A kínai történelem több mint egy évezredét átfogó, Az öröklét őrei című kiállításon több mint százötven ókori műtárggyal, látványos régészeti anyaggal, fegyverekkel, szertartási tárgyakkal, jelképekkel találkozhat a közönség. A tárlatot eddig már csaknem kétszázezren látták a Szépművészeti Múzeumban.
Kína első császára, Csin Si Huangti, tizenhárom évesen, a Kr. e. 3. század második felében került az egymással hadakozó hét kínai fejedelemség egyikének trónjára, hogy hódításai révén közel húsz év múlva egy hatalmas, egységes birodalom felett uralkodjék. Birodalma, a Csin-dinasztia kora, Kína egyesítését, megerősödését és felemelkedését jelentette. A Kr. e. 210-ben elhunyt uralkodót egy városnyi méretű sírkertben temették el, amelynek építésén 33 éven át folyamatosan több százezer ember dolgozott. A sírkomplexum számos sírt foglal magába, központi részében pedig a Kínai Birodalom kicsinyített mását is felépítették.
A császársír központi része máig érintetlen,
de a sírkertben számos sírt feltártak már a kínai régészek az elmúlt ötven évben. Ezek legismertebbje a Kína első császárának sírját őrző, életnagyságú terrakotta- (agyag-) katonákat felvonultató hadsereg, melynek figuráira 1974-ben találtak rá a környéken kutat ásó földművesek. Az életnagyságú, egyénített arcvonásokkal megformált, szabályos hadrendben eltemetett katonák ezrei máig a kínai régészet legismertebb leletei.
Négylovas zárt kocsi, ülő hajtójával (másolat) (Fotó/Forrás: Szépművészeti Múzeum / © SHAANXI CULTURAL HERITAGE PROMOTION CENTER)
A kiállításon nyomon követhetjük a Csin Királyság, majd Birodalom több évszázados felemelkedését a Kr. e. 8–3. század között, és találkozhatunk e kor fontos szertartási tárgyaival és jelképeivel. Megismerhetjük az első kínai császár korát, a mindennapi élet jellemzőit, hadserege felépítését, fegyvereit és egyedileg megmintázott katonáit.
Csin Si Huangti nagy eltökéltséggel kutatta az öröklét titkát,
amelynek különösen szép tárgyai, a túlvilágra vivő lovas kocsik is bekerültek sírjába, és a budapesti kiállítás anyagába.
Vadliba, Qin-dinasztia, Kr. e. 221–206 (Fotó/Forrás: Szépművészeti Múzeum / © SHAANXI CULTURAL HERITAGE PROMOTION CENTER)
Az első kínai császár halála után néhány évvel dinasztiája története ugyan véget ért, de uralkodásával lerakta a kínai császárság alapjait. Az őt követő Han-dinasztia felemelkedését és a császári hatalom megszilárdulását mutatja be a Nyugati Han-kor egyik legnevezetesebb régészeti lelete, a Jangling mauzóleum (Kr. e. 2. század közepe) válogatott tárgyanyaga a kiállítás záróegységében.
Fejléckép: Katonai középvezető páncélban, Qin-dinasztia, Kr. e. 221–206 (fotó/forrás: Szépművészeti Múzeum / © SHAANXI CULTURAL HERITAGE PROMOTION CENTER)
hírlevél
