Mednyánszky
A festőről írott könyvének bevezetőjében Markója Csilla jelzi, nagyszámú korai Mednyánszky-mű előkerülésével lehet még a jövőben számolni. Az Egy ismeretlen Mednyánszky-gyűjtemény című kiállításon éppen egy ilyen kollekció kerül bemutatásra. A gyűjteményben szereplő 25 kép örökségként kerülhetett az utolsó ismert tulajdonosok, Derider Heumann Schwartz és Alicia Samek Bauer birtokába, de hogy kettejük közül kinek a családi hozományaként, azt ma már (vagy még) nem tudni. A pár 1945-ben házasodott össze Csehszlovákiában, majd két év elteltével Ecuadorba emigráltak, ahonnan 1956-ban költöztek Chilébe. A férfi 1965-ben, felesége 2010-ben hunyt el, gyermektelenül. Hagyatékukat egy barátjuk örökölte, az örökség feltételei között szerepelt, hogy a képeket haza kell hozni Magyarországra és itt értékesíteni.
A Dél-Amerikából hazakerült kis gyűjtemény valamikor 1875 és 1895 között jöhetett létre a történelmi Felvidéken. Erre vall a képek látásmódja, az ábrázoltak személye, az anyag egységes volta, melyek egytől-egyig Mednyánszky korai korszakából származnak. Időben a legelső egy férfiportré (Szakállas öreg férfi), Mednyánszky müncheni tanulmányainak éveire, vagyis 1873-74 körülre tehető, míg a kollekció időben legutolsó darabjai - portrék, tájképek és egy kivételesen szép csavargó-kép - az 1890-es évek közepén készültek. A festményeken végigvonul Mednyánszky stúdiumainak minden stációja: a müncheni tanulóévek, Corot és Barbizon hatása, valamint a bécsi stimmungimpresszionizmus hangulatfestészete. Talán épp ez a sajátosság az, ami a kollekció egyik legnagyobb erénye: egységben láttatja a festő indulásának, korai próbálkozásainak idáig meglehetősen töredékes összképét.
Kádár
Nem sokkal a művész halála után a kaliforniai San Diegóban nagyszabású egyéni kiállítást rendeztek képeiből és rajzaiból. Az 1962 januárjában nyílt tárlathoz készült katalógus bevezetőjét Stephan Deák (szül. Deák István) írta, aki személyes hangú visszaemlékezéssel méltatta a művészt. Ő és fivére, Imre is zenészek, még a tízes években ismerkedtek meg az ugyancsak muzikális érdeklődésű Kádár Béla festővel. A Deák-fivérek az első világháború után hagyták el Magyarországot. Svájci kitérővel a húszas évek elején az Amerikai Egyesült Államokban telepedtek le, de mindvégig kapcsolatot tartottak magyarországi barátaikkal, köztük Kádár Bélával is. A festő csupán egy alkalommal járt Amerikában a New York-i Brooklyn Museum igazgatójának felkérésére, hogy egy kisebb kollekcióval vegyen részt egy 1928-as kollektív tárlaton. Kádár majd egy éves amerikai tartózkodása alatt rendszeresen találkozott ott élő magyar barátaival. Különösen jó kapcsolatot ápolt Deák Imre első feleségével, aki számos képén modellként is szerepelt. Mary Elizabeth a lehetőségéhez mérten képvásárlással támogatta a nélkülöző festőt, portrémegrendeléseket szerzett számára. Rövid időn belül egy jelentős kis kollekciót gyűjtött össze Kádár Béla képeiből és grafikai lapjaiból.
A most látható válogatás a két Deák-fivér leszármazottainak gyűjteményéből való, átfogja a művész pályájának szinte összes periódusát. A korai tusrajzok és szénvázlatok mellett megtalálhatók a húszas évek kubisztikus, konstruktív kompozíciói és a harmincas évek dekoratív figurális zsánerjelenetei közül is néhány kiváló darab. Az elmúlt ötven évben megismerte a világ Kádár Béla nevét, a legjelentősebb külföldi és hazai galériák és aukciós házak sikerrel forgalmazzák alkotásait. Ugyanakkor számos remekműve továbbra is lappang Európában és Amerikában. A művészettörténész kutató vagy a képeiért rajongó lelkes gyűjtő bízvást reménykedhet, hogy a jövőben még sok kiváló Kádár Béla-mű kerülhet elő.
Egy ismeretlen Mednyánszky gyűjtemény
Kádár Béla kiállítása - Válogatás egy amerikai magángyűjteményből
Virág Judit Galéria - 2012. február 2. - március 3.
Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 10:00-18:00
hírlevél
