Vizuál

„Már nagyon rég szeretnénk áttörni a falakat"

Interjú Vargha Mihály szobrászművésszel
2018.07.04. 13:15
Ajánlom
Panteon - a Székely Nemzeti Múzeum képzőművészeti gyűjteményének bemutatása címmel 2018. augusztus 23-ától látogatható kiállítás a Pesti Vigadóban, amely kapcsán a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója mesélt.

img_5994_jeloltek_fotoHenningJanos-122755.jpg

Vargha Mihály (Fotó/Forrás: Henning János)

Több mint 140 éves a Székely Nemzeti Múzeum. Milyen okkal, céllal született meg 1875-ben az intézmény?

Egy felső-háromszéki nemesasszony, Csereyné Zathureczky Emília tette ekkor közkincsé saját tulajdon gyűjteményét.

Azt hiszem, ez a gesztus az akkori korszellem terméke: vagyonos arisztokrata hölgyek nemegyszer olyan szociális vagy kulturális problémákat kívántak megoldani, amelyekkel a magyarság (székelység) felemelkedését szolgálták.

Csereynével szinte egy időben működött Kézdivásárhelyen báró Szentkereszthy Stephanie, aki árvaházat, leányegyletet hozott létre, ahol a szegény sorsú gyermekeket szakmára, becsületre nevelték.  Csereyné átlátta egy múzeum létrejöttének fontosságát, ő ezen a mezsgyén indult és saját pénzéből fedezte a múzeum összes költségét, mi több, az első múzeumigazgató is egyben gyerekeinek nagy tudású nevelője Vasadi Nagy Gyula volt.

A múzeum milyen szerepet töltött és tölt be ma a székelység kulturális, közművelődési életében?

140 év nagy idő, azóta Székelyföld fontosabb városaiban is megjelentek és működnek múzeumok, de a mai romániai viszonyokat tekintve is regionális fontosságú múzeumként definiálnak bennünket mind romániai, mind pedig magyarországi partnereink. Mi a rendszerváltás után is megmaradtunk megyei múzeumnak, az 1945 után belőlünk kinövő kézdivásárhelyi, csernátoni, zabolai, baróti alegységeink nem kívánkoztak kiválni. Jelenleg öt belső és hat külső egységünk működik.

Milyen feladat előtt áll most a Székely Nemzeti Múzeum?

A Kós Károly tervezte épület felújítása dörömböl az ajtón, a közbeszerzési folyamatok elindultak. Valószínű, hogy a munkálatok 2-3 évig is eltartanak. De a múzeum, nemcsak az infrastruktúra szempontjából fog megújulni, hanem tartalmilag is: logikusabb beosztást kapnak a gyűjtemények, gyarapszik a kiállító felület, látogatóbarátabbá válnak a tereink mind az épületben, mind a múzeum kertjében. A jövőben nyitni szeretnénk a nem magyar nyelvű látogatók felé is. Be szeretnénk mutatkozni több európai városban, elsősorban néprajzi és képzőművészeti anyagainkkal.

DSCN9439-132513.jpg

Székely Nemzeti Múzeum épülete (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

A XXI. század kihívásai miatt több múzeum egyre nagyobb figyelmet fordít a jövő művész generációinak nevelésére, művészeti készségeinek fejlesztésére, valamint a műértő közönség kinevelésére. A Székely Nemzeti Múzeumnak van lehetősége erre?

Igen, például minden évben megtartjuk a Magyar Festészet Napját, csatlakozunk a Múzeumok Éjszakájához kiállításokkal, beszélgetésekkel, alkotó foglalkozásokkal, valamint rendhagyó tárlatvezetésekkel, kézműves foglalkozásokkal, zenés-mesés-bábos előadásokkal. De említhetném a Nagy Rajzolást is, amely egy Angliából indult mozgalom, s amelynek napján

látogatóink fantáziájuk szerint elkészítették a múzeumőrző lényt, egy olyan csodasárkányt, amely őrt áll a múzeum kincsei felett, megőrizve azt utódaink, unokáink számára.

Mikor és hogyan született meg a budapesti kiállítás ötlete?

Már nagyon rég szeretnénk áttörni a falakat. Az ötletet az adta, hogy korábban a Kassai Múzeum is bemutatkozott a Pesti Vigadóban (szerk.: Kassai kincsek, 2016.06.06-07.03.). Az egyik kollégám hívta fel a figyelmemet a lehetőségre, ami egyedi, hiszen a Trianon utáni korszakban nem volt a múzeumunknak ilyen méretű bemutatkozása Budapesten.

Mivel készülnek az augusztus 23-ától látható tárlaton? Milyen műtárgyak kerülnek bemutatásra a Pesti Vigadóban?

A Székely Nemzeti Múzeumnak külön képzőművészeti osztálya működik, annak az anyagából mutatunk be mintegy 80 művet a Pesti Vigadóban. Ide befértek olyan művészek is, akik a Nemzeti Galéria falain is láthatóak: Gyárfás Jenő, Barabás Miklós, Mattis Teutsch János, Szervátiusz Jenő, Nagy István, Ziffer Sándor. Olyanok is, akiket sajnos, Magyarországon nem ismernek: Nagy Albert, Nagy Imre, Jecza Péter, Korondi Jenő, Baász Imre, Plugor Sándor.

Az a célunk ezzel a kiállítással, hogy a magyar-magyar kapcsolatokat erősítsük, hogy azokat az értékeket, amelyek a nagy történelmi szakadás után keletkeztek Erdélyben, megismerjék Magyarországon.

Román és szász művészek munkái is láthatóak lesznek, hiszen Erdély mindig soknemzetiségű volt. Erdély kulturális sokszínűsége hatalmas érték, amelyhez mind a magyarok, mind pedig a velünk egy országrészben élő románok és szászok hozzáadtak, ezzel együtt nyertek, gazdagodtak is.

koskorlat-132514.jpg

Kós Károly korlátja (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

A tárlat alkalmas lehet arra, hogy az ismert vagy kevésbé ismert erdélyi alkotók művészetéről is kaphasson képet a Pesti Vigadó közönsége?

Óriási a behozandó hátrány.  Erdély sokszoros elnyomottságában is komoly értékeket volt képes magából kitermelni az elmúlt nyolc évtizedben. Minden magyarnak joga van tudni ezekről az értékekről, a kultúra jelenti számunkra a "haza, a magasban"-t (utalás Illyés Gyula: Haza a magasban című művére - a szerk.). A kulturális csereprogramokat senki nem tudja megállítani, sem kétségbe vonni létezésüket. Rajtunk áll, hogy élünk-e a lehetőséggel, vagy várjuk-e a sült galambot.

Kós Károly mondta egyszer: „Fiaim, nem fog jönni a felmentő sereg!", vagyis itt nincs kire várni, dolgozni kell, ha meg akarunk maradni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Lányával, Norával zenél Fischer Iván a Fesztiválzenekar új évadában

A Budapesti Fesztiválzenekar bejelentette új évadát, amelynek fénypontjába Monteverdi Orfeója kerül Fischer Iván befejezésével.
Klasszikus

Jascha Heifetz ujjai lassított felvételen: ezért volt ő a 20. század Paganinije!

A filmrészlet az 1951-es Of Men and Music című portréból megmutatja, hogy a mindig tökélyre törekvő Heifetz milyen technikás játékos volt.
Klasszikus

Lehet, hogy hiába gyakorolsz, minden a genetikán múlik

Sokan úgy tartják, hogy a kimagasló eredményekhez gyakorlás, gyakorlás és gyakorlás kell. Nos, ez nem igaz, sokkal több múlik a genetikán.
Zenés színház

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Tánc

Nálunk vetítik először a Rudolf Nurejev-portréfilmet

Április 2-án egyetlen alkalommal - a Rudolf Nureyev Nemzetközi Balettverseny részeként - eredeti nyelven, angolul, felirat nélkül vetítik az Urániában a White Crow című portréfilmet, még a hivatalos, New York-i premiervetítés előtt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál fényképTár

Nem szabadott nagyobb fület rajzolni Sztálinnak, mint az etalon – FényképTár

A vezetők képmásán minden apró részletet ellenőriztek, központilag kiadott portrékról dolgoztak az állami ünnepségek transzparenseinek festői.
Vizuál térkép

Online térképen böngészhetőek híres emberek egykori otthonai

Mindig is érdekelt egy utadba eső épület története? Esetleg az izgatott, hogy hol éltek a magyar kultúra ismert alakjai? A Lechner Tudásközpont két online térképével órákra le fogod foglalni magad.
Vizuál hír

Ingyen nézhetőek a Cirko filmjei online

A négyzet, a Táncterápia, a Férfiak fecskében, vagy személyes kedvencünk, a Tű, cérna, szerelem is bekerültek a Cirko Film új online videotékájába, ahol március 30-ig az is kényelmesen mozizhat, aki valami miatt nem jut el a moziba.
Vizuál ajánló

Kiállítás a látogatók kívánsága szerint

Megnyílt a Ludwig 30 kiállítássorozat negyedik, egyben utolsó, Testreszabás című tárlata. Az együttműködésen és részvételen alapuló művészet jegyében rendezett kiállításon látható műveket a látogatók választották ki internetes szavazással, ami egy rendkívül izgalmas és sokszínű válogatást eredményezett.
Vizuál ajánló

Az Iparterv-jelenség nyomában - Konferencia a Ludwig Múzeumban

Ötven éve rendezték meg a magyarországi művészeti színtér kánonformáló esemény-sorozatát, az Iparterv I. (1968) és Iparterv II. (1969) kiállítást. Az évforduló kapcsán a Ludwig Múzeum ingyenes konferenciát és kerekasztal beszélgetést szervez március 23-án 10 és 18 óra között.