Vizuál

Még egy sört mindenkinek!

A koccintást kérem mellőzni
2021.11.19. 15:40
Ajánlom
A régi felirat most Tatán látható, az „Ez sör!” vándorkiállítás jelenlegi állomásán. A 2018-ban útjára indult anyag az MKVM és a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum gondozásában, a Dreher Sörmúzeummal együttműködve jött létre, és egy cseppet sem vesztett izgalmasságából.

Érdemes beiktatni egy kirándulást a tatai Öreg-tóhoz, és beugrani egy sörre, akarom mondani egy kiállításra, mert ha nem tesszük meg 2022 januárjának végéig, akkor sokkal többet kell érte utaznunk, hiszen Erdélybe megy tovább. Az Ez sör! A sernevelőtől a sörgyárig címet viselő tárlat a magyarországi sörgyártás történetét és a sörfogyasztás szokásait mutatja be, és most a Német Nemzetiségi Múzeum fogadta be egy egykori vízimalom épületében. A látogatók megismerhetik a hazai sörfőzés történetét a honfoglalástól a 20. századig, bemutatják a középkori sernevelőket, a német és cseh sörfőzőket, az ipari sörgyártás beindulását és a legnagyobb üzemek történetét, az állami sörfőzést, továbbá a napjainkban működő kisüzemi főzdéket.

036ddbff-b6c5-40ac-a398-eec5da36e07d-151636.jpg

Kocsmai jelenet. Reklámgrafika (Fotó/Forrás: Dreher Sörgyárak Zrt.)

Bár a borfogyasztásnak hazánkban tekintélyes hagyománya van, most a sör a legnépszerűbb alkoholtartalmú ital a magyarok körében. Nem is lehetne aktuálisabb ez a tárlat, hiszen a kézműves sörök divatja mellett

az utóbbi években sörből iszunk nagyobb mennyiséget.

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum munkatársai alaposan és precízen feldolgozták a sörgyártás technológiáját, a sörfogyasztás szociológiáját, a magyarországi sörfőzés hagyományait, kultúráját. A kiállítás tereiben nem lehet nem érzékelni létrehozóinak jókedvét és elkötelezettségét a téma iránt. A „Sörös vagy boros vagy?” kérdésre a kiállítás rendezői egyértelmű választ adnak. Életvezetési tanácsokat pedig Molnár Ferenctől érdemes elfogadni, aki a Liliomban fejti ki a következőt: „Most, fiam, iszok egy sört. Azt tanuld meg, fiam: minden ijedtségre egy sör."

a9d692bf-cfd8-490c-ad6c-b699689d3339-151646.jpg

Az Ilkovics Étterem söntéspultja, 1948 (Fotó/Forrás: Dreher Sörgyárak Zrt.)

A szerteágazó ismeretanyagot feldolgozó, érdekes kultúrtörténeti kiállítás mégsem csak a sörről szól, hanem annál sokkal többről. Gondoljunk csak az idei nemzetközi Oscar-díjat nyert filmre, a nagyszerű dán rendező, Thomas Vinterberg Még egy kört mindenkinek című alkotására, ami azt tárgyalja, mit jelent nekünk az alkohol, mit árulnak el ivási szokásaink az adott korról, a társadalomról, amiben élünk. „Enni-inni mindig fogunk” – ismételgették nagyszüleink, de nem mindegy, hogyan, mert nemcsak a két véglet van, az alkoholizmus és az absztinencia.

A magyar nyelv „sörözés” kifejezése már önmagában is vidám baráti összejövetelek, jó hangulatú, kötetlen időtöltés emlékét idézi fel, s mutatja, milyen fontos szerepe van szociális együttléteinkben ennek az italnak.

Berendezett enteriőrökben kisvendéglőket, sörözőket és kocsmabelsőket idéznek meg, Dreher-logós reklámszékek mellett haladva folyamatábrák ismertetik a sörgyártás mozzanatait, a vitrinekben pedig különböző korszakokból származó korsó- és palackgyűjtemények láthatók a sörgyárak védjegyeivel. Van itt kocsmaablak, kellékek, plakátok, feliratok és az alcímben idézett „A koccintást kérem mellőzni” tábla az 1930-as évekből.

sor_06-151700.jpg

Vendéglői berendezés, 1960-as évek (Fotó/Forrás: Dreher Sörgyárak Zrt.)

Krúdy Gyula sem biztatott senkit koccintásra, sőt szerinte érdemes egy kicsit állni hagyni a korsót, „mert az igazi sörivók nem hisznek abban a babonában, hogy csak a frissen csapolt söröshordó érdemes a megízlelésre-, az okos emberek megvárják, amíg a sör némileg leülepedett”.

Nagyon izgalmas a sörfőzés története is.

„Számos forrás utal arra, hogy honfoglaló őseink mint sztyeppei vándorló népek, ismerték a komlót és készítettek sört – meséli Török Róbert, a kiállítás kurátora, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója. – A vándorló életmód ugyanis a két-három év alatt termőre forduló szőlő termesztését teljesen kizárta, míg a rövidebb termőidejű gabonák kitűnő alapanyagul szolgáltak sör készítéséhez. A sörfőzésnek is megvoltak a védőszentjei, a legismertebbek Szent Dorottya és Szent Miklós, valamint Szent Flórián, a tűzveszélyes szakmák védőszentje. A sörházakat, a tűzvésztől rettegve, általában a városok, falvak szélére telepítették.”

c9b0601f-6db3-4b9a-a67b-4389b6f1934f-151646.jpg

Dreher Antal Kőbányai Serfőzdéje és a Dreher Villa, 1890 körül (Fotó/Forrás: Dreher Sörgyárak Zrt.)

Pesten is egy külvárosi terület, Kőbánya lett a sörfőzés központja, ahol a 19. század végén öt gyár is működött. Közülük idősebb Dreher Antal kezdett kiemelkedni, vásárlásokkal folyamatosan növelte területét, a föld alatt pedig hatalmas pincerendszert épített ki, egyszóval elindult a birodalomépítés útján. A Dreher-lovaskocsik Pest színfoltjai voltak, reggeltől estig szállították hordókban a vendéglőkbe, szállodákba a nedűt. A századfordulóra a Dreher család négy sörgyárában csaknem 670 ezer hektoliter sört főztek. A Monarchia széthullása után a maradék piac megtartása érdekében a három kőbányai sörgyár a Dreher konszernben egyesült, majd a harmincas években modernizálták a gyártást is. Ekkoriban a Dreher–Haggenmacher Első Magyar Részvény Serfőződe Rt. a magyar sörpiac 75 százalékát uralta.

De még mindig nem tudjuk, lehet-e söröskorsóval koccintani?

Az Esti Kurír 1931 nyarán állást foglalt a kérdésben: „Sereskorsóval az ember százados múltú diáki és mesterlegényi szokás szerint úgy köszönt, hogy szembenéz azzal, akivel iszik, majd szeme magasságáig emeli korsóját, egyet koppant vele az asztalon és iszik. Ha az egész társaság egyszerre iszik, mindenki feláll, megemeli a korsót, azzal hármat koppant, iszik és mindenki egyszerre teszi le a korsót egy koppantással.” Szóval koccintani nem szabad, csak koppintani!

809ad611-a288-4746-a404-92dfd30aa0fe-151636.jpg

Asztaltársaság a Gundel Étteremben az 1910-es évek végén (Fotó/Forrás: Dreher Sörgyárak Zrt.)

De ami még ennél is jobb hír, 1931-ből: „Az ideges, idegbeteg emberiség most nagy érdeklődéssel figyel fel arra a hírre, hogy egy francia tudós tudományos kutatásai közben olyan szert talált, amely

megakadályozza az ideggyulladás kifejlődését, sőt meg is gyógyítja a már kifejlődött idegbetegséget.

A szenzáció erejével hat, hogy ez a szer nem valami vegyi úton előállított orvosság, hanem egy újonnan felfedezett vitamin, amelyet a tudós kutató a sörélesztőben talált meg.” (Magyarság, 1931. IV. 3.)

A második világháború, illetve az 1948-as államosítás után a Dreher Sörgyár átalakult Kőbányai Sörgyár Nemzeti Vállalattá. A szocializmus legnagyobb kihívása sörfronton a termelés növelése, az általános sörhiány leküzdése volt. A Kinizsi és a Kőbányai világos szinte egyeduralkodóvá vált, a barna sörök hiánycikknek és különlegességnek számítottak, és ma még sokan emlékezhetnek gyerekkorukból a nyári sörhiányra, vagy a balatoni sorbanállásokra, ha sörszállítmány érkezett a helyi közértbe.

826c1296-9db6-4085-9ddd-38299619f8af-152306.jpg

Vendéglői berendezés, 1960-as évek (Fotó/Forrás: Dreher Sörgyárak Zrt.)

Az is izgalmas, ki, miért és hogyan ivott sört Magyarországon. A filoxéravésszel kezdődött a sör diadalútja, a szőlőgyökértetű miatt a bor ára az egekbe szökött, nőtt a sörfogyasztás. Ráadásul az állam is a sörtermelők pártjára állt egy kedvező adóreformmal. A 19. század végén az új sörgyárak látványos, historizáló épületei igazi büszkeségei lettek a fővárosnak. Orvosi szakvélemények szóltak a sör gyógyhatásáról, megjelentek a külföldi sörök licenc alapján főzött, hazai változatai, sportversenyeken jutalomként üveges sört adtak. A gyártók célközönsége a polgárság lett, igyekeztek elültetni a közgondolkodásban, hogy a sörivás polgári előjog, egy igazi bürger csakis ezzel kezdi a napot.

A belváros legelegánsabb éttermei neves sörgyárakkal szerződtek le,

az Apostolok a Pilseni sörgyárral, a Kárpátia étterem a müncheni Augustinerrel. A szocializmusban viszont mindez gyökeresen megváltozott, a sör a munkásság itala lett, a melóst sörrel kellett kínálni, kalákában házat építő családtagok ellátmánya rekesz sör lett, sörgyári munkásnak lenni kiváltság volt és akkor még nem is említettük a lakótelepi konyhaszekrények tetején elhelyezett sörösdoboz gyűjteményeket.

A rendszerváltás utáni privatizációk lényegében nem alakították át az ország korábbi sörgyár-térképét, csak a tulajdonosok cserélődtek le a magyar államról a külföldi nagy sörgyárakra. A folyamatos összeolvadások feljavították az országban a sörválasztékot, amit a kézműves sörfőzés még tovább cizellált.

Mit is mondhatnánk így a végén? Még egy sört mindenkinek!

Ez sör!

A sernevelőtől a sörgyárig

Tatai Német Nemzetiségi Múzeum
2890 Tata, Alkotmány utca 1.

Nyitva tartás:

hétfő–csütörtök: 9:00-17:00
péntek: zárva (előzetes bejelentkezéssel látogatható)
szombat: 9:00-17:00

Bővebb információ ide kattintva! >>>

Támogatott tartalom.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

A Hat hét nyerte a fődíjat, a Larry pedig tarolt a magyar filmkritikusok díjátadóján

Február 3-án délután adták át a 60. Magyar Filmkritikusok Díjakat, amelynek fődíját Szakonyi Noémi Veronika Hat hét című drámája hódította el, Grunwalsky Ferenc pedig életműdíjat vehetett át.
Zenés színház

Az Éj királynője a levegőben

Az amerikai szoprán nem csupán virtuóz koloratúrkészségéről híres, hanem bravúros légtornászmutatványairól is, ráadásul képes ötvözni a kettőt: a levegőben lógva adja elő Az Éj királynőjének áriáját A varázsfuvolából.
Színház

„Soha nem kellett méltatlan dolgot elvállalnom” – Moór Marianna 80 éves

Bakfisként 8750 kislány közül választották ki egy filmfőszerepre, amit több mint harminc filmes alakítás és száznál is több színházi bemutató követett. Moór Marianna életműve gazdag és teljes. A színésznő február 5-én tölti be a 80. életévét.
Vizuál

Antal Csaba díszlet- és jelmeztervezői munkáiból nyílik kiállítás a Műcsarnokban

Eternal Yorick – Life Book Antal Csaba címmel nyílik kiállítás a Jászai Mari-díjas alkotó több évtizedes, gazdag életművéből. A tárlat február 3-tól látható.
Klasszikus

Hallgassa meg ön is a Szent Efrém Férfikar új lemezét!

Az együttes Kings & Queens címmel adta ki tizenhatodik albumát, melynek lemezbemutató koncertjére május 5-én kerül majd sor a Fonóban. A felvétel meghallgatható a nagyobb streamingplatformokon is.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

A Hat hét nyerte a fődíjat, a Larry pedig tarolt a magyar filmkritikusok díjátadóján

Február 3-án délután adták át a 60. Magyar Filmkritikusok Díjakat, amelynek fődíját Szakonyi Noémi Veronika Hat hét című drámája hódította el, Grunwalsky Ferenc pedig életműdíjat vehetett át.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Egy gyűrű mind felett

A Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos ezúttal – Agatha Christie után szabadon – az olvasóra bízza annak eldöntését, hogy pontosan hogyan is keletkezhetett ez a balatoni fénykép Teddy Harpóról.
Vizuál ajánló

Dívák és némafilmsztárok a XV. kerületben

Február 9-én, a Hollywood a Csokonaiban!-sorozat második alkalmán izgalmas részleteket tudhatunk meg a hollywoodi némafilmkorszak magyar sztárjairól a Csokonai Művelődési és Rendezvény Házban.
Vizuál ajánló

Antal Csaba díszlet- és jelmeztervezői munkáiból nyílik kiállítás a Műcsarnokban

Eternal Yorick – Life Book Antal Csaba címmel nyílik kiállítás a Jászai Mari-díjas alkotó több évtizedes, gazdag életművéből. A tárlat február 3-tól látható.
Vizuál ajánló

A geometria ösvényein – Konok Tamás munkáiból nyílik kiállítás a Molnár Ani Galériában

Egy átfogó kiállítás keretein belül, Architektúra címmel mutatja be a nemrégiben elhunyt Konok Tamás életművét február 10-től a Molnár Ani Galéria.