Vizuál

Még mindig nem tudjuk, mire jó, hogy Digitális Erőmű nyílt Ózdon

2016.08.09. 08:36
Ajánlom
Fél évtizednyi tervezés részeredményeként július 11-én megnyílt az ózdi Digitális Erőmű. A borsodi településnek sokat jelentene a beruházás, de úgy tűnik, a sok ígéretből egyre kevesebb teljesül. Az Erőmű nemcsak kevesebb munkahelyet biztosít, hanem szakmai szempontból sem felel meg az előzetes várakozásoknak.

Az újonnan megnyitott két intézmény, a Digitális Erőmű és a Nemzeti Filmtörténeti Élménypark küldetése nem kevesebb, mint a magyar mozgóképes kultúra megőrzése és bemutatása. Az épületkomplexum az ózdi Ipari Park területén található, az Erőműnek a több mint egy évszázaddal ezelőtt létrehozott Kohótelep egyik kiszolgálóépülete adott otthont. Itt lesz a magyar digitális kultúra új otthona, legalábbis ezt ígéri Lovas Lajos, a MaNDA főigazgatója. A Digitális Erőműben kiállítások és rendezvények kapnak helyet, az emeleten pedig stúdiók és tantermek találhatók. Az Élménypark fő célja a kulturális javak érdekes, vonzó bemutatása nemcsak a hazai, hanem a visegrádi országokból, Lengyelországból, Csehországból és Szlovákiából érkező látogatók számára. Legfőbb attrakcióként a kiállítás főcsarnokát emlegetik, ahol greenbox technika segítségével az érdeklődők leforgathatják saját kisfilmjüket. (A kíváncsiságot felfokozandó: a csarnokban jó pár jelmez, mozgatható díszlet és egy tank is helyet kapott, no meg a hatalmas zöld háttér.)

4663 0

4663 0 (Fotó/Forrás: Palotai / www.ozd.hu)

Egy maréknyi uniós- és közpénzért

Ahogy minden mást illetően a projekttel kapcsolatban, az ózdi beruházásra fordítandó összegről is különféle elképzelések terjedtek az elmúlt években, de az összeg soha nem volt alacsony. Tavaly augusztusban kiderült, hogy a kormány 927 millió forintot tett félre a Fúvógépház renoválására, a pályázatot pedig Orbán Viktor barátja, a kormányközeli Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Építő Zrt. nyerte el. (Garancsi a vizes vébén nagyobbat keresett, akkor az építési engedélyekhez gyorsan törvényt is kellett módosítani.) Végül 3,7 milliárd forintból valósult meg a Digitális Erőmű, amelyet nagyrészt az Európai Regionális Fejlesztési Alap, illetve a magyar állam finanszírozott. Az uniós pénzt egyébként azzal a feltétellel kapta meg az állam, hogy az Erőművet tíz évig saját forrásból működteti. Dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár évi 250 milliót ígért az intézmény fenntartására.

4663 9

4663 9 (Fotó/Forrás: Palotai / www.ozd.hu)

A magyar Szilícium-völgy

A MaNDA-hoz köthető tervek az elmúlt években a pénz mellett a képzelőerőt sem nélkülözték. Szőcs Géza 2011-ben kulturális államtitkárként hatalmas digitális fordulatot hirdetett meg a magyar kultúra archívumaival és azok hozzáférésével kapcsolatban, ám ezek a célkitűzések csak részben valósultak meg. Ekkortájt jött létre a MaNDA is, hogy összefogja a közgyűjteményekben található digitalizált tartalmakat. Az ózdi Digitális Erőmű Lovas megfogalmazásával élve a MaNDA tudásbázisára épít, illetve „oktatási központként funkcionál tanárok és diákok számára a nemzeti kultúrkincs digitális rendszerének használatára”. Egyik fő eleme a „Digitális Kárpát-medence” kiállítás lesz, amelynek része egy informatikai tárlat is. Rögtön felvetődik a kérdés, hogy a digitális bennszülött Y- és Z-generáció számára, akiket Lovasék igyekeznek megcélozni, egyáltalán érdekesek lehetnek-e a kiállított szekrény méretű monstrumok, illetve mennyibe is kerülne, ha az ígértekkel összhangban a tárlat valóban bemutatná „napjaink technikai innovációit”. Ez a célkitűzés ugyanis olyan naprakészséget igényel, mely aligha olcsó, illetve csakis a leghaladóbb külföldi cégekkel és csapatokkal való együttműködéssel valósulna meg. Ilyenről azonban szó sem esik, a hangzatos tervek jó része tehát csak elképzelés maradt.

4663 14

4663 14 (Fotó/Forrás: Palotai / www.ozd.hu)

Olyan jó a MaNDA, hogy mindjárt meg is szűnik

Azonban nem ez az egyetlen tényező, amely bizonytalanságra ad okot. Itt van a MaNDA is, aminek érdemeit hosszasan sorolja a megnyitón kiosztott sajtóanyag: 1 millió digitalizált objektum, ennek ötöde nyilvánosan elérhető online, félezer diplomás munkatárs 91 közgyűjteményben. A kérdés nem az, valóban jogosak-e a méltató szavak, hanem az, mi értelme mindezt számba venni, ha a MaNDA – mint az két hónapja kiderült – megszűnik, és feladatkörét a Filmalap veszi át. Kissé komikusnak hat, hogy Lovas Lajos mintha alig tudna valamit a szervezet jogutódlásával kapcsolatban. Arra a – nevezzük így: beugratós – kérdésünkre, lehetségesnek tartja-e, hogy az Magyar Művészeti Akadémia veszi át a MaNDA feladatait (pár hónapja valóban rebesgettek ilyen hírt), homályosan csak ennyit felel: „Mindent elképzelhetőnek tartok.” Pedig a június 13-i Magyar Közlönyben világosan olvasható, hogy a Magyar Filmalap folytatja a MaNDA tevékenységét. Hoppál a Filmalap alkalmasságáról beszél, amely „az archívum erőteljesebb pozícionálását elvégzi”, és szavai azt is sejtetik, hogy az ötszáz „mandás” dolgozó is maradni fog. Lovas nem ad hangot a MaNDA megszűnésével kapcsolatos érzéseinek, de hangsúlyozza, olyan hasznos tevékenységet folytattak, hogy kizártnak és károsnak tartaná, ha jogutód nélkül szűnnének meg. „Ebben nagyon sok erőfeszítés, munka és pénz van” – teszi hozzá.

4663 6

4663 6 (Fotó/Forrás: Palotai / www.ozd.hu)

De miért éppen Ózd?

Visszatérő kérdés a Digitális Erőművel kapcsolatban a helyszín, Ózd városa is. Riz Gábor fideszes országgyűlési képviselő, illetve Hoppál és Lovas is a térség felemelkedésének egyik fő letéteményesét látja az új létesítményben. A Magyar Narancs szerint a pályázók az uniós pénzekre aspiráltak, amikor kiválasztották Ózdot, a fővárosi fejlesztésekre ugyanis az EU kevésbé hajlandó pénzt adni, mint a leszakadó peremterületek felzárkóztatására. Lovas nem látja „annyira tragikusan” Ózd elhelyezkedését, mivel a környékre – Aggtelekre, Lillafüredre, Miskolctapolcára – mintegy százezer turista érkezik csak a lengyelek közül egész évben. Hoppál szerint a szomszédos országokból Budapestre vagy az Adriára igyekvő turisták is kaphatók lennének arra, hogy bepillantsanak a Filmtörténeti Élményparkba, de elismeri, hogy új, étkezést és szállást kínáló szolgáltatások kellenek ahhoz, hogy valóban működjön a recept. (Ez utóbbi aggodalom jogosnak bizonyult: a megnyitó után, hogy némi ennivalót vegyünk magunkhoz a hazaút előtt, hiába találtunk a környéken élelmiszerboltot, az ugyanis már délután háromkor bezárt.)

A projekt hasznosságáról meggyőzendő évek óta dobálóznak az újonnan létrejövő munkahelyek mennyiségével. Ízelítőül néhány, eme átláthatatlan matematikából: 2011-ben az akkori polgármester, Fürjes Pál 700 új munkahelyet vízionált. 2012 áprilisában Lovas 160 diplomás közfoglalkoztatottat képzelt el, akik serényen digitalizálnak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az év végén pedig már 6700-at. 2014-ben úgy hírlett, 100 új munkahely lesz, de eddig nagyjából 50 biztos. A megnyitó idejében egy konkrét számot tudunk: Ózdon a MaNDA 84 közfoglalkoztatottal dolgozik, a közelmúltban ebből közel húszat vettek fel a környékről, de még vannak betöltetlen pozíciók.

4663 20

4663 20 (Fotó/Forrás: Palotai / www.ozd.hu)

Ősi tekercsek

A Digitális Erőmű megnyitóján szerettük volna kideríteni, milyen filmtekercsek költöznek Ózdra, és aggódnia kell-e azoknak a szakértőknek, akik attól tartottak, sérülékeny kópiákat tesznek ki egy értelmetlen költözésnek. Korábban jóval több tekercs szállításáról volt szó, de Hoppál elmondta, olyan filmek költöznek csak, amelyek pótolhatók: elfeketedett, elhasznált másod- vagy harmadmásolatok. Lovas elmondta, 3000 leselejtezett tekercset költöztetnek Ózdra, mivel a Budakeszi úti raktáraik megteltek, mióta mindenhol digitálisan vetítenek, és megkapták a Mokép archívumát is. „Itt [az Erőműben] 60-80 ezer tekercset el tudunk helyezni klimatizált, temperált körülmények között”, mondta, a hely pedig tökéletesen alkalmas a tárolásukra. Hoppál Péter nem szégyellte felfedni a csínyt, hogy a látványraktárban, mely vetítőteremként is funkcionál, hiába néznek majd ki pazarul a tekercsekkel megrakott polcok, a vetítés digitálisan történik.

A Digitális Erőmű három-négy éven át tartó tervezés (nevezhetjük toporgásnak is) és mintegy másfél éves aktív kivitelező munka után tehát megnyílt, de a 3,7 milliárdos beruházásra még korai lenne kimondani az áment. Kérdés, hogy a megszűnő MaNDA tevékenységeiből mit vesz át a Filmalap és mit Ózd, illetve kialakul-e egy olyan környezet a városban, amely értelmet ad egy ilyen látogatóközpontú intézménynek.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Elhunyt Fenyves Márk mozdulatművész

A táncos-koreográfus, a magyar mozdulatművészet jelenkori képviselőinek egyike 45 évesen tragikusan fiatalon távozott. Úttörő munkásságával és az Orkesztika Alapítvánnyal élő örökséget hagyott maga után.
Könyv

„Az irodalmi életrajzok poposítása tudatos volt, a reflektorfénybe kerülés nem” – Interjú Nyáry Krisztiánnal

A virtuális és a valódi közösségi terekről, a papíralapú könyv mai napig tartó létjogosultságáról és az egy éve nyitott Magvető Caféról is kérdeztük a KULT50 magazin hasábjain Nyáry Krisztiánt, a Líra kreatív igazgatóját.
Könyv

Könyvtáros osztag kutatja fel a könyveket, amikre csak halványan emlékeznek az olvasók

Előfordult már, hogy egyszerűen nem tudott kiverni a fejéből egy könyvet? Néhány részletére emlékezett, de a címre vagy a szerzőre egyáltalán nem. A New York-i Közkönyvtár a legképtelenebb esetekben is próbál segíteni.
Színház

„Egy fantasztikus korszaknak bukkantam a nyomára” – interjú Szikora Jánossal

Idén már hatodik alaklommal rendezi meg a Koronázási Szertartásjátékot a Vörösmarty Színház igazgatója. Az augusztus 18-i bemutató apropóján Szikora János beszélt a kezdetekről, az idei év újdonságairól és a darab nemzeti öntudatformáló szerepéről.
Vizuál

Banksy nem örült neki, hogy kiállítást rendeztek a műveiből az oroszok

A graffitiművész Banksy tudta és hozzájárulása nélkül rendeztek munkáiból kiállítást Moszkvában. A művész kifogásolta, hogy elveivel ellentétben a tárlat látogatóinak még fizetniük is kell, mint mondta, ő sohasem kérne pénzt az emberektől, akik látni akarják a képeit.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

Szfinxek és obeliszkek városa: egyiptománia és szabadkőművesség Budapesten

Van egy mondás, amely szerint Rómában ma több obeliszk áll, mint Karnakban, az ókori egyiptomiak egyik fő vallási központjában. Talán sokak számára meglepő lehet, hogy Budapesten is többet tudnánk összeszámolni egy városi séta alkalmával.
Vizuál

Réz András: Az utolsó mozielőadás

Nem kell pánikolni, ez az írás nem Peter Bogdanovich azonos című 1971-es filmjének elemzése. És nem is apokaliptikus vízió, amelyben az utolsó mozielőadást a világvége miatt nem követik továbbiak. Hanem Réz András elmélkedik a mozi jövőjéről.
Vizuál ajánló

Csendes áramlat

Idén lenne 85 éves Nagy B. István Munkácsy-díjas festőművész, akinek tiszteletére Csendes áramlat címmel rendezett emlékkiállítást a Pesti Vigadó galériája.
Vizuál banksy

Banksy nem örült neki, hogy kiállítást rendeztek a műveiből az oroszok

A graffitiművész Banksy tudta és hozzájárulása nélkül rendeztek munkáiból kiállítást Moszkvában. A művész kifogásolta, hogy elveivel ellentétben a tárlat látogatóinak még fizetniük is kell, mint mondta, ő sohasem kérne pénzt az emberektől, akik látni akarják a képeit.
Vizuál forbes

Scarlett Johansson a világ legjobban fizetett színésznője

A Forbes magazin 2018-as listája szerint Angelina Jolie, Jennifer Anniston és Jennifer Lawrence is a legjobban kereső színésznők között vannak.