Vizuál

Mecénások aranykora - Millenneumi kiállítás a Műcsarnokban

2016.11.28. 08:08
Ajánlom
Megnyitásának 120. évfordulója alkalmából a legtöbbször kortárs művészetet bemutató Műcsarnok kivételesen a múltba tekint, mégpedig a sajátjába. Az első aranykor című kiállítás kurátorával, Mayer Mariannal felidézzük a XIX. század második felét, a szervezett képzőművészeti élet indulásának idejét és kiderül az is, mi alapján választott portréfestőt Ferenc József császár.

Fidelio: Megépítésekor mi volt az elképzelés a Műcsarnok rendeltetéséről?

Mayer Mariann: A XIX. században a kultúra egy ország vagy nemzet fejlettségében fontos fokmérő volt.

A politikusok kulcsszerepet szántak a nemzettudat alakításában a művészetnek, az állam is támogatta.

Az 1861-ben alakult Országos Magyar Képzőművészeti Társulat is ezt tartotta szem előtt. Nemcsak kiállításokat szervezett, hanem pályázatokat írt ki, támogatásokat adott és gondozta a magyar művészeti életet. A társulat első épülete a mai Andrássy úton – akkori nevén Sugárúton – állt. Itt rendszeresen tartottak tárlatokat, de kinőtték az épület tereit, és a közelgő millenniumra készülve elhatározták egy új, reprezentatív épület, a mai Műcsarnok megépítését a Sugárutat lezáró Hősök terén Schickedanz Albert tervei alapján. Az intézmény – ellentétben a pár évvel később megnyílt Szépművészeti Múzeummal – nem rendelkezett gyűjteménnyel, sem akkor, sem most. Csupán bemutatóhelye volt, eleinte a magyar, majd később külföldi képzőművészetnek is.

MayerMariann

MayerMariann (Fotó/Forrás: Mayer Mariann, Forrás:  Műcsarnok)

F: Mennyiben volt más élmény akkor ellátogatni a Műcsarnokba?

MM: Az 1896. május 4-i megnyitón 268 művész közel 1350 műalkotását állították ki. Összehasonlításképpen: a mostani tárlaton 170 művet tudunk bemutatni, és a Műcsarnok területe azóta némiképp növekedett is. Vagyis az említett 1350 alkotás azt jelenti, hogy a mennyezetig fel kellett stócolni a műtárgyakat.

Grandiózus festmények a millenniumról

Kapcsolódó

Grandiózus festmények a millenniumról

A Műcsarnok alapításának 120. évfordulója előtt tiszteleg az intézmény keddtől látható kiállítása, Az első aranykor, amely az Osztrák-Magyar Monarchia nemzeteinek festészetét mutatja be csaknem 200 képpel.

A villanyvilágítás hiánya miatt a Műcsarnok eleinte nem egész évben üzemelt, hanem őszi és tavaszi tárlatokat rendeztek.

Az épületben a fényt korszerű, felülről világító ablakokkal oldották meg. Nagy presztízsharc folyt azért, hogy ki kerül a központi, tágas főhajóba. Az oldalsó részekre száműzték a kevésbé érdekes alkotókat. A szoborcsarnok a félkörívű apszisban volt, ahol kiszélesedik a tér, és már a bejárattól nagyon impozáns látványt nyújtott. A falakat textiltapétákkal borították, és nem volt ritka a zöld, egzotikus növények, pálmák beállítása sem a kiállítási terekbe.

F: Hogy vészelte át az épület az elmúlt 120 évet?

MM: Az első világháborúban hadikórházként működött a Műcsarnok, majd a II. világháborúban egy komoly bombatalálat érte a hátsó traktusát

, amelyet ezt követően évtizedekig nem tudta funkciójának megfelelően kiállítótérként használni. A háború után helyreállították az épületet, de nem az eredeti állapotában. Erre csak az 1990-es évek elején került sor, azóta az apszis a hozzá csatlakozó két térrel újra a kiállítótér része, mint a megnyitáskor.

Műcsarnok -bombázás után

Műcsarnok -bombázás után (Fotó/Forrás: Városliget Zrt.)

F: Milyen időszakra utal a tárlat címében szereplő első aranykor?

MM: A XIX. század második felének és a XX. század elejének alkotóit gyűjtöttük össze, akik a volt monarchia területén – Csehországban, Lengyelországban, Ausztriában, Romániában, Horvátországban – éltek és valaha kiállítottak a Műcsarnokban. Bemutatják azt a művészeti modernizációs folyamatot, amelyben három művészgeneráció alkotott: a historizmus, a realizmus és a századforduló modern irányzatainak képviselői. A Műcsarnok alapvetően a kortárs képzőművészettel, a kortárs kultúrával foglalkozik, így ez a tárlat kifejezetten ebből az ünnepi alkalomból szerveződött.

F: Melyik a kiállítás legrégebbi és legújabb festménye?

MM: A legkorábbi mű Wágner Sándor történelmi festménye, Izabella királyné búcsúja Erdélytől, amelyet az 1863-ban festett. A legkésőbbi kép pedig Zemplényi Tivadar: Könyörgés a békéért (1916) című alkotása, amely már az I. világháború nyomasztó légkörében a korszakot lezárja.

F: Milyen képek kerültek be a válogatásba?

MM: A korban kedveltek voltak a tájképek, melyeket nemcsak az akkori gyűjtők szerettek, hanem ma is népszerűek az aukciókon. Emellett a korszak másik meghatározója a történelmi, historizáló festészet volt. Ebben a megbecsültnek számító műfajban születtek Munkácsy Mihály monumentális művei. Bekerültek a válogatásba olyan külföldi alkotók is, akik ugyanazt jelentették a történelmi festészetben, mint ő. Például az osztrák Hans Makart, vagy a lengyel Jan Matejko.

A három M., vagyis az előbbi három nagy historizáló művész óriási műveit még soha nem állították ki egy térben.

A tárlaton szereplő művek bizonyosan népszerűek lesznek a látogatók körében: közérthető tematikájúak, bár időnként komor színvilágúak, de sokan felismerik az ábrázolt jeleneteket, a tetszetős tájképek pedig még a mai kor nézőjét is elkápráztatják.

F: Mitől volt különleges ez az időszak?

MM: E korszak reprezentálja, hogy a magyar kultúra modernizációja során kultúrpolitikai támogatással hogyan virágzott fel a képzőművészet. A magán- és az állami mecenatúra nagylelkű vásárlásai segítették a művészeket.

A korszak egyik legfontosabb mecénása maga a császár volt. Ferenc József nemcsak állami támogatásokat adott, de magánvagyonából is sokat áldozott a képzőművészetre.

Gyerekkorában maga is szívesen rajzolt, a művészet szeretetét megőrizve kedvelt szórakozása maradt a tárlatlátogatás.

F: A magyar művészeket is kedvelte?

MM: Ha egy festő különösen szórakoztató, vagy jó társalgó volt, akkor szerette vele megfestetni a portréját, ezért is ismerünk sok portrét a császárról.

A magyarok közül Benczúr Gyula és László Fülöp voltak a kedvenc festői. 

A császár vásárlásairól feljegyzéseket is vezettek, ami szintén lehet informálódni a kiállításon.  Nagyon sok művet vásárolt. Érdekes módon olyanokat is, amelyek politikai tartalmúak voltak például Bihari Sándor: Bíró előtt című képe, vagy Kernstok Károly Agitátor című festménye. Nagyon kedvelte a humoros, népi, vagy történelmi témákat. A realisztikus ábrázolást szerette, de a modern művek iránt kevéssé volt fogékony. Igyekezett az ízlésétől távol álló művekkel is megbarátkozni, de elsősorban ezeket a jól érthető, történelmi és realista műveket kedvelte. 

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Színház

„Ami a szőnyeg alatt van” – Bíró Kriszta könyvet ír Molnár Piroskáról

Az életrajzi mű a Corvina Kiadónál készül, szerzője, az Örkény Színház többkötetes íróként is számon tartott művésze régóta jól ismeri Molnár Piroskát, így bizalmasan tud vele beszélgetni a szakmáról és életéről.
Plusz

Könnyűzene a korona idején

Sok más minden mellett a koronvírus-járvány azt is befolyásolja, hogy hol és hogyan fogyasztunk könnyűzenét ezekben a hónapokban. A zeneipar teljes egészére meghatározó – és egyelőre sok tekintetben, de legalábbis számos szegmensére, úgy tűnik, sokkszerű és katasztrofális – hatással van az, ami pillanatnyilag a világon történik.
Jazz/World

Fonogram-életműdíjat kapott Kovács Kati – Hallgasd meg a nyertes felvételeket!

Hobo, Rácz Gergő és Orsovai Reni, a Mörk, a Sárik Péter Trió, Lajkó Félix & Volosi, Krizso, a Bagossy Brothers Company is Fonogram-díjat kapott a szombaton az interneten tartott online eseményen. Életműdíjjal Kovács Katit, szakmai életműdíjjal Gőz Lászlót ismerték el.
Könyv

Röhrig Géza karanténban - Élőben New Yorkból

Nyáry Krisztián online sorozata nem ismer országhatárokat. Ezúttal a New Yorkban élő költőt kérdezi arról, mit olvas a kényszerű otthonlét alatt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál gyász

Elhunyt Shirley Douglas színésznő, Kiefer Sutherland édesanyja

A kanadai egészségbiztosítás megalapítójának lánya 86 éves volt. Fia azt közölte, tüdőgyulladással kapcsolatos komplikációk okozták az ünnepelt színésznő halálát, de nem a koronavírus-fertőzés.
Vizuál hír

Játékos műalkotások és művészi játékok - Pályázat fiatal képzőművészek számára

Művészet és játék címen ír ki fiatal alkotók számára képzőművészeti pályázatot a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. a szentendrei MANK Galériában rendezendő kiállításon való részvételre.
Vizuál hír

Rendhagyó módon az interneten nyílt meg a II. Képzőművészeti Nemzeti Szalon

A Műcsarnok szokásos évi kiállítását a járvány miatt sem kell kihagynod. Az alábbi linken bejárhatod a Szabadjáték című tárlatot!
Vizuál ajánló

Slow Art Day a Ludwig Múzeum Facebook-oldalán

A Ludwig Múzeumban áprilisban nyílt volna a Lassú élet – Radikális hétköznapok című kiállítás, amely a koronavírus-járvány miatt csak később lesz látható. A veszélyhelyzet miatt a szombati nemzetközi Slow Art Day múzeumba meghirdetett programjai is elmaradnak, a Ludwig azonban két online programot kínál, amelyek a lassú élethez és a kiállításhoz kapcsolódnak.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Szelfinvázió

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezen a héten arról elmélkedik, miért kéne letennünk a telefonunkat, és a fényképezés helyett a pillanatnak átadni magunkat.