Vizuál

Még egy sört mindenkinek!

A koccintást kérem mellőzni
2021.11.19. 15:40
Ajánlom
A régi felirat most Tatán látható, az „Ez sör!” vándorkiállítás jelenlegi állomásán. A 2018-ban útjára indult anyag az MKVM és a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum gondozásában, a Dreher Sörmúzeummal együttműködve jött létre, és egy cseppet sem vesztett izgalmasságából.

Érdemes beiktatni egy kirándulást a tatai Öreg-tóhoz, és beugrani egy sörre, akarom mondani egy kiállításra, mert ha nem tesszük meg 2022 januárjának végéig, akkor sokkal többet kell érte utaznunk, hiszen Erdélybe megy tovább. Az Ez sör! A sernevelőtől a sörgyárig címet viselő tárlat a magyarországi sörgyártás történetét és a sörfogyasztás szokásait mutatja be, és most a Német Nemzetiségi Múzeum fogadta be egy egykori vízimalom épületében. A látogatók megismerhetik a hazai sörfőzés történetét a honfoglalástól a 20. századig, bemutatják a középkori sernevelőket, a német és cseh sörfőzőket, az ipari sörgyártás beindulását és a legnagyobb üzemek történetét, az állami sörfőzést, továbbá a napjainkban működő kisüzemi főzdéket.

036ddbff-b6c5-40ac-a398-eec5da36e07d-151636.jpg

Kocsmai jelenet. Reklámgrafika (Fotó/Forrás: Dreher Sörgyárak Zrt.)

Bár a borfogyasztásnak hazánkban tekintélyes hagyománya van, most a sör a legnépszerűbb alkoholtartalmú ital a magyarok körében. Nem is lehetne aktuálisabb ez a tárlat, hiszen a kézműves sörök divatja mellett

az utóbbi években sörből iszunk nagyobb mennyiséget.

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum munkatársai alaposan és precízen feldolgozták a sörgyártás technológiáját, a sörfogyasztás szociológiáját, a magyarországi sörfőzés hagyományait, kultúráját. A kiállítás tereiben nem lehet nem érzékelni létrehozóinak jókedvét és elkötelezettségét a téma iránt. A „Sörös vagy boros vagy?” kérdésre a kiállítás rendezői egyértelmű választ adnak. Életvezetési tanácsokat pedig Molnár Ferenctől érdemes elfogadni, aki a Liliomban fejti ki a következőt: „Most, fiam, iszok egy sört. Azt tanuld meg, fiam: minden ijedtségre egy sör."

a9d692bf-cfd8-490c-ad6c-b699689d3339-151646.jpg

Az Ilkovics Étterem söntéspultja, 1948 (Fotó/Forrás: Dreher Sörgyárak Zrt.)

A szerteágazó ismeretanyagot feldolgozó, érdekes kultúrtörténeti kiállítás mégsem csak a sörről szól, hanem annál sokkal többről. Gondoljunk csak az idei nemzetközi Oscar-díjat nyert filmre, a nagyszerű dán rendező, Thomas Vinterberg Még egy kört mindenkinek című alkotására, ami azt tárgyalja, mit jelent nekünk az alkohol, mit árulnak el ivási szokásaink az adott korról, a társadalomról, amiben élünk. „Enni-inni mindig fogunk” – ismételgették nagyszüleink, de nem mindegy, hogyan, mert nemcsak a két véglet van, az alkoholizmus és az absztinencia.

A magyar nyelv „sörözés” kifejezése már önmagában is vidám baráti összejövetelek, jó hangulatú, kötetlen időtöltés emlékét idézi fel, s mutatja, milyen fontos szerepe van szociális együttléteinkben ennek az italnak.

Berendezett enteriőrökben kisvendéglőket, sörözőket és kocsmabelsőket idéznek meg, Dreher-logós reklámszékek mellett haladva folyamatábrák ismertetik a sörgyártás mozzanatait, a vitrinekben pedig különböző korszakokból származó korsó- és palackgyűjtemények láthatók a sörgyárak védjegyeivel. Van itt kocsmaablak, kellékek, plakátok, feliratok és az alcímben idézett „A koccintást kérem mellőzni” tábla az 1930-as évekből.

sor_06-151700.jpg

Vendéglői berendezés, 1960-as évek (Fotó/Forrás: Dreher Sörgyárak Zrt.)

Krúdy Gyula sem biztatott senkit koccintásra, sőt szerinte érdemes egy kicsit állni hagyni a korsót, „mert az igazi sörivók nem hisznek abban a babonában, hogy csak a frissen csapolt söröshordó érdemes a megízlelésre-, az okos emberek megvárják, amíg a sör némileg leülepedett”.

Nagyon izgalmas a sörfőzés története is.

„Számos forrás utal arra, hogy honfoglaló őseink mint sztyeppei vándorló népek, ismerték a komlót és készítettek sört – meséli Török Róbert, a kiállítás kurátora, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója. – A vándorló életmód ugyanis a két-három év alatt termőre forduló szőlő termesztését teljesen kizárta, míg a rövidebb termőidejű gabonák kitűnő alapanyagul szolgáltak sör készítéséhez. A sörfőzésnek is megvoltak a védőszentjei, a legismertebbek Szent Dorottya és Szent Miklós, valamint Szent Flórián, a tűzveszélyes szakmák védőszentje. A sörházakat, a tűzvésztől rettegve, általában a városok, falvak szélére telepítették.”

c9b0601f-6db3-4b9a-a67b-4389b6f1934f-151646.jpg

Dreher Antal Kőbányai Serfőzdéje és a Dreher Villa, 1890 körül (Fotó/Forrás: Dreher Sörgyárak Zrt.)

Pesten is egy külvárosi terület, Kőbánya lett a sörfőzés központja, ahol a 19. század végén öt gyár is működött. Közülük idősebb Dreher Antal kezdett kiemelkedni, vásárlásokkal folyamatosan növelte területét, a föld alatt pedig hatalmas pincerendszert épített ki, egyszóval elindult a birodalomépítés útján. A Dreher-lovaskocsik Pest színfoltjai voltak, reggeltől estig szállították hordókban a vendéglőkbe, szállodákba a nedűt. A századfordulóra a Dreher család négy sörgyárában csaknem 670 ezer hektoliter sört főztek. A Monarchia széthullása után a maradék piac megtartása érdekében a három kőbányai sörgyár a Dreher konszernben egyesült, majd a harmincas években modernizálták a gyártást is. Ekkoriban a Dreher–Haggenmacher Első Magyar Részvény Serfőződe Rt. a magyar sörpiac 75 százalékát uralta.

De még mindig nem tudjuk, lehet-e söröskorsóval koccintani?

Az Esti Kurír 1931 nyarán állást foglalt a kérdésben: „Sereskorsóval az ember százados múltú diáki és mesterlegényi szokás szerint úgy köszönt, hogy szembenéz azzal, akivel iszik, majd szeme magasságáig emeli korsóját, egyet koppant vele az asztalon és iszik. Ha az egész társaság egyszerre iszik, mindenki feláll, megemeli a korsót, azzal hármat koppant, iszik és mindenki egyszerre teszi le a korsót egy koppantással.” Szóval koccintani nem szabad, csak koppintani!

809ad611-a288-4746-a404-92dfd30aa0fe-151636.jpg

Asztaltársaság a Gundel Étteremben az 1910-es évek végén (Fotó/Forrás: Dreher Sörgyárak Zrt.)

De ami még ennél is jobb hír, 1931-ből: „Az ideges, idegbeteg emberiség most nagy érdeklődéssel figyel fel arra a hírre, hogy egy francia tudós tudományos kutatásai közben olyan szert talált, amely

megakadályozza az ideggyulladás kifejlődését, sőt meg is gyógyítja a már kifejlődött idegbetegséget.

A szenzáció erejével hat, hogy ez a szer nem valami vegyi úton előállított orvosság, hanem egy újonnan felfedezett vitamin, amelyet a tudós kutató a sörélesztőben talált meg.” (Magyarság, 1931. IV. 3.)

A második világháború, illetve az 1948-as államosítás után a Dreher Sörgyár átalakult Kőbányai Sörgyár Nemzeti Vállalattá. A szocializmus legnagyobb kihívása sörfronton a termelés növelése, az általános sörhiány leküzdése volt. A Kinizsi és a Kőbányai világos szinte egyeduralkodóvá vált, a barna sörök hiánycikknek és különlegességnek számítottak, és ma még sokan emlékezhetnek gyerekkorukból a nyári sörhiányra, vagy a balatoni sorbanállásokra, ha sörszállítmány érkezett a helyi közértbe.

826c1296-9db6-4085-9ddd-38299619f8af-152306.jpg

Vendéglői berendezés, 1960-as évek (Fotó/Forrás: Dreher Sörgyárak Zrt.)

Az is izgalmas, ki, miért és hogyan ivott sört Magyarországon. A filoxéravésszel kezdődött a sör diadalútja, a szőlőgyökértetű miatt a bor ára az egekbe szökött, nőtt a sörfogyasztás. Ráadásul az állam is a sörtermelők pártjára állt egy kedvező adóreformmal. A 19. század végén az új sörgyárak látványos, historizáló épületei igazi büszkeségei lettek a fővárosnak. Orvosi szakvélemények szóltak a sör gyógyhatásáról, megjelentek a külföldi sörök licenc alapján főzött, hazai változatai, sportversenyeken jutalomként üveges sört adtak. A gyártók célközönsége a polgárság lett, igyekeztek elültetni a közgondolkodásban, hogy a sörivás polgári előjog, egy igazi bürger csakis ezzel kezdi a napot.

A belváros legelegánsabb éttermei neves sörgyárakkal szerződtek le,

az Apostolok a Pilseni sörgyárral, a Kárpátia étterem a müncheni Augustinerrel. A szocializmusban viszont mindez gyökeresen megváltozott, a sör a munkásság itala lett, a melóst sörrel kellett kínálni, kalákában házat építő családtagok ellátmánya rekesz sör lett, sörgyári munkásnak lenni kiváltság volt és akkor még nem is említettük a lakótelepi konyhaszekrények tetején elhelyezett sörösdoboz gyűjteményeket.

A rendszerváltás utáni privatizációk lényegében nem alakították át az ország korábbi sörgyár-térképét, csak a tulajdonosok cserélődtek le a magyar államról a külföldi nagy sörgyárakra. A folyamatos összeolvadások feljavították az országban a sörválasztékot, amit a kézműves sörfőzés még tovább cizellált.

Mit is mondhatnánk így a végén? Még egy sört mindenkinek!

Ez sör!

A sernevelőtől a sörgyárig

Tatai Német Nemzetiségi Múzeum
2890 Tata, Alkotmány utca 1.

Nyitva tartás:

hétfő–csütörtök: 9:00-17:00
péntek: zárva (előzetes bejelentkezéssel látogatható)
szombat: 9:00-17:00

Bővebb információ ide kattintva! >>>

Támogatott tartalom.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Klasszikus

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt
Jazz/World

„Mecky, drága, jó utat!” – Pályatársai búcsúznak Kóbor Jánostól

December 6-án elhunyt az Omega legendás énekese, Kóbor János, akit egy hónapja szállították kórházba koronavírus-fertőzéssel. Menedzsere később megerősítette: covid okozta szövődmények vezettek a zenész halálához. Kóbor Jánost pályatársai és számos közéleti személy gyászolja.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

A Baker Streeten kísért a múlt

Londonban úgy tartják, hogy a Baker Street 221 B a világ egyik legismertebb címe, és tényleg: aki valaha is olvasta vagy látta filmen Sherlock Holmes egy-egy kalandját, tudja, hogy itt lakott a nyomózók archetípusa, valamint segítője, Watson doktor. A házban 1990 óta Sherlock Holmes kalandjait és „életét” felidéző múzeum várja a látogatókat.
Vizuál hír

Restaurálták a Barcsay-mozaikokat

Az alkotás eredetileg az 1974-ben megnyitott Újpesti Gyógyfürdő és Uszoda emeleti várakozó terének két szemközti falát díszítette, megújult formájában a Csillaghegyi Strandfürdő éke lett.
Vizuál videó

Osztálytalálkozó a Roxfortban – újra együtt a Harry Potter szereplői

20 évvel ezelőtt gördült ki a 9 és háromnegyedik vágányról a Roxfort Expressz, amely elrepítette Harry Pottert, és vele együtt egy egész generációt J. K. Rowling varázslatos világába. A HBO Max most arra vállalkozott, hogy még egyszer összehozza a kultfilm szereplőit.
Vizuál előzetes

Az élet a fontosabb, vagy a szerelem? – Hamarosan a mozikban a West Side Story

Még néhány nap, és egy év kényszerű várakozás után bemutatják Steven Spielberg szerelem-projektjét, a West Side Story filmváltozatát. A rendező gyerekkori álmát valósította meg Leonard Bernstein klasszikusának filmre vitelével. A legújabb előzetes is sokat ígér. 
Vizuál magazin

KÉP-regény: Kutyaszorítóban

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal arról ír, mennyi munka rejlik egy tökéletes fotó elkészítése mögött.