Vizuál

Marlene Dietrich, a kék angyal

2012.05.06. 11:35
Ajánlom
Minden idők egyik legnagyobb filmbálványa, Marlene Dietrich húsz éve, 1992. május 6-án halt meg.

1901. december 27-én született egy korszak szexszimbóluma, a film és a sanzon nagyasszonya. Marie Magdalene Dietrich von Losch fiatalon jutott félárvaságra, anyja ezután egy katonatiszthez ment feleségül. Nevelőapja eszményi német feleséget akart faragni a lányból, aki így megtanult zongorázni, hegedülni, sütni, főzni, franciául beszélni és gyűlölni a porosz drillt. Zenei álmait egy kézsérülés törte ketté, ezután Berlinben Max Reinhardt színi iskoláját látogatta. Statisztálásnál többre (ekkor még) nem vitte, viszont megismerkedett Rudolf Sieber rendezővel, aki 1924-ben feleségül vette. A rövid házasságból egy lány született, így Marlene már anyaként lett világsztár 1929-ben a Josef von Sternberg rendezte Kék angyal című filmnek köszönhetően. Lola, az életunt bárénekesnő szerepéből főként hosszú lába maradt emlékezetes, ezután sokszor fényképezték lentről felfelé haladva, a hangsúlyt egymillió dollárra biztosított lábára helyezve.

A formás végtagok először 1930-ban léptek amerikai földre: gazdájukat a Paramount Stúdió szerződtette "a végzet asszonyának", kimondottan is Greta Garbo riválisának. Bár kezdetben kiejtési gondjai voltak, Marlene pár év alatt a legjobban kereső sztárok közé küzdötte fel magát, de a pénzt el is költötte ruhákra, könyvekre, általában a művészetekre. Amikor a nácik a "német filmipar uralkodó királynőjének" hívták haza, nemet mondott. Sőt, amerikai állampolgárságért folyamodott, és minden eszközzel segítette a fasizmus elől menekülő emigránsokat, akikre olykor maga főzött. "Kosztosai" egyike Jean Gabin volt, akivel szenvedélyes szerelembe esett.

A második világháború idején minden más hírességnél több hadikötvényt vásárolt, a fronton, nemegyszer életveszély közepette szórakoztatta a katonákat, a háború végén tiszti rangot, a legmagasabb amerikai és francia polgári kitüntetést is megkapta. Hollywoodba visszatérve a legnagyobb rendezőkkel dolgozott, talán legismertebb filmje A vád tanúja és a politikai állásfoglalását is tükröző Ítélet Nürnbergben, ő mondta a nürnbergi háborús bűnösök peréről szóló dokumentumfilm szövegét. Szerepelt vígjátékokban, könnyebb darabokban is, Oscar-díjra csak egyszer, 1931-ben jelölték.

A rekedtes hangú Dietrich 1953-tól sanzonénekesként is fellépett, méghozzá tomboló sikerrel: rekordja 69 vasfüggöny volt. Ráadásként mindig a Lili Marleen című katonadalt énekelte, és elhangzott az elesett katonákról szóló, Hova tűnt a sok virág is, mindig németül. Németországi vendégszereplését nem egyszer tüntetések kísérték a "hazaáruló" ellen. 1975-ben combnyaktörése miatt visszavonult, utolsó filmje, a Csak egy dzsigoló 1978-ban a sztárparádé dacára bukás lett.

Élete végén visszavonultan élt Párizsban. Az 1986-ban róla készült dokumentumfilmben arcát már nem engedte megmutatni, a közönség emlékezetében régi szépségében akart megmaradni. A külvilággal telefonon tartotta a kapcsolatot, szinte csak lánya látogathatta. Marlene Dietrich 1992. május 6-án halt meg Párizsban, végakaratának megfelelően Berlinben temették el.

Híres volt gyűjtőszenvedélyéről, fotóin - ha nem volt magával elégedett - tollal karcsúbbra retusálta alakját, forgatásnál ügyelt az előnyös megvilágításra. Bár számtalan férfival és nővel hozták kapcsolatba, viszonyait diszkréten kezelte. Híres szakácsnő, szenvedélyes takarító és kiváló nagymama volt, s leginkább az emberi butaságot gyűlölte.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Bretz Gábor és Dragony Tímea kapta idén a Bartók–Pásztory-díjat

A kuratórium 2023-ban Bretz Gábor operaénekesnek és Dragony Tímea zeneszerzőnek ítélte a Bartók–Pásztory-díjat, az átadóünnepséget a hagyománynak megfelelően március 25-én tartották a Zeneakadémián.
Színház

Tizenhárom bemutatót tervez a Kecskeméti Nemzeti Színház az új évadban

Amennyiben végre nem lesznek nehezítő körülmények, a kecskeméti teátrum a musicaltől a thrillerig, a kortárs balettől a koncertszínházig, a vígoperától a mesejátékon át a drámáig számos műfajban kínál új produkciókat a 2023-24-es évadban.
Színház

Színház az egész világ? – néhány elgondolkodtató idézetet gyűjtöttünk össze a színházi világnap alkalmából

Shakespeare maximáját jól ismerjük, de azt már kevesebben tudjuk: milyen bonmot-val reagált erre Paul Beatty, mi baja volt Diderot-nak a színházzal, és hogyan állíthatta Váradi Hédi bármiféle arisztokraticizmus nélkül, hogy a színház a kiválasztottaké.
Színház

Samiha Ayoub üzenete a színházi világnapon

1962 óta ünnepeljük a színházi világnapot március 27-én. Ebből az alkalomból minden évben egy jelentős színházi személyiség fogalmazza meg üzenetét a művészeknek és a közönségnek. Idén az egyiptomi Samiha Ayoub osztotta meg gondolatait.
Klasszikus

Kortárs oratórium három zeneszerző tollából – Jób könyve hangzik el a Magyar Zene Házában

Nagypénteken egy ószövetségi témájú, vadonatúj zeneművet ismerhet meg a közönség a Magyar Zene Házában tartott koncerten. Dargay Marccell, Dinyés Dániel és Futó Balázs a bibliai Jób könyvét dolgozták fel.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

Egy magányos ember a csöndben – megnéztük a Goya mesterművei című dokumentumfilmet

A Művészet templomai sorozat legújabb része, a Goya mesterművei című dokumentumfilm az Oscar-díjas forgatókönyvíró, Jean-Claude Carrière utolsó spanyolországi útját örökíti meg, ezen keresztül összefűzve az ő, Buñuel és Goya életútját.
Vizuál ajánló

Nagyvásznon láthatjuk a Tóth János munkásságát bemutató dokumentumfilmet

Március 31-én különleges vetítés keretében nézhetjük meg az Urániában Medvigy Gábor és Bollók Csaba egész estés dokumentumfilmjét, A kinematográfust, Molnár Piroska narrációjával.
Vizuál Zöldhullám

KÉP-regény: A magányos biciklista

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos, aki ezúttal arról gondolkodott el, vajon mennyi időnk maradt elkerülni a klímakatasztrófát.
Vizuál ajánló

Időutazás Pécsett – Kulturális túra az ókori Sopianae-tól a Zsolnay család pompájáig

Pécset nem véletlenül emlegetik a kultúra városaként. Történelme, kulturális öröksége kiemelkedik a többi város közül. A legjelentősebb látnivalókat egy csokorba gyűjtve, akciósan fedezhetjük fel áprilisban.
Vizuál hír

Friss felfedezések, váratlan kapcsolatok – Új kiállítással és könyvesbolttal várják az érdeklődőket Szentendrén

Hiánypótló gyűjteményes kiállítást mutat be a Ferenczy Múzeumi Centrum A GYŰJTEMÉNY (1900-2022) címmel március 25-én. Ezzel párhuzamosan új ISBN könyvesbolt is nyílik Szentendrén.