Vizuál

Már nem Csortos Gyula habitusával játszanak

2017.10.07. 13:57
Ajánlom
A magyar hangosfilm plakátjai 1931–1944 című kiállítás zárórendezvényén Barbinek Péter Jászai Mari-díjas színművész Kabos Gyula legendás jeleneteiből ad elő részleteket, megidézve a korszak filmjeinek hangulatát. A kiállítás és annak finisszázsa kapcsán Molnár Zsuzsanna beszélgetett a színművésszel. Plakátgaléria!

– A hangosfilm megjelenésének időszakának magyarországi történetét dolgozza fel A magyar hangosfilm plakátjai 1931–1944 című kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban. A film megszólalásának hatására sokat változott a film készítés és vele a színészi játék is. Milyennek látja a kiállítás által bemutatott időszakot?

– A múlt század első és második harmadában az akadémikus-színjátszás jellemezte a színészetet. Ezt az előadói módot – a jól formált szavakat, a nemesen és szélsőségesen eljátszott indulatokat – szokták„csortososan” parodizálni. Az alapvető különbség az akkori és a mai színészet között, hogy akkoriban a színpadon és színpadi beszédben is szavaltak. Így is fogalmaztak: kérünk egy szavalatot! Ma már verset mondunk.

lead barbinek peter

lead barbinek peter

Meg kell mondanom, hogy ez nehéz feladat. Játszottam például Cyrano-t Ábrányi Emil fordítása alapján. Gyönyörű a szöveg, de memorizálni, beleverni az ember fejébe, és ráállítani a száját, nem egyszerű. Hadd mondjak egy másik példát: a Julius Caesar-t Vörösmarty Mihály fordítása alapján szinkronizáltuk. Nagyon eltér a nyelvezete a mai beszédmódtól. Kérdeztem is a szinkronrendezőtől, hogy nem volt-e nehéz összeállítani a stábot és megtalálni a megfelelő színészeket, akik magukévá tudják tenni ezt a veretes szöveget.

Nem véletlen, hogy egymás után fordítják újra a klasszikusokat: az Isteni színjátékot, a Hamletet és még sorolhatnánk. Ma már más a nyelvi és a kifejezési igény. Ha azzal a habitussal mennénk fel a színpadra, vagy beszélnénk a rádióban, ahogy Csortos Gyula tette, nevetségessé válnánk, holott a XX. század színészei a saját korukban nem voltak nevetségesek, magasztos, fenséges dolgot műveltek.

– Hogy jelenik ez mega régi filmek, például a Meseautó remake-je esetben? Itt is másfajta színészi játékra van szükség?

– Meglátásom szerint ezekben az esetekben az okozza a nehézséget, hogy a néző emlékezetében ott él a film eredeti változata. Ez lehet az oka annak, hogy kevés a sikeres remake.

Képzelje el, például a Casablancát korunk hőse, Brad Pitt főszereplésével.

Nem tudnék olyan szereposztást mondani, amit meglátva ne úgy reagálna mindenki, hogy hát gyerekek, bocsánatot kérek...!

– Ebből a szempontból az OSZK is nehéz helyzet elé állítja Önt, hiszen arra kérték, hogy a kiállítás finisszázsán Kabos Gyula legendás jeleneteit mutassa be.

– A felkérést követő első gondolatom ez volt: biztos, hogy ez jó ötlet? Olyan legendás részleteket is elő fogok adni, mint a Meseautó „mit sütsz kis szűcs” jelenete. Talán még magam előtt is zavarba jövök, de bízom benne, hogy megbirkózom ezzel a feladattal. Gondoljon csak bele, ezeket a filmeket mindenki látta, a legfiatalabbak is. Hiszen a nagypapa biztos leülteti az unokáját a TV elé és azt mondja:

ülj le fiacskám, és nézd meg micsoda színészek voltak egykor!

Eszembe jut az a jelenet is, amelyben Gózon Gyula énekli, hogy „a pénzemet én máma mind elmulatom” és még fütyül is hozzá. Ezt egy mai filmben nehezen tudom elképzelni.

– Visszakanyarodva a kiállításhoz: plakátokon keresztül ismerheti meg a látogató a magyar hangosfilm kezdetének időszakát. A plakát célja a látogatók figyelmének felkeltése a film iránt. A színész számára van jelentősége annak, hogy milyen a film vagy a színdarab plakátja?

– A színházi plakátok esetében jobban kedvelem a tárgyilagosságot: melyik színházban, melyik darabot, kik játszák, kinek a rendezésében. Ugyanakkor egy időben nagy divat volt, hogy két plakátja volt egy előadásnak: egy tárgyilagos és egy művészi. Az utóbbin a cím és a főszereplő neve szerepelt, esetleg a színházat és a rendező nevét tüntették még fel. A plakátkiállítással kapcsolatban hadd jegyezzem meg, hogy lenyűgöző, amit itt látunk az OSZK-ban. Ilyen nagy mennyiségben ezek a régi plakátok...!

Olyan filmek plakátjai is ki vannak állítva, melyek kópiája eltűnt, csak a plakát őrzi a filmemlékét.

Finisszázs

Zárórendezvényéhez ér A magyar hangosfilm plakátjai 1931-1944 című kiállítás. A nagysikerű tárlat finisszázsán felidézzik a XX. század jelentős filmjeit. Az eseményen a szakmai tárlatvezetések mellett bemutatják Péter Zsolt színháztörténész Ne kérdezd, ki voltam – Karády Katalin, a díva emlékére című kötetét. Ennek kapcsán kerekasztal-beszélgetés keretében elevenítik fel a magyar hangosfilm kezdetének emlékezetes pillanatait.

Barbinek Péter színművész híres filmjeleneteket elevenít föl, Gallusz Nikolett énekes, színművész előadásában pedig Karády Katalin legismertebb dalai szólalnak meg.

A szakmai záróesemény időpontja: 2017. október 7. 16 óra

Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár, Ars Librorum Kiállítótér

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Elzavarták a Szent Márk térről a festményeit áruló Banksy-t

A Biennále miatt május eleje óta az egész művészvilág Velencére figyel, mégis mindenki elsiklott az ismert street artist felbukkanása felett. Pontosabban elsétált mellette, ahogy ez a most posztolt videójából kiderül.
Vizuál

13 éves magyar fiú nyert díjat Cannes-ban

Százados Ábel mobiltelefonnal forgatott kisfilmjéért nyerte el a Legígéretesebb Fiatal Filmes díját a rangos francia filmfesztiválon.
Tánc

„Ha valaki harisnyában is férfi tud maradni, az igazán férfi”

Balázsi Gergő Ármin, a Magyar Nemzeti Balett szólistája kapta a Tánc Világnapján Az évad legjobb férfi balettművésze-díjat. Ennek apropóján kérdeztük őt hivatásról, szerepálmokról, stresszkezelésről.
Színház

Tiltakozik a Kritikus Céh az állami támogatások elosztása miatt, veszélyben az Átrium

A Katona és az Örkény Színház nem ad be pályázatot idén az NKA-hoz új produkció létrehozására, hogy ezzel segítse a független és befogadó színházak pénzhez jutását. Közben a Színházi Kritikusok Céhe arról ír, mind a szakma, mind a közönség lehetőségei kárt szenved a pénzosztók döntése nyomán. - CIKKÜNK FRISSÜLT!
Vizuál

Egy kis napfény – Budapesti életképek 1945–1949

Budán még javában zajlott az ostrom, amikor Pesten már megnyílt az első mozi, a következő napon megindult az első villamosjárat, majd Buda felszabadulása után öt nappal fogadta vendégeit az első kávéház is. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársai ezúttal az 1945 és 1949 közötti néhány békés évből válogattak fotókat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál cannes

Tarantino nem nyert semmit Cannes-ban

Bong Dzsun Ho dél-koreai rendezőnek egy munkanélküli családról forgatott Élősködők című komikus thrillere érdemelte ki szombat este az Alejandro González Inárritu mexikói rendező vezette zsűritől az Arany Pálmát a 72. cannes-i fesztiválon.
Vizuál kritika

Pedro Almodóvar elkészítette élete legszemélyesebb filmjét

Élet és film szétválaszthatalanul összegabalyodik Pedro Almodóvar legújabb alkotásában. Egy héttel a cannes-i bemutató után itthon is látható a Fájdalom és dicsőség Antonio Banderas és Penelope Cruz főszereplésével. Kritika.
Vizuál magazin

Leonardo da Vinci figyelemzavaros és hiperaktív volt, és egyszerre volt ez áldás és átok életében

Legalábbis egy újabb kutatás szerint, amely a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral (ADHD) magyarázza Leonardo állandó halogatását.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Hamvadó ifjúság

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a lángoló BS-re emlékszik vissza.
Vizuál hír

Kende János életműdíjat kap a Zsigmond Vilmos Filmfesztiválon

Kedden kezdődik az Oscar-díjas operatőr, Zsigmond Vilmos emlékét őrző nemzetközi filmfesztivál Szegeden, ahol A tanú eredeti verzióját is levetítik és amelynek életműdíjasa nem más, mint Jancsó Miklós egykori munkatársa, Kende János.