereg!", vagyis itt nincs kire várni, dolgozni kell, ha meg akarunk maradni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.
Plusz

Ilyet még nem hallottál: hódít a mongol torokének metál

Nem a hörgős metálról van szó, hanem tradicionális mongol hangszereken és énektechnikával előadott heavy metálról, aminek hirtelen rengeteg rajongója akadt világszerte.
Klasszikus

Gyönyörű Bach-klipet forgatott Yo-Yo Ma

A világ 36 helyszínére viszi el Yo-Yo Ma Bach-csellószvitjeit. Íme a projekt lenyűgöző első klipje.
Klasszikus

Ez az első élvonalbeli vonósnégyes, amelyben többségben vannak a nők

Az Artemis Quartetből kilépett két tag, nők érkeztek a helyükre. Ilyenkor felvetődik a kérdés: miért a férfiak uralják a kamarazenét?
Klasszikus

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

A szakértői vizsgálat előtt loptak el egy feltételezett Michelangelo-festményt

A belga kisváros templomából pár nappal azelőtt vitték el a festményt, hogy a szakértőnek alkalma lett volna megvizsgálni. A magányos elkövető kizárható, mivel a kép súlya egy mázsa körül van.
Vizuál szecesszió

Eddig ismeretlen Klimt-domborműre bukkanhattak Budapesten

A hullámvonal, a babérfüzér és a domborművön látható líra Klimt jellegzetes motívumainak számítanak. A másfél éve felfedezett, gipszből készült alkotás korábban egy zongoraszalon díszéül szolgált.
Vizuál kiállítás

Hős vagy gazember? – Az ismeretlen Görgei

Görgei Artúr honvéd tábornokról szóló időszaki kiállítás nyílt a Nemzeti Múzeumban. A tárlat arra is választ igyekszik adni, igaza volt-e Kossuth Lajosnak, aki Görgeit tette felelőssé a szabadságharc elvesztéséért.
Vizuál hír

Ezekért a magyar filmekért szoríthatunk a Berlinalén

Buda Flóra Anna Entropia és Tóth Luca Lidérc úr című rövidfilmje is szerepel a februárban kezdődő Berlini Nemzetközi Filmfesztivál programjában.
Vizuál vincent van gogh

Először hagyják el Európát Van Gogh napraforgói

A londoni National Gallery a tokiói olimpiára kölcsönzi a birtokában lévő egyetlen napraforgós Vincent van Gogh-festményt a 2020-as tokiói nyári olimpiai játékok alkalmából.