Vizuál

„Már nagyon rég szeretnénk áttörni a falakat"

Interjú Vargha Mihály szobrászművésszel
2018.07.04. 13:15
Ajánlom
Panteon - a Székely Nemzeti Múzeum képzőművészeti gyűjteményének bemutatása címmel 2018. augusztus 23-ától látogatható kiállítás a Pesti Vigadóban, amely kapcsán a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója mesélt.

img_5994_jeloltek_fotoHenningJanos-122755.jpg

Vargha Mihály (Fotó/Forrás: Henning János)

Több mint 140 éves a Székely Nemzeti Múzeum. Milyen okkal, céllal született meg 1875-ben az intézmény?

Egy felső-háromszéki nemesasszony, Csereyné Zathureczky Emília tette ekkor közkincsé saját tulajdon gyűjteményét.

Azt hiszem, ez a gesztus az akkori korszellem terméke: vagyonos arisztokrata hölgyek nemegyszer olyan szociális vagy kulturális problémákat kívántak megoldani, amelyekkel a magyarság (székelység) felemelkedését szolgálták.

Csereynével szinte egy időben működött Kézdivásárhelyen báró Szentkereszthy Stephanie, aki árvaházat, leányegyletet hozott létre, ahol a szegény sorsú gyermekeket szakmára, becsületre nevelték.  Csereyné átlátta egy múzeum létrejöttének fontosságát, ő ezen a mezsgyén indult és saját pénzéből fedezte a múzeum összes költségét, mi több, az első múzeumigazgató is egyben gyerekeinek nagy tudású nevelője Vasadi Nagy Gyula volt.

A múzeum milyen szerepet töltött és tölt be ma a székelység kulturális, közművelődési életében?

140 év nagy idő, azóta Székelyföld fontosabb városaiban is megjelentek és működnek múzeumok, de a mai romániai viszonyokat tekintve is regionális fontosságú múzeumként definiálnak bennünket mind romániai, mind pedig magyarországi partnereink. Mi a rendszerváltás után is megmaradtunk megyei múzeumnak, az 1945 után belőlünk kinövő kézdivásárhelyi, csernátoni, zabolai, baróti alegységeink nem kívánkoztak kiválni. Jelenleg öt belső és hat külső egységünk működik.

Milyen feladat előtt áll most a Székely Nemzeti Múzeum?

A Kós Károly tervezte épület felújítása dörömböl az ajtón, a közbeszerzési folyamatok elindultak. Valószínű, hogy a munkálatok 2-3 évig is eltartanak. De a múzeum, nemcsak az infrastruktúra szempontjából fog megújulni, hanem tartalmilag is: logikusabb beosztást kapnak a gyűjtemények, gyarapszik a kiállító felület, látogatóbarátabbá válnak a tereink mind az épületben, mind a múzeum kertjében. A jövőben nyitni szeretnénk a nem magyar nyelvű látogatók felé is. Be szeretnénk mutatkozni több európai városban, elsősorban néprajzi és képzőművészeti anyagainkkal.

DSCN9439-132513.jpg

Székely Nemzeti Múzeum épülete (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

A XXI. század kihívásai miatt több múzeum egyre nagyobb figyelmet fordít a jövő művész generációinak nevelésére, művészeti készségeinek fejlesztésére, valamint a műértő közönség kinevelésére. A Székely Nemzeti Múzeumnak van lehetősége erre?

Igen, például minden évben megtartjuk a Magyar Festészet Napját, csatlakozunk a Múzeumok Éjszakájához kiállításokkal, beszélgetésekkel, alkotó foglalkozásokkal, valamint rendhagyó tárlatvezetésekkel, kézműves foglalkozásokkal, zenés-mesés-bábos előadásokkal. De említhetném a Nagy Rajzolást is, amely egy Angliából indult mozgalom, s amelynek napján

látogatóink fantáziájuk szerint elkészítették a múzeumőrző lényt, egy olyan csodasárkányt, amely őrt áll a múzeum kincsei felett, megőrizve azt utódaink, unokáink számára.

Mikor és hogyan született meg a budapesti kiállítás ötlete?

Már nagyon rég szeretnénk áttörni a falakat. Az ötletet az adta, hogy korábban a Kassai Múzeum is bemutatkozott a Pesti Vigadóban (szerk.: Kassai kincsek, 2016.06.06-07.03.). Az egyik kollégám hívta fel a figyelmemet a lehetőségre, ami egyedi, hiszen a Trianon utáni korszakban nem volt a múzeumunknak ilyen méretű bemutatkozása Budapesten.

Mivel készülnek az augusztus 23-ától látható tárlaton? Milyen műtárgyak kerülnek bemutatásra a Pesti Vigadóban?

A Székely Nemzeti Múzeumnak külön képzőművészeti osztálya működik, annak az anyagából mutatunk be mintegy 80 művet a Pesti Vigadóban. Ide befértek olyan művészek is, akik a Nemzeti Galéria falain is láthatóak: Gyárfás Jenő, Barabás Miklós, Mattis Teutsch János, Szervátiusz Jenő, Nagy István, Ziffer Sándor. Olyanok is, akiket sajnos, Magyarországon nem ismernek: Nagy Albert, Nagy Imre, Jecza Péter, Korondi Jenő, Baász Imre, Plugor Sándor.

Az a célunk ezzel a kiállítással, hogy a magyar-magyar kapcsolatokat erősítsük, hogy azokat az értékeket, amelyek a nagy történelmi szakadás után keletkeztek Erdélyben, megismerjék Magyarországon.

Román és szász művészek munkái is láthatóak lesznek, hiszen Erdély mindig soknemzetiségű volt. Erdély kulturális sokszínűsége hatalmas érték, amelyhez mind a magyarok, mind pedig a velünk egy országrészben élő románok és szászok hozzáadtak, ezzel együtt nyertek, gazdagodtak is.

koskorlat-132514.jpg

Kós Károly korlátja (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

A tárlat alkalmas lehet arra, hogy az ismert vagy kevésbé ismert erdélyi alkotók művészetéről is kaphasson képet a Pesti Vigadó közönsége?

Óriási a behozandó hátrány.  Erdély sokszoros elnyomottságában is komoly értékeket volt képes magából kitermelni az elmúlt nyolc évtizedben. Minden magyarnak joga van tudni ezekről az értékekről, a kultúra jelenti számunkra a "haza, a magasban"-t (utalás Illyés Gyula: Haza a magasban című művére - a szerk.). A kulturális csereprogramokat senki nem tudja megállítani, sem kétségbe vonni létezésüket. Rajtunk áll, hogy élünk-e a lehetőséggel, vagy várjuk-e a sült galambot.

Kós Károly mondta egyszer: „Fiaim, nem fog jönni a felmentő sereg!", vagyis itt nincs kire várni, dolgozni kell, ha meg akarunk maradni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Itt hallgathatja meg Kurtág György operáját élőben

Ma este mutatják be Kurtág György első operáját a milánói Scalában. Az előadást az olasz közrádió és a Bartók Rádió élőben közvetíti, az interneten ön is meghallgathatja!
Vizuál

Ön mit szól a legújabb budapesti Sisi-szoborhoz?

Új, egész alakos szobrot kapott Sisi, azaz Erzsébet királyné a Madách téren, ám felmerül néhány kérdés az alkotással kapcsolatban.
Klasszikus

Nyolc percen át ünnepelték Kurtág operáját, a zeneszerző rádión hallgatta az előadást

Nyolc percig tapsolta Kurtág György első operájának ősbemutatóját a Scala milánói operaház közönsége csütörtök este - számolt be a Corriere della Sera olasz napilap a többnyire szakmai közönség előtt tartott előadásról.
Könyv

A nő, aki beleszületett az irodalomba, és azóta is benne él – Szabó T. Anna

Első novelláskötetét, a Töréstesztet egyfajta katalizátornak szánta, hogy begyújtson valamit, akkor is, ha fáj, hiszen nem lehet megúszni. Szabó T. Anna Kult50-ben megjelent portréja.
Tánc

Lélegzetelállító klippel tér vissza a Polunyin-Hozier páros

Az ukrán balettművész öt évvel ezelőtt az ír zenész Take Me To Church című zenéjére készült David LaChapelle-videoklipben robbant be a köztudatba. Most ismét összeálltak egy remekműre.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál sisi

Ön mit szól a legújabb budapesti Sisi-szoborhoz?

Új, egész alakos szobrot kapott Sisi, azaz Erzsébet királyné a Madách téren, ám felmerül néhány kérdés az alkotással kapcsolatban.
Vizuál hír

Kiakadtak a régészek az amatőr kincskeresés népszerűsítésén

Közleményben hívja fel a figyelmet a Magyar Régész Szövetség a fémkeresős tevékenységet korlátozás nélkül űzhető, szabadidős tevékenységként beállító médiamegjelenések veszélyére.
Vizuál kult50

Kortárs művészet alulról szerveződve – Somogyi Hajnalka és az OFF-Biennále

Az egyre népszerűbb OFF-Biennále az egyik legnagyobb alulról szerveződő, államtól független civil kezdeményezés Magyarországon. A kezdeményezés alapítója, projektvezetője és kurátora, Somogyi Hajnalka Kult50-ben megjelent portréja.
Vizuál csernus tibor

Tárlatvezetések és művészeti foglalkozások gyerekeknek a Csernus kiállításban

A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány és a Várkert Bazár közös kiállítása, a Csernus és a Montmartre novembertől januárig izgalmas programokkal várja az érdeklődőket! A Testőrpalotában helyet kapó tárlat Csernus Tibor, a magyar festőzseni sokszínű alkotói tevékenységét hivatott bemutatni és a kapcsolódó foglalkozások is a kreatív energiák felszabadításának jegyében kerülnek megrendezésre.
Vizuál kult50

Új alkotói korszaka hetven fölött kezdődött – Ragályi Elemér

Keresztre feszíttette Christian Bale-t, Budapesten vezetgette Scarlett Johanssont, Robin Williams pedig mindenben kikérte a véleményét. Ragályi Elemér Kult50-ben megjelent portréja.