Az itáliai felmenőkkel rendelkező Daniel Michael "Danny" DeVito 1944-ben született a New Jersey állambeli Neptune-ben. Katolikus iskolákba járt, de alacsony termete miatt még itt is piszkálták osztálytársai.
Végül megtalálta az ellenszert: ő lett az osztály bohóca, és paródiáinak célpontjául általában a nővéreket és a papokat szemelte ki.
Iskolái után nem tudta eldönteni, mihez kezdjen, ezért először Mr. Danny néven elszegődött húga szépségszalonjába kozmetikusnak. A New York-i Amerikai Dráma Akadémiát azért kezdte látogatni, mert abban bízott, hogy kitanulhatja a sminkes szakmát. Hamarosan rájött azonban, hogy sokkal jobban érdekli a filmvászon, és remélte, hogy akad majd szerep egy olyan apró ember számára is, amilyen ő. Elvállalt egy kisebb alakítást a Dreams of Glass című filmben, majd néhány riasztó filmiparbeli tapasztalat után érdeklődése a színpad felé fordult.
Úgy döntött, hogy egyszemélyes színházzal kísérletezik. New Yorkban színpadra állította A férfi, akinek virág van a szájában című egyszemélyes show-ját, amely nagy sikert aratott. Ekkor kereste meg Michael Douglas, a Száll a kakukk fészkére producere és Milos Forman rendező, hogy szerepet ajánljon neki a Jack Nicholson főszereplésével készülő filmdrámában. DeVito elfogadta a szerepet, a film azóta is óriási siker, hatalmasat kaszált a mozipénztáraknál, és a kritikusok sem találtak benne kivetnivalót. Az alkotás öt Oscart nyert el 1975-ben a legfontosabb kategóriákban, az Amerikai Filmintézet 100 év, 100 film listáján pedig a 33. helyen szerepel.
Száll a kakukk fészkére (Fotó/Forrás: IMDb)
Érdekes módon a szerep keveset lendített DeVito karrierjén. Átütő sikert végül az 1978 és 1983 között sugárzott televíziós vígjátéksorozat, a Taxi hozott számára, amelyben a cseppet sem rokonszenves Louie De Palmát játszotta, és 1983-ban egy Golden Globe lett érte a jutalma.
A sors aztán újra összehozta Michael Douglasszel, további közös filmeket készítettek: A smaragd románca 1984-ben, A Nílus gyöngye 1985-ben, A rózsák háborúja 1989-ben került a mozikba. (Ez utóbbit DeVito rendezőként is jegyzi.) A női főszereplő mindháromban Kathleen Turner volt. A kilencvenes években megalapította a Jersey Films nevű cégét, amely tovább növelte hírnevét és függetlenségét.
A bátor, kísérletező kedvű produkciós vállalatnak olyan filmeket köszönhetnek a mozirajongók, mint a Ponyvaregény
és az ugyancsak 1994-ben forgatott Nyakunkon az élet (Winona Ryderrel, Ethan Hawke-kal és Ben Stillerrel a főszerepben). 1995-ben a Szóljatok a köpcösnek következett, amelynek nemcsak producere, hanem egyik főszereplője is volt. 1997-ben a Gatacca, ismét Ethan Hawke-kal és Uma Thurmannal, 1999-ben az Ember a Holdon és 2000-ben az Erin Brockovich növelte a cég népszerűségét. Legnagyobb sikerét talán az Ikrek (1988) című vígjátéknak köszönheti, amelyben Arnold Schwarzenegger ikertestvéreként látható. Néhány évvel később megismételték a diadalt a Junior (1994) című vígjátékkal.
Arnold Schwarzeneggerrel az Ikrek című filmben (Fotó/Forrás: IMDb)
2006-ban több mint tíz rendezéssel, számtalan filmszereppel a háta mögött újra a televízió világába tett kirándulást: szerepet vállalt a Felhőtlen Philadelphia című sorozatban, amely négy egocentrikus barát története meglepő fordulatokkal. Ugyanennek az évnek a termése a Kiskarácsony mindenáron című fergeteges családi vígjáték. 2009-ben ismét régi barátja, Michael Douglas bukkant fel, hogy egy újabb közös munkát ajánljon a sokoldalú színésznek a Visszavonuló című alkotásban. A közönség 2014-ben a Liam Neeson főszereplésével készült Sírok között című filmjét élvezhette, melynek ő volt a producere. 2016-ban Robert de Niróval szerepelt A komikus című vígjátékban, majd a Golden Globe-díjas A Kominsky-módszer című Netflix sorozat néhány epizódjában állt a felvevőgép elé. 2018-ban és 2019-ben családi animációs filmekben kölcsönözte hangját: először az Apróláb egyik jeti szereplőjének, majd a Dumbóban Max Medici cirkuszigazgatónak. Az idén karácsony előtt debütál legújabb kalandfilmje, a Jumanji - A következő szint, amelyben Dwayne Johnson, Kevin Hart és Jack Black partnere lesz.
Danny DeVito (2013) (Fotó/Forrás: Gage Skidmore)
DeVito 2011-ben csillagot kapott a hollywoodi Hírességek Sétányán, az övé a 2445. számú elismerés. 2018-ban kiemelkedő életpályája elismeréseként megkapta a San Sebastián-i Nemzetközi Filmfesztivál Donostia-díját. Ugyanebben az évben szűkebb hazájában, New Jerseyben születésnapját Danny DeVito-nappá nyilvánították. A nagy múltú tengerparti városban ő az első, akinek saját napot szenteltek.
Talán nincs rajta kívül olyan hollywoodi színész, aki annyira szélsőséges érzelmeket tud kelteni, mint ő.
A nézőkkel hihetetlenül visszataszító figurákat sikerült megszerettetnie, apró termetével, kopaszságával művészi szintre képes emelni az ellenszenves karakterek megformálását. Remek komikai érzékével pedig még egy telefonkönyv felolvasásából is vígjátékot tud faragni, ha kell.
Magánélete csak néhány éve került az újságok címoldalára, amikor 2012-ben kiderült, Rhea Perlman színésznővel negyven év házasság után elválnak útjaik. 2017 óta külön élnek, de továbbra is baráti kapcsolatot ápolnak, és idejük jelentős részét együtt töltik. A párnak három gyermeke van: Lucy harminchat, Grace harmincnégy, Jacob pedig harmincegy éves.
hírlevél
